Repkednek a mínuszok, de nem fázunk. A fűtött autóban ideálisak a körülmények, ráadásul négy kerék tapad a hideg aszfalthoz, menetbiztonsági berendezések vigyáznak ránk, s ha mégis megesne a baj, tökélyre fejlesztett utascella és légzsákarzenál véd a behatásoktól. Viszont állhatunk órákig a dugóban, szívhatjuk az előttünk álló kipufogófüstjét, no és persze fizethetünk, mint a katonatiszt a feleslegesen elpazarolt üzemanyagért. Mindeközben fel-felbukkan egy motoros a sorok között, aki egészen más problémákkal küzd. Neki nem kell araszolnia, vígan cikázhat a város egyik pontjától a másikig, szinte percek alatt eléri célját. Cserében mellkasán tombol a szél, masinájának vékonyka gumijai korcsolyaként viselkednek, s visszasírja a nyári napokat, amikor mindenki kedves volt és előzékeny… Télire elszokik a város a kétkerekűektől!
Anyaméh: burokként véd az MP3-as
A két éve piacra dobott MP3-as a várakozásoknak megfelelően hatalmas siker lett, olyannyira, hogy a viszonylag magas alapár ellenére nemcsak Nyugat-Európában, hanem felénk is sokat látni belőle. Pofás megjelenése, hatalmas pakolórekeszei, sokcélúsága és persze három kereke révén valóban a legideálisabb és legésszerűbb járművek közé sorolhatjuk, ha pedig téli motorozásról esik szó, egyértelműen ő a befutó.
Az első és legfontosabb aduja a harmadik kerék, ugyanis az MP3-as csak extrém helyzetben csúszik ki, „normális” esetben olyasmi sodródásban lehet részünk, mintha egy hátsókerék-hajtású autóban ülnénk. További előny, hogy az extra gumi révén másfélszeresére nőtt a tapadás, mi több, a típushoz mély bordázatú, puha keverékből készülő téli gumi (!) is rendelhető. Összehasonlíthatatlan a nyári abronccsal, főleg a féktávokat illetően. S ha már a féktávnál tartunk – a már említett harmadik keréknek, valamint az úszóágyazású, 240 milliméteres első tárcsáknak köszönhetően lassításban etalon a nagy Piaggio – ugyanakkor érthetetlen, hogy az ABS miért nem szerepel az opciós listán.
Sebaj, van helyette más… Például kézzsák, mindössze 12 ezer forintért. Ha bedugjuk kezünket a vastagon bélelt, vízhatlan burokba, még fagypont alatt sem kell kesztyűt húznunk. Aztán itt van az öltakaró, ami majdnem hermetikusan zárja el alsó végtagjainkat és szerveinket a szél elől. Speciális kialakításából fakadóan szinte egyáltalán nem korlátoz a mozgásban, de közel 35 ezer forintot kérnek érte. Végül, de nem utolsósorban a plexi is segít a téli hadviselésben. Észrevétlenül olvad bele a formatervbe, s óvja a pilótát és utasát is!
Erőemelés: gyenge volt az alapmodell
Bemutatásakor azonnal kipróbáltuk az MP3-ast (AM 2007/8.), de akkor még csak negyedliteres motorral gyártották. Azóta bevezették a 400-as változatot, most ezt kaptuk meg az importőrtől. Bizony, jó húzás volt a 398,9 cm3-es, 34 lóerős, injektoros egyhengerest begyömöszölni az ülés alá, mert ezzel kiküszöbölték a 250-es legnagyobb hibáját, az erőhiányt. A nagy testvérben már van kraft, fokozat nélküli automatikus nyomatékelosztója egyfolytában a nyomatékgörbe csúcsán próbálja tartani a fordulatszámot, s ez igencsak rugalmassá teszi a jószágot. Sajnos az állórajtos kigyorsításoknál a 400-as is harmatgyenge, egyszerűen nem akar felpörögni. Előfordult, hogy lábbal lódítottam egyet magamon, hogy történjen már valami. No de egalább nem eszik többet 4,5 liternél száz kilométerenként!
Futóművét illetően az újonc gyakorlatilag azonos az alapmodellel. Míg elöl a híres dupla lengőkaros felfüggesztések mozogják ki az úthibákat, addig hátul a klasszikus, központi rugóstaggal összehozott lengőkar teszi ugyanezt. Nem mellesleg ez utóbbin magunk szabályozhatjuk a rugóelőfeszítést. A Piaggio MP3 400-as a kanyarokban és az egyenesekben egyaránt semlegesen viselkedik, menet közben nem is érezni, hogy nem hagyományos motoron ülünk. Talán a kanyarokban, fékezéskor jelentkező felegyenesedési hajlam erősebb, de ezt a célközönség aligha veszi majd észre. Őket inkább a puha ülés és a robogó kategóriában kimagaslónak számító menetkomfort nyűgözi majd le, no meg a lehetőség, hogy álló helyzetben sem muszáj letenni a lábat. Ilyenkor csak egy gombot kell megnyomni, s az aktuális helyzetben rögzülnek az első teleszkópok. Az induláshoz elég újra megérinteni a kapcsolót, vagy 2000 fölé pörgetni a fordulatszámot.
A Budapest dugói és a murmanszki hideg ellen vívott egyhetes harc egészen összekovácsolt bennünket a metálfekete szépséggel. Bár a 42 centi széles kormánnyal csak korlátozottan fértünk el a szűk helyeken, de az MP3-as olyan biztonságérzetet és kényelmet nyújt, amit korábban elképzelhetetlennek tartottam. A testes idomzat, az öltakaró, a kézzsákok és a magas plexi kirekesztik a fagyos külvilágot, a téli gumival felszerelt három kerék pedig örökre száműzi a kanyarok és fékezések miatti rettegést. Ha mindezt kiegészítjük egy fűthető öltözettel (lásd keretes írásunkat), akkor már csak a menetidők különböztetnek meg bennünket a gépkocsiktól.
