Kíméletlen poéngyilkos módjára rögtön az elején lelövöm a csattanót: a hasonló teljesítményű kiskategóriás autók közül magasan a Mazda2 vezetése nyújtja a legnagyobb élményt! Ebben pedig két tényező, nevezetesen az ésszerű méretek és a következetes tömegcsökkentés játszik kulcsszerepet. Mivel a kocsi önsúlya – a szabványos mérés szerinti 75 kilós vezetővel együtt – alig haladja meg az egy tonnát, minden szempontból roppant agilis a 2-es. Pontosan olyan virgonc, mint azt a vagány külső ígéri, a valóságban pedig még fürgébbnek is érezni, mint a gyári adatok alapján várnánk!

Az 1,3 literes, 86 lóerős motor azonnal, késlekedés nélkül reagál a gázadásra, lelkesen pörög fel, s jól gyorsítja a Mazdát. Alul kissé nyomatékszegény a négyhengeres, ezért a lendületes haladás érdekében hajtani kell, tehát az ötfokozatú sebességváltó rendszeres játszótársunk lesz. Szerencsére a középkonzol aljára helyezett kar pont kézre áll, rövid utakon jár és pontosan kapcsolható. Persze, amikor ilyen stílusban használjuk a gépet, az a fogyasztáson is meglátszik, a tesztünk során mért 7,1 literes átlagnál kevesebbel is beéri az autó.

Menő-manó

Csakhogy a 2-es szinte csábít a sportos vezetésre, a kormány és a futómű ugyancsak partner az örömszerzésben. Előbbi áttételezése közvetlen, mindössze 2,7-et fordul ütközéstől ütközésig, remekül manőverezhető és fordulékony a kis Mazda:  szűk utcákban és sűrű városi forgalomban úgy él, mint hal a vízben. Annak ellenére, hogy a rásegítés elektromos, a visszajelzésekkel sem fukarkodik a szerkezet, így kanyargós úton precízen fűzhetjük ívről ívre az autót.

Nagy tempónál is stabilan, enyhe karosszériadőléssel veszi a fordulókat, végtelenül kezesen viselkedik, nehéz kihozni a béketűrésből. A futómű hangolása ugyan leheletnyit feszes a hazai viszonyokhoz, a legtöbb úthibával azonban megbirkózik az autó, csupán a sűrűn ismétlődő keresztbordákat nem szereti. Autópályán sem vall szégyent, biztosan tartja a 130-140 km/órás sebességet (azért innen tompán gyorsít tovább), de a motor ekkor már 4000 körül forog, s hosszú távon kicsit fárasztó a hangja. Bár hátul dobféket találunk, nagy sebességről is megfelelő a lassulás, a fékerő pedig érzéssel adagolható – a menetstabilizáló rendszer és a kipörgésgátló csak a tesztelt TE Pro szinttől felfelé széria. Egy szó, mint száz: aki szeret jókat vezetni, s nem csak arra használja az autóját, hogy eljusson A pontból B-be, az megtalálja számítását a 2-esben.

A sötét oldal

Ne legyenek azonban illúzióink, a súlycsökkentésnek árnyoldala is van. A vidám külcsínnel szöges ellentétben áll a belbecs: meglehetősen sok a kemény, kopogós műanyag, az ajtókra például tenyérnyi kárpit sem jutott. Néhány fémhatású díszítőelem, fehér számlapok és az RX-8 stílusú audiorendszer próbálják feldobni a komor hangulatot – sajnos nem sok sikerrel. Öröm az ürömben, hogy semmi nem okoz fejtörést a Mazdában, egy szempillantás alatt áttekinthető a műszerfal. Az ideális vezetési pozíció kialakítása gyorsan megy, bár egyesek bizonyára hiányolják majd a kormány tengelyirányú állítását, illetve rövidnek találják az ülőlapokat. Ötletes részletmegoldás a kesztyűtartó, melybe anélkül csúsztathatjuk be az újságot vagy a térképet, hogy ki kellene nyitni. A két ülés közötti retikültálcát viszont kénytelenek vagyunk feláldozni, ha megrendeljük a könyöklőt. A vezető és az utas egyetlen pohártartón kaphat össze, emellett az ajtózsebekben helyezhetők el félliteres palackok.

A „négyméteres” kisautóknál jó tíz centivel rövidebb a 2-es, ám ezt csak a csomagtartón érezni igazán: a 250 literes érték szerénynek számít, a háttámla pedig csak a magasabb felszereltségű modelleken dönthető osztottan. A helykihasználás egyébként dicséretes, nagyjából 175 centis magasságig négy felnőtt fér el kényelmesen az autóban – igaz, a hátsó utasok enyhén felhúzott térddel ücsörögnek.

Drága mulatság

Ami azt illeti, elég öntudatosra sikerült az árazás, a Mazda2 némelyik új generációs kisautót is „felüllicitálja”. Az 1,3 literes, 75 lóerős motorral felszerelt, CE specifikációjú alapmodellért 2 849 900 forintot kérnek. Ebben két légzsák, blokkolásgátló, elektronikus fékerőelosztó és vészfékasszisztens szavatolja a biztonságot, a kényelemről viszont csak a tükör motoros mozgatása gondoskodik – mind a négy ablak tekerős. Az első elektromos ablakemelőket és a manuális légkondicionálót a 230 ezer forinttal drágább CE Pro szinten kapjuk, míg a CE Plus kivitel (3 269 900 Ft) oldal- és függönylégzsákokkal, valamint MP3-kompatibilis, CD-lejátszós audiorendszerrel nyújt többet. A megfelelően felszerelt Mazda2-esek azonban a 86 lovas, TE verziótól, azaz 3 449 900 forintnál kezdődnek. Véleményem szerint ahhoz, hogy a Mazda2 átütő siker legyen, a súlya mellett kicsit az árából is faragni kellene…