Déli szomszédaink gőzerővel fejlesztenek, s tucatnyi modellel próbálnak teret nyerni a motorkerékpárok piacán. Mi az aktuális paletta két húzómodelljét vittük el egy körre…
Sport-R és SM 125 F – mindkét elnevezés remekül cseng, így nagy izgalommal vártam, milyen gépek fogadnak majd a forgalmazó Frangepán utcai telephelyén. Nos, a kék és fekete színekben pompázó kétkerekűek egyáltalán nem csúnyák, sőt a maguk nemében kifejezetten pofásnak mondhatók. A Sport-R hangzatos neve ellenére nem más, mint egy szimpla minimoped, melyet elsősorban városi csavargásra terveztek a mérnökök. Egyszerű csőváza, nagy kereke és magasra húzott tacskókormánya a régi Romet Ponykat idézi, ám a legömbölyített vonalaknak köszönhetően jóval barátságosabb benyomást kelt, mint gyermekkorunk kedvence. Testvére, a 125-ös Yamaha blokkal felszerelt SM inkább az újkori trendet követi. Megjelenését az agresszív fejidom, az eloxált villa és a szupermotós felniszett határozza meg, s bizony elég hívogató a látvány.
Bicikli
Elsőként a Sport-R féle vettem az irányt, s mielőtt rápattantam, alaposan átnéztem a részleteket. Az anyagminőség csak közepes színvonalonú, s helyenként lehetne javítani az összeszerelésen is, de tulajdonképpen jó benyomást kelt a bringa. Itt nincsenek hi-tech műszaki alapok, minden a régi, bevált megoldásokon alapszik, így a két dobfék, a résvezérelt erőforrás és az indításért felelős berúgókar is. Ez utóbbi kissé nehezen jár, viszont első mozdításra életre kelti a motort, ami viszonylag hangos búgással adja tudtomra, hogy a szlovén motorkerékpár-gyártás újra virágzik. Nagy slanggal taszítom magam hátra, hogy kievickéljek a parkoló kocsik közül, de felesleges – a félszáz kilós masina könnyű, mint egy bicikli.
Kis bemelegítés után jöhet az élvezet! Gázadásra szinte azonnal meglódul a szerkezet, és lassan ugyan, de szenvedés nélkül éri el a 45 km/órás végsebességet. Ahogy a fordulatszám egyre feljebb kúszik, úgy jönnek át a kellemetlen rezgések a vázra, majd végtagjainkra. Cserében a futómű elnyeli az úthibák nagy részét, és az üléspozíció is kényelmes testtartást tesz lehetővé. Menetdinamika, mint olyan, nem létezik a Sport-R esetében. Ez afféle komótos motor, mely a fogyasztói társadalommal szembe menve csupán a személyszállítás követelményeinek igyekszik megfelelni. Arra tökéletes, hogy Józsi bácsi elguruljon az uborkásba, vagy fiunk az iskolába, s utazás közben egyikkőjüknek sem kell azon töprengenie, hogy miként mondjon nemet a lóerők csábításának. Emellett 1,8 litert fogyaszt száz kilométeren, 3000 km-enként esedékes karbantartása öt-hatezer forintból megúszható, és a 6000 km-es garancia is kecsegtető. Nekem tetszett, 235 ezer forintos ára is elfogadható, már csak egy hétvégi telek kéne hozzá, és tudnám mire használni.
Urbánus
A 767 000 forintért kínált fekete szöcske vérbeli városlakó. Tekintélyes hasmagassága, vaskos gumijai és filigrán felépítése révén játszi könnyedséggel róhatja a pesti vagy vidéki utakat, s mivel a designjára sem lehet panasz, akár a párkeresést is megkönnyítheti. Ülése viszonylag alacsonyra került, így a kisebb termetű pilóták is élvezhetik a sportos Tomos adottságait, fontosabb azonban, hogy a hosszúkás nyereg meglepően kényelmes, és akár két utas is elfér rajta. Ennél a modellnél már jobban odafigyeltek az alapanyagok kiválasztására a mérnökök. A fém és műanyag alkatrészek kidolgozása nem áll messze a konkurens márkáknál megszokottól, és a kezelőszervek, kapcsolók is könnyebben járnak, mint a Sport-R esetében.
Első méterein az SM mintha tétovázna kicsit. Hiába tépem a bajszát, csak nem akar felágaskodni, aztán leesik a tantusz: nem is fog. A négyütemű aggregát még a gyári (!) Akrapovich szettel sem egy erőbajnok, de nem is ez a küldetése, hanem a könnyű kezelhetőség és a gazdaságos üzemeltethetőség. Ettől függetlenül senki nem vádolhatja lomhasággal, mert magasabb fordulatszám-tartományokban már szépen húz, s némi kuplungos játékkal a kerekezés is megoldható. Legnagyobb előnye természetesen a futómű. Igaz, a vékony első villa nem sok jót ígér a strapabíróság tekintetében, viszont a hátsó rugóstaggal egyetemben kellőképpen progresszív egy kis földutas csapatáshoz. Akkor sem ütött fel, amikor tankcsapda méretű kátyút fogtam vele az M3-as kivezető szakaszán.
Vissza, vissza!
Egy-két apróságot leszámítva a két Tomos megállta a helyét az utca forgatagában, s ha az ár-érték arányt vesszük figyelembe, talán többet is nyújtottak az elvárhatónál. Léteznek ugyan jobb motorok, mint a Sport-R és az SM 125 F, de azok klasszisokkal drágábbak, s nem hordozzák magukban a közép-európai régió életérzését.
