Néhány hónappal ezelőtt az LS 460 nemzetközi menetpróbája kapcsán írtuk, hogy az a modell valószínűleg csak addig lehet a legjobb autó, amíg meg nem jelenik a 600h. A papírforma bejött, az élen helycsere történt – a Lexus újdonsága ismét nagyon magasra tette a lécet.
Mindenből jeles
A titok nyitja abban rejlik, hogy az új Lexusnak egyszerűen nincs gyenge pontja. A modern kor autóvásárlója – különösen, ha olyan tehetős, hogy ebben az árkategóriában keresi következő négykerekűjét – felettébb igényes. A formaterv, a biztonság, a teljesítmény, a kényelem és egyéb szolgáltatások mellett sokat ad autója környezettudatos teljesítményére is. S míg az LS 600h vetélytársai az imént felsorolt tantárgyak egyikére-másikára csupán közepes vagy jó osztályzatot érdemelnek, addig a csúcs-Lexus mindenből jelest kap.
A design a legnemesebb német riválisokéval rivalizál, a maximális szintű aktív és passzív biztonság pedig nem is kérdéses ebben a kategóriában. Ami a teljesítményt illeti, a Lexus a többiek előtt jár, hiszen leleményes hibridrendszere jóvoltából a legerősebb vetélytársak szintjén áll – ugyanakkor fogyasztása a két kategóriával kisebb, hathengeres modellekével vetekszik. A kényelem és a fedélzeti szolgáltatások dolgában a LS 600h ismét listavezető, de erről később bővebben írunk még. Az emisszió kérdése pedig szorosan összefügg a hibridekkel kapcsolatban gyakran emlegetett „kevesebből többet” alapelvvel, hiszen az LS 600h luxusautós mércével mérve szerénynek számító étvágya egyenes arányban áll a csekély emisszióval.
A Lexus egyébként úgy szervezte meg a németországi – s nyilván nem véletlenül a Mercedes, a BMW és az Audi hazájában tartott – nemzetközi menetpróbáját, hogy a vezetésre kijelölt etapok szokatlanul hosszúak voltak. Így az újságírók több száz kilométert tettek meg a kocsikkal vegyes forgalmi körülmények között (sűrű, berlini forgalomban, országutakon és sebességkorlátozás nélküli autópályán is), s a nap végén esedékes tankoláskor a Lexus személyzete gondosan mérte az átlagfogyasztást. Amire joggal lehettek büszkék, hiszen nem több, mint 10,0 liter volt. Egy olyan autóval, amely két utasával együtt 2,5 tonnát nyom, 445 lóerős és állandó összkerékhajtású.
Pihenjen le, uram!
A sok száz kilométer levezetése azonban inkább pihentető volt, mint fárasztó. Az éppen nem vezető kolléga ugyanis behuppant a jobb hátsó ülésre, teljesen előretolta az előtte lévő ülést, előredöntötte annak fejtámláját, majdnem fekvő helyzetbe állította saját foteljét, kinyújtóztatta elgémberedett végtagjait, s bekapcsolta az ülésbe épített tradicionális japán shiatsu-, vagy az egyszerűbb, stretching masszázsprogramot. Aki fizikai mellett hangélményt is kívánt, annak a külön hátsó DVD-lejátszóval is ellátott 5.1-es házimozi hangzást garantáló, 19 hangszórós Mark Levinson Reference szórakoztató rendszer szolgáltatta a műsort a mennyezetről lehajtható, 23 cm képátlójú monitoron keresztül. A tökéletes klímáról a világújdonságnak számító, az emberi test hőmérsékletét érzékelni képes négyzónás légkondicionáló gondoskodott. Az igazán szerencsések a hosszú tengelytávú változatban utaztak, amelynek plusz 12 centimétere teljes egészében a hátsó lábteret növeli. Hmmm…
Keresd a csomót!
Egy vérbeli autós újságíró azonban a kákán is csomót keres. Alaposan körbevizslattam az új LS hibridet, hogy megtaláljam a gyenge pontot. Rá is leltem a csomagtartóban. Nem a szőnyegezés minősége vagy a raktér alakja hibádzik, hanem a befogadóképessége. A 330 literes érték kompaktautós méret – s ez még akkor is kevés, ha jól tudjuk, hogy a külön hátsó klímaberendezés és légtisztító, valamint a hibridrendszer akkumulátorai miatt a poggyásztér nem lehetett nagyobb. Ettől eltekintve az LS 600h tökéletes autó – meggyőződésem, hogy az autóiparban jelenleg használt technológiáival ennél jobbat nem lehet elérni.
