Némi országúti „poroszkálást” követően megérkeztünk célállomásunkhoz! Az Alberto Ascariról elnevezett privát versenypályán az M6 végre számot adhat valódi képességeiről, felfedheti igazi énjét. A kényelmes sportkupé álcája mögé rejtve ugyanis a BMW tulajdonképpen Formula-1-es technikát kínál utcai használatra: V10-es motor, a kormány mögötti billentyűkkel kapcsolható hétfokozatú sebességváltó, hátsókerékhajtás és rajtautomatika. Ismerős ugyebár… Miután a felfújható légpárnák segítségével szűkebbre vettem a sportülés oldaltámaszát, néhány gombnyomással megszabadítom pórázától a fenevadat, s szabad utat engedek az “erő sötét oldalának”. Először a Power kapcsolóval élesítem az 507 lóerős csúcsteljesítményt és a maximális, 520 Nm-es forgatónyomatékot. Az elektronikusan vezérelt lengéscsillapítás három állása közül (komfort, normál, sport) a betonkeményet aktiválom, a sebességváltó 11 programjából pedig

kiválasztom a legbrutálisabbat. Kedvenc beállítását egyébként mindenki a kormányon található, M jelzésű gombra programozhatja, így nem szükséges minden egyes alkalommal végigjátszani eme procedúrát. Ha lúd, legyen kövér alapon rajtautomatikával bolondítom meg az egészet, ehhez előbb ki kell kapcsolni a menetstabilizáló rendszert. Előretolom a sebességváltó karját, s folyamatosan tartom, miközben a padlóig taposom a gázpedált. A lehető legerőteljesebb gyorsítás érdekében az elektronika 4000 környékén tartja a fordulatszámot. Nos, akkor hadd szóljon!

Pokolfajzat!

Amikor eleresztem a váltókart, elszabadul a pokol! A motor hátborzongató módon üvölt fel, akár egy „zajszigetelt” Formula-1-es autóban, a 285/35 ZR 19-es hátsó gumik belemarnak az aszfaltba, s az M6 olyan irtózatos vehemenciával rugaszkodik el, mintha nem is puskából, hanem egyenesen ágyúból lőtték volna ki. A fordulatszámmérő mutatója villámgyorsan végigszánt a skálán, pedig a Bi-Vanos változó szelepvezérlésű V10-es szokatlanul hosszan, egészen 8250/percig pörgethető. Ilyenkor minden egyes dugattyú 20 métert tesz meg másodpercenként a hengerekben. Az események egy csapásra

felgyorsulnak, a tekintetemet le se merem venni az útról. Még szerencse, hogy a legfontosabb információkat (sebesség, sebességi fokozat, fordulatszámmérő) a Head-Up-Display kivetíti a szélvédőre, a pilóta elé, a sebességváltó meg a kormány mögött elhelyezett billentyűkkel is vezérelhető, ahogyan a Formula-1-ben. A harmadik generációs SMG az eddiginél 20 százalékkal gyorsabban cseréli az áttételeket, az erőfolyam alig néhány ezredmásodpercre szakad meg. Viszont ilyenkor a kulturáltság csíráját sem lehet felfedezni benne. A maximális vezetési élményt szolgálja, hogy minden egyes kapcsolásnál hatalmasat ránt, visszaváltáskor pedig hangzatos gázfröccsöt ad, akár egy versenyautóban. Ez a kocsi kegyetlenebb, mint Darth Vader! A

könnyűfémek széles körű alkalmazása és a szénszál-erősítésű műanyagból készült tetőelem megtette hatását: az autó súlyát 1710 kilóra faragták le (45 kg-mal könnyebb az M5-nél), ennek megfelelően minden egyes “paripának” csupán 3,3 kilogrammot kell cipelnie. Így az M6-osnak mindössze 4,6 másodpercre van szüksége, hogy álló helyzetből százas tempóra katapultáljon, e sebesség kétszeresét 14 szekundum alatt éri el, míg az eszeveszett száguldást 250 km/óránál korlátozza az elektronika.

Kezesbárány?

Brutális teljesítménye ellenére meglepően kezes, jól vezethető a BMW M6. Az impozáns járgány úgy fickándozik a kanyarokban, mint pisztráng a sebes patakban. Bekapcsolt DSC mellett még a tapasztalatlan mazsolák is könnyedén elbánnak a kocsival, hiszen a legdurvább vezetői hibákat is eltusolja az elektronika. DSC nélkül sem igazán alattomos a sportkupé viselkedése, de azért ajánlatos óvatosan bánni a gázpedállal. A tengelyek közötti ideális súlyelosztásnak, a hátsó M differenciálzárnak, az igényes futóműnek és a méretes papucsoknak köszönhetően a tapadás elképesztő. Minden esetben pontosan érezni, amikor a hátsó rész kezd kitörni, ám mivel a kormányzás közvetlen áttételezésű és érzékletes, idejében megfékezhetjük a lázadást. Ha azonban igazán látványosan akarunk autózni az M6-tal, ahhoz már „műértő” kezekre és lábakra van szükség. Nem csak lélegzetelállító gyorsításokra képes ám az M6! Lassításkor szintúgy kipréseli a szuszt az ember tüdejéből. Az elöl 348, hátul 345 milliméter átmérőjű, belső hűtésű tárcsafékek 100 km/órás sebességről 36 méteren állítják meg a vadászgépet, s a gyáriak szerint fáradékonyságnak jelét sem adják.

A másik oldal

A Sevilla-Ronda útvonalon megtett, alig 150 kilométeres távolság után az a gondolat fogalmazódott meg bennem, hogy a BMW M6-tal akár otthonról is elvezetnék idáig. A bajorok bivalyerős és kényelmes túraautója ugyanis a legkényesebb igényeket kielégítő luxusbelsővel kényeztet. Jóformán a teljes pilótafülkét finom bőrrel kárpitozták, a kocsi felszereltsége pazar, a vezető és utasa például motoros mozgatású, kényelmes fotelekben pöffeszkedhet. Az audiorendszerből lágy muzsika szól, miközben az andalúz tavaszt kétzónás légkondicionáló teszi

elviselhetővé. Elöl szellős a helykínálat, ám később volt „szerencsém” hátul is utazni: rövid távon elviselhető a +2 szükségülés, ám hosszabb kiruccanásokra legfeljebb gyerekeknek ajánlható. Pedig a 450 literes csomagtartónak nem jelentene gondot elnyelni négy személy poggyászát. Normál üzemmódban az M6-os motorja 400 lóerőt bocsát rendelkezésre, ami több mint elegendő a legtöbb forgalmi helyzet magabiztos kezeléséhez, a stresszmentes autózáshoz. Az SMG robotváltó automata üzemmódban megfontoltan, lágyan kapcsolgat, a rugózási komfort kellemes, a BMW csendesen siklik a spanyol aszfalton.

Kiváltságosoknak

Egyetlen olyan autót sem ismerek – kivéve persze az M5-öst -, amelyik ilyen szélsőséges váltásokra képes a luxus és a sportosság, a kényelem és a puritánság között. Olyan ez, mint amikor az öltönyös üzletember hétköznap színházba és operába látogat a partnereivel, míg hétvégén a legkeményebb trash metal koncerten, haveri körben tombolva ereszti ki a fáradt gőzt. Természetesen a BMW helyszínválasztása sem volt véletlen. A szemtelenül jó vonalvezetésű Ascari Race Resort ugyanis olyan, mintha egy golfpálya festői szépségű környezetét egy versenypályával ötvözték volna. Itt is, ott is remekül mutat a sportkupé. Sajnos ezt az élményt csak azok élhetik át rendszeresen, akiket valóban kegyeibe fogadott a sors: 31 650 000 forintot kell leszurkolni, ha a garázsunkba szeretnénk állítani a technika csúcsát képviselő BMW M6-ost.