Az elmúlt évek során Németország a használt autók beszerzésének Mekkája lett. A német gépjárművek iránt a kelet-európai régióban a legnagyobb a kereslet, mivel a vevők többsége meg van győződve arról, hogy a nyugati autók rejtett hibáktól és sérülésektől mentesek. A Német Szövetségi Közlekedési Hatóság szerint évente nagyjából 2 millió német használt autót helyeznek forgalomba külföldön. Mi több, egyes országokban a német importból származó használt autók aránya meghaladja az 50%-ot. A német használtautó-piacon létezik azonban egy ellentmondás: egyes járművek még egyáltalán nem is futottak német utakon!
A legnépszerűbb németországi apróhirdetési oldalakon több millió használt autó szerepel, mivel az eladó gépjárművek kínálata itt a legszélesebb Európában. Ezeknek a járműveknek azonban egy jelentős része más országból származik. A carVertical járműtörténeti elemző cég adatai arra utalnak, hogy a Németországban értékesített autók 4,3%-a soha nem járt Berlin, München vagy Hamburg útjain, de az ikonikus autópályákon sem száguldhattak, mivel más országokból importálták őket. A vezető országok listája, ahol már korábban regisztrálták a Németországba érkező használt autókat Olaszország (16,6%), Franciaország (12,7%), USA (10,6%), Belgium (9,1%), illetve Románia (5,1%).

A német hirdetéseket böngészők sok esetben azt kockáztatják, hogy egy Németországból származó autóval szemben egy másik országból importált autót választanak. Ha az eladó titkolja az autó pontos származási helyét, számítani lehet rá, hogy a gépjármű nincs a legjobb műszaki állapotban. A rejtett sérülések, a magas futásteljesítmény és a kifogásolható minőségű javítások miatt igen gyakori jelenség, hogy az eladók elhallgatják a jármű valós múltját, és egy másik országban próbálják eladni azt. Mivel az országok ritkán osztják meg egymás között az autótörténeti adatokat, szinte lehetetlen nyomon követni a határokon átnyúló tranzakciókkal kapcsolatos csalásokat.
„A németországi járműtörténettel rendelkező autók mintegy 4,3%-áról korábbi, egy másik országra utaló adatok is fellelhetők. Megfigyelhető, hogy a drágább modellek ugyan nagy számban találnak vevőre Németországban, de a feljegyzéseink szerint ezek közül sokat soha nem is használtak az országban. Az eladás körülményei sajnos azt az illúziót keltik a vevőben, hogy a vásárlás során egy megbízható, kiválóan karbantartott német autót vett, miközben a járművet Olaszországból, Franciaországból, vagy éppen Romániából importálták” – tájékoztatott Matas Buzelis, autóipari szakértő, a carVertical kommunikációs vezetője.
A szakember szerint az új gépjárművek növekvő hiánya okozza, hogy a használt autók piacán igencsak korlátozott mennyiségben juthatunk jó minőségű modellekhez. Mivel a német kínálat kiterjedt vevőpiaccal rendelkezik, egyes értékesítők németországi listázással igyekeznek eladni használt autóikat. Amennyiben valaki nem talál vevőt az autójára Csehországban vagy Romániában, megpróbálhatja azt egy másik országban értékesíteni.

A volt szocialista országok autóvásárlóit már a rendszerváltás előtt is vonzotta a német autópiac. Abban az időben leginkább a volt KGST országokban gyártott, gyengébb minőségű gépkocsikhoz juthattak hozzá a vevők, melyekre a kényelem, a minőség és a biztonság nem volt éppen jellemző. Éppen ezért a legtöbb vásárló akkoriban a külföldi, leginkább Németországból behozott autók mellett tette le a voksát.
Közhiedelem, hogy a német sofőrök drágább, újabb és jobban felszerelt autókat vásárolnak, illetve, hogy szigorúan betartják a gyártók karbantartási elvárásait. A valóságban némiképp árnyaltabb a helyzet, de az általános beidegződés, a németországi piaccal kapcsolatos elfogultság vesz rá sokakat az ott fellelhető járművek vásárlására anélkül, hogy hiteles autótörténeti jelentést kérnének, vagy egy megbízható szakember segítségét vennék igénybe.

Bottal üthetik?
Csavaros történetek a hazai belpiacon is előfordulhatnak, jó példa erre egy magyar család története. A közelmúltban 7 éves hitelt vettek fel, hogy egy budapesti márkakereskedéstől járművet vásároljanak. Az autót úgy regisztrálták, ahogyan azt általában szokták, anélkül, hogy annak eredetével kapcsolatban gyanút fogtak volna. Hamarosan azonban megkereste őket a rendőrség, mivel a járművet lopottnak jelentették be, és a törvény szerint vissza kell adni a jogos tulajdonosának. Sem a márkakereskedés, sem a lopott autót regisztrálni engedő állami hatóságok nem vállaltak felelősséget a kialakult helyzetért. A család egyetlen módja, hogy visszakapja nehezen megkeresett pénzét, ha perbe fogja a márkakereskedést és az eljáró hatóságot.