Nos, ez a szombat reggeli döntés meghatározó volt a végeredmény szempontjából. Turi például kiválóan választott, s ennek eredményeként már az elsô körben szinte behozhatatlan elônyre tett szert, amit a nap végéig csak tovább növelt. A második napon – egyperces vezetés birtokában – már nem lett volna más dolga, mint nyugodtan végigautózni a szakaszokon és a célban átvenni a jól megérdemelt kupát. Ô azonban semmit sem bízott a véletlenre: egyszersmind újra bizonyságot téve a gyorsaságáról még megnyerte az elsô három szakaszt. A 12-bôl összesen 8 részsiker fűzôdött az nevéhez, pontosabban a prológgal együtt kilenc. Ennél jobb idénykezdetre aligha számított a skodás pilóta: kettôbôl két siker, ráadásul aszfalton, pedig az Octavia WRC állítólag murván még ennél is sokkal jobb…
Öngól
Egerben izgalmas csatát láthatott a közönség, ezzel szemben a miskolci “sima meccs” volt. Akkor a címvédô Benik Balázsnak végig volt esélye Turi ellenében, hiszen alig néhány másodperc volt köztük a különbség, most azonban szó sem volt errôl . A fordos pilóta (akinek természetesen továbbra is a címvédés a célja) az elsô napon beállítási gondokkal küszködött, ráadásul elszenvedett egy defektet, ami fél percébe került, ekkora hátrány birtokában pedig a második napon már nem volt esélye arra, hogy a húsz pontért harcoljon. S hogy miként lett végül hatodik? A zárónapon a gumiválasztással voltak gondjai, egyszerűen eltaktikázta magát. Érdekesség, hogy az ötödik helye mindössze egy tizedmásodpercen múlt – pontosan ennyivel elôzte meg az N csoportos gyôztes, Spitzmüller Csaba. Három évvel ezelôtt még nem is mértek tizedmásodperceket a raliban, most meg egyetlen tized dönt pontokról, helyezésekrôl! A Mitsubishi-pilóta egyébként az elsô napon még elôkelôbb pozícióban tanyázott: a négybôl három WRC-t maga mögé utasítva abszolút második volt. A vizes pályán ezen senki sem csodálkozott (Spiztmüller imád havon és vizen autózni), a másnapi száraz pályákon azonban csodaszámba ment volna, ha az N csoportos címvédô tartani tudja a helyét. Csodák pedig nincsenek – Spitzi visszaesett az ötödik helyre.
Betűrend
A dobogós helyekért azonban ennek ellenére parázs csata zajlott. Az utolsó gyorsasági szakasz rajtja elôtt három pilóta volt öt másodpercen belül: ifj. Angyalfi Károly, Aschenbrenner György és Szabó Gergô. Nem csoda, hogy ezúttal a cél után egyikük sem indult útnak a szervizpark felé, hanem izgatottan toporgott, várva a többiek eredményét. Elôször Angyalfi jött az öregecske Corollával – amely a második napra a szervizcsapat hathatós segítségével szinte megtáltosodott –, s remek idôt autózott. Következett Szabó Gergô az Octaviával (elôzô napon nagyon elszúrta a gumiválasztást), s jócskán megjavította Angyalfi idejét, de még mindig utóbbi pilóta volt ezüstérmes pozícióban. Az eltiltását letöltô és Miskolcon visszatérô Aschenbrenner azonban mindkettejük számítását áthúzva szenzációs idôeredményt produkált a záró gyorsaságin, s ezzel nemcsak kategóriája, az A8 küzdelmeit nyerte meg, hanem a második helyért járó 15 pontot is besöpörte. Az N csoportban Spiztmülleren kívül mindenképpen meg kell említeni a két nagy visszatérôt, Hideg Krisztiánt és Elek Istvánt. Mindketten kategóriájuk kiválóságai voltak korábban. Hideget két évvel ezelôtt súlyos jet-ski-baleset érte, de hihetetlen erôfeszítések árán felépült, s most újra a volán mögé ült. Bebizonyította, hogy nem felejtett el vezetni. Nem volt könnyű dolga, hiszen az elsô napon folyamatos fékproblémákkal küszködött: a gyorsasági szakaszok körülbelül felénél rendszeresen beesett a fékpedálja. Hideg a gondok ellenére is másodikként ért célba az N csoportosok közül, bár az csak késôbb derül ki, hogy valóban második lett-e, vagy harmadik. Minden attól függ, hogy Elek Istvánnak törlik-e a harminc másodperces büntetését, amit az etapútvonal elhagyása miatt kapott. Elek azt mondja, ô mindössze azért állt félre, hogy kereket cseréljen, s miután megtette, már jött is vissza. Ettôl függetlenül nagyon jól autózott, bár a kocsija kicsit nehéz a többiekéhez képest (kb. 150 kilóval súlyosabb), úgyhogy van még mit fejleszteni rajta.
Szép volt fiúk!
Az idén életre hívott Szuper1600-as géposztályban Bútor Róbert szokás szerint leiskolázta a mezônyt, az sem számított, hogy nem érkezett meg az új C2-es Citroen (csúszik az alkatrészek gyártása), a kis Saxóval is verhetetlen volt a négyszeres F2-es bajnok. Bár utóbb azt mondta, a sáros utakon nem élvezte túlságosan az autózást ezzel a könnyű kocsival, a kategória elsô helyéért járó pontok azért kárpótolták valamelyest. Mögötte tetemes hátránnyal érkezett a második helyen Kakuszi Zsolt, akinek viszont fülig ért a szája. Nem érdekelte, ha vizen kellett mennie, az se, ha sáron, mert tetszettek neki a pályák, élvezte a száguldást. Végezetül essen szó egy felemelően sportszerű szurkolói hozzáállásról. A helyi raliszeretők nem feledték a sokszoros miskolci gyôztes ifj. Tóth Jánost, aki anyagi okok miatt hagyja ki az idényt. Városszerte az üvegajtókon és ablakokon, valamint a szurkolók autóin sorra tűntek fel a matricák: Janika, hiányzol! Visszavárunk, Janika!
