– Vármegyénkben körülbelül tízezer szarvas él, jelenleg állománycsökkentő gazdálkodást végeznek a vadászok. Tavaly több mint hatezer állat került terítékre – fogalmazott lapunknak Orbán Henrik, az Országos Magyar Vadászkamara Győr-Moson-Sopron Vármegyei Területi Szervezetének titkára. Mint mondta: nyáron az állomány széthúzódik a mezőgazdasági területekre, majd ősszel a bőgőhelyek felé koncentrálódik. A mezőgazdasági betakarításokat követően jellemzően az erdős területeken él az állomány döntő része, ide húzódik vissza egészen a kitavaszodásig.

– Beszélünk elő- és utóbőgésről, de a gímszarvas esetében vármegyénkben a „főbőgés” a szeptember közepe és október eleje közötti időszakban van. Ekkor a bikák erős bőgőhangot kiadva hirdetik a vetélytársak és a tehenek számára hollétüket. Sokféle bőgőhangot ismerünk. Másképpen szól a kereső bika, a teheneket terelő vagy éppen a harcra hívó hang. A szakemberek ez alapján már megbecsülik az állat korát, pontos helyzetét. Ez alapján döntenek, mi a teendő. Egy ügyes kísérő ilyenkor egy bőgőkürttel vagy a tehénhang utánzásával a sűrűből is ki tudja hívni a rejtőzködő vadat – tette hozzá Orbán Henrik titkár.

A bikák bőgési időszakában az állatok jóval aktívabbak, veszélyérzetük csökken, ezért könnyen szaladhatnak ki az úttestre. A szarvasok mozgása szeles időszakban általában alábbhagy, de alkonyat idején, valamint hidegre forduló időjárás esetén mozgékonyabbak. A titkár lapunknak hangsúlyozta: két dolgot kérnek a vadászok a közlekedőktől és az erdőlátogatóktól. Egyrészt az állományok és a saját védelmükben óvatosabban közlekedjenek, csökkentsék a sebességet, körültekintően vezessenek. Másrészt a reggeli és az esti órákban kerüljék az erdőlátogatást, ne zavarják a vadgazdálkodási munkát, a vadásztatást. Ha szarvasbőgést szeretnének hallani, azt tegyék engedéllyel, vagy olyan módon, ahol nem akadályoznak senkit. Vannak út menti parkolóhelyek, akár madárfigyelő kilátók, ahonnan ezt biztonságosan megtehetik, akár az esti órákban is.

A vadászoknak is fontos ez az időszak – bevételek nélkül nincs vadgazdálkodás –, ilyenkor érkeznek a külföldi vendég vadászok. Erre az időszakra a nagyvadas területeken speciális vadföldeket hoznak létre, külön szoktató takarmányozást folytatnak, gondoskodnak a bőgőhelyek nyugalmáról, az itatásról, még a saját tagjaikat sem engedik ebben az időszakban a területre.
– Élőhelyét tekintve hazánkban már minden tájegységben, legalább mint váltóvad megtalálható. A legjobb minőséget a zalai, vasi, somogyi és baranyai gímek képviselik, rendszerint innen kerülnek terítékre minden évben a legnagyobb trófeatömegű gímszarvasok. A mezőgazdasági területekkel tarkított, aljnövényzettel rendelkező nagy erdőtömböket kedvelik, ahol biztosított számukra a táplálék, a nyugalom, amik szaporodásbiológiai és agancsfejlesztési szempontból is a legfontosabb tényezők – fogalmazott lapunknak Hengszter Gábor vadász. Hozzátette: tartsuk be az erdőlátogatási tilalmi időszakokat és ne zavarjuk a vadat feleslegesen.

A bőgési időszakban fontos, hogy körültekintően vezessünk. Ha mégis megtörténik a baleset, a vadhoz nem szabad hozzányúlni, mert ha még életben van, sérülést okozhat. Baleset esetén hívni kell a 112-es segélyhívó számot és meg kell várni a rendőri intézkedést.

Nyitókép: Fehér Gábor