Az év eleje óta eddig nem látott ütemben emelkedett a nyersolaj világpiaci ára, s ez értelemszerűen a termékjegyzésárakat is felhúzta. A Mol szakértői változatlanul nem túl optimisták, miután az olaj drágulása mögött fundamentális okok vannak, a kitermelés képtelen lépést tartani az elsősorban Ázsiában tapasztalható igénynövekedéssel. Az elmúlt hónapokban a kőolaj hordónkénti ára mintegy 16 dollárral, azaz 40 százalékkal emelkedett – mondta Horváth Ferenc, a Mol Rt. ügyvezető igazgatója. Ugyanebben az időszakban a motorbenzin ára 60, a gázolajé 30 százalékkal nőtt. A Mol közlése szerint a világpiaci helyzet a motorbenzineknél legalább 20, a dízelüzemanyagnál 12 forintos áremelést indokolna. Ezzel szemben szombattól „csak” 7 forinttal nő a motorbenzin és 5 forinttal a gázolaj ára – közölték a magyar olajtársaság illetékesei.
Nem csupán a világpiaci olajárak, a magyarországi üzemanyagárak sem voltak még ilyen magasak. Ez már az az árszint, amikor a Mol az árképzés során a forgalom alakulását is figyeli. Korábban a vállalat szakértői erre az évre a benzinpiac két-, a gázolajpiac háromszázalékos bővülését valószínűsítették. Horváth Ferenc elmondta: tavaly a második fél évben már igen magasak voltak az árak, így a motorbenzin piaca stagnált, a gázolajforgalom 3-4 százalékkal növekedett 2004-ben. A számok értékeléséhez figyelembe kell venni, hogy a gázolaj sokkal kevésbé árérzékeny, mint a benzin. Utóbbit 60-65 százalékban a magánautósok vásárolják, míg a gázolajforgalom 80-85 százalékban ugyanis a professzionális felhasználáshoz, a személy- és áruszállításhoz kötődik.
A jelenlegi olajárak világgazdasági hatásaival kapcsolatban Varró László, a Mol Rt. vezető közgazdásza közölte: miután egydollárnyi GDP előállításához ma már lényegesen kevesebb olajat használnak fel a fejlett gazdaságokban, mint például az 1978-as első nagy olajválság idején, egyelőre nem kell világméretű recesszióra számítani.
Ugyanakkor kétségtelen, hogy az olajárak a mai napig konjunktúrameghatározó erővel bírnak, bár ennek mértékét viták övezik. Jóval látványosabb azonban az általános árszínvonalra gyakorolt hatás. A márciusban és az áprilisban eddig végrehajtott üzemanyagár-emelés – figyelembe véve a benzinnek és a gázolajnak a fogyasztásban betöltött csaknem ötszázalékos súlyát – mintegy 0,4 százalékponttal emelheti az infláció hivatalos mérőszámát – mondja Forián Szabó Gergely, a CA IB Alapkezelő elemzője. Mindez a szakértő számításai szerint azt jelenti, hogy a történelmi mélypontnak számító februári 3,2 százalékos fogyasztói árindex után áprilisban már 3,9 százalékon állhat a mutató. Az emelkedést alapvetően két tényező, az említett üzemanyagár-emelés és az áramdrágulás magyarázza. Hasonlóan látja a helyzetet a Raiffeisen Bank Reutersnak nyilatkozó elemzője, Török Zoltán is, ő 0,5 százalékpontos hatást jósol március–áprilisra.
Amennyiben az energiadrágulás tovagyűrűző hatásait is figyelembe kívánjuk venni, jóval ingoványosabb talajra tévedünk. A fogyasztói kosár közvetlen és közvetett „energiatartalma” meglehetősen sok csatornán keresztül tör utat a termékek áráig. Amennyiben az átgyűrűzés tökéletes lenne, a következő egy évben 2-3 százalékpontos inflációtöbbletet is jelenthetne az üzemanyag-drágulás – mondja Forián. Ám számos olyan tényező van, amelyek ezt a hatást tompítják. Ilyen például a közgazdaságilag indokolható mértéknél kisebb hatósági áremelés, vagy hogy a piacon a szereplők – áthárítási lehetőségek híján – „lenyelik” a költségemelkedésük egy részét. Ezt figyelembe véve Forián számításai szerint egy százalékpont körül lehet a következő egy év inflációs többlete. Az elemző számításai szerint decemberben 4,2 százalékos lehet az infláció, ami ugyan több, mint az egy hónappal ezelőtti piaci konszenzus, de bőven megfelel a jegybank négyszázalékos céljának, melyhez ±1 százalékos toleranciasáv tartozik.
A benzinárak egyébként csak nominális értéken vannak a csúcson. Magyarországon 1991-ben mai árakon számolva mintegy 100 forinttal drágább volt a 95-ös benzin. A jelenlegi, 250 forint feletti ár reálértékben megegyezik a hét évvel ezelőttivel.
Az üzemanyagpiacon kialakult helyzetre reagálva a gazdasági és közlekedési miniszter egyeztetéseket kezdett az ágazat, elsősorban a Mol Rt. vezetőivel – jelentette be a kormányszóvivő a tegnapi tájékoztatón. Az elhangzottak szerint a kormány két dolgot tehet: megvizsgálhatja az olajipari cég árképzését, illetve visszatérítheti az adó egy részét. Ám mint azt a szóvivő hangsúlyozta: a kormány ebben az évben nem kíván beleszólni az árak mozgásába, illetve nem akar lemondani arról a 400 milliárd forintról, amelyet jövedéki adók formájában erre az évre kalkulált.
