Az Audi neckarsulmi üzemében dolgozó gyakornokai példát vettek a VW és a Škoda hasonló programjairól, és a gyár 150. születésnapjára egy autót építettek. Egészen pontosan egy 1971-ben gyártott, évtizedek óta garázsban pihenő NSU Prinz 4-est vettek alapul az építéshez, amelyet nem csak felújítottak és működőképessé tettek, de jövőbiztossá alakították akkumulátoros-elektromos hajtás beépítésével.

Ez persze nem ment könnyen, ezért egy Audi A1-es padlólemezt vettek alapul annak futóművével és fékeivel együtt, erre húzták rá a kiszélesített karosszériát – a több évtizednyi eltéréssel készített fémelemek egyesítésében segítettek az Audi formatervezői, a kerékjárat-szélesítéseket például náluk készítették 3D-nyomtatással a gyakornokok tervei alapján. A karosszériát Suzuka szürke és Brillaint fekete színre fényezték, az utastérben kontrasztos Signal sárga színű a bukókeret, minden más fekete. Recaro kagylóülésben foglalhatnak helyet az utasok.

Erre a radikális karosszéria-átépítésre azért volt szükség, mert az NSU EP4-es hátsó kerekeit nem egy 30 lóerős, 2 hengeres benzinmotor, hanem egy 240 lóerős villanymotor hajtja – ezt egy 2020-ban gyártott Audi e-tronból szerezték –, ami a teljesítmény megnyolcszorozását (!) jelenti, ennek kezelésére egyszerűen nem lett volna képes az eredeti műszaki alap. Az akkumulátor a plug-in hibrid Q7-esből érkezett és az első csomagtérben helyezték el.