A KEZDETEK

Varrógépek
A rüsselsheimi Phillip Wilhelm Opel lakatosmester legidősebb fiaként Adam-nak az atyai műhelyt kellett volna tovább vinnie, de neki más tervei voltak. Inasévei alatt Lüttich, Brüsszel, London és Párizs városában töltött hosszabb időt, utóbbi helyen elhatározta, hogy varrógépeket fog gyártani, és amikor 1862. augusztusának végén hazatért a 2000 lakosú szülőfalujába, munkához is látott a szülői ház melletti műhelyben. Adam Opel 6 hónap alatt építette meg az első varrógépet, amelyet aztán a helyi Hummel szabómester 40 éven keresztül használt. Nagybátyjának tehénistállójában rendezi be első saját műhelyét 1863-ban, Georg testvére Párizsból küld neki nyersanyagokat, amelyek segítségével már 6 hét alatt összerak 1 varrógépet, és használt varrógépeket is kap, amelyeket javítás után továbbértékesít. Hamar sikeres lesz a vállalkozás, még ebben az évben felveszi az első alkalmazottait Adam Opel.

1868-ban már egy új, kétszintes gyártócsarnokot épít gőzgéppel, egy lakó- és irodaépülettel együtt, itt már 40 alkalmazottja van a cégnek. 1869-ben veszi feleségül Sophie-t, aki a könyveléssel foglalkozik. A cég folyamatosan bővül, nem utolsósorban azért, mert speciális igények alapján is gyártanak varrógépeket, 1886-ban már évi 18 000 darabot gyártanak. A varrógépgyártással a rüsselsheimi gyárban 1911-ben bekövetkezett nagy tűz után hagynak fel, gazdaságtalannak ítélték meg a gyár újraépítését.

Biciklik
Adam Opel egy 1884-es párizsi útja során lát először kerékpárt, majd gyorsan vásárol is egyet belőle, végül több francia és brit konstrukció tanulmányozását követően 1886-ban kerékpárokat is kezd gyártani az Opel, az első kerékpár-árlistát 1887 őszén adják ki. 1890-ben már évi 2200 kerékpárt gyárt a cég, ennek a részlegnek a népszerűsítéséből Adam és Sophie Opel 5 gyermeke (Carl, Wilhelm, Heinrich, Friedrich és Ludwig) is kiveszi a részét, akik pályafutások során 550 versenyt nyernek meg. Az addig alapvetően kézműves iparág gyakorlatilag összeomlik 1898-ban, amikor sok új gyártó olcsó termékeivel elárasztotta a piacot, és a korábbi tradicionális gyártók tönkrementek. Ezt a nehéz időszakot az Opel újításai jóvoltából átvészeli, a húszas évekre a világ legnagyobb kerékpárgyártójává bővül. A futószalag 1923-as bevezetését követően 7 másodpercenként készül 1 kerékpár, a termékeket 15 ezer kereskedő árulja világszerte. Az időközben tulajdonossá vált General Motors profiltisztítás címszóval a kerékpárgyártást 1937-ben az NSU-nak értékesíti, amely így egy csapásra a világ legnagyobb kerékpárgyártója lesz.

Motorkerékpárok
Adja magát, hogy a kerékpárokat és autókat gyártó vállalkozás motorkerékpárokat is készítsen, erre 1901-ben került sor, ezzel az első német motorkerékpár-gyártók közé tartozik az Opel. A motorizált kétkerekűeknél nem lesz átütő a siker, az első világháború alatt szünetel a termelés, amit 1925-ben azért állítanak le, mert minden helyre és munkásra szükség van az autó-megrendelések teljesítésére. Azonban a család nem hagy fel a motorkerékpárokkal, 1927-ben felvásárolják a csődbe ment Elite-Diamant üzemet, ahol először is futószalagot építenek, amelynek segítségével 1928-ban piacra dobják a világ első, lemezvázas motorkerékpárját, a Motoclub-ot. Ennek a hegesztést nélkülöző, csak sajtolással készített vázát nem fényezik, hanem kadmiumos korrózió elleni bevonattal látják el, ez is hozzájárul ahhoz, hogy az akkor megszokott 20 óra helyett mindössze 4 óra alatt elkészül egy-egy példány. Ennek a konstrukciónak a gazdasági válság és az időközben tulajdonosként megjelenő General Motors vetett véget, 1930-ban eladták az Elite-Diamant gyárat. 29 év alatt mintegy 6000 Opel motorkerékpárt építettek.

NÉGY KERÉKEN

Automobilok
A folyamatos újításokkal dolgozó Adam Opel ismerte ugyan az automobilt, de sokáig idegenkedett tőlük, mert a kerékpár konkurenciáját látta benne. Nem sokkal halála előtt aztán beadta a derekát, a Rheinischen Gasmotorenfabrik Benz & Cie cégnél rendelt egy Phaeton 4PS-t, a gyár 120. autóját, amelyet aztán 1895. március 14-től kezdve szeptember 8-án bekövetkezett haláláig használt. Már nem érhette meg, hogy az általa alapított vállalkozás autógyártó legyen. A fiai ugyan megpróbálkoztak a saját konstrukcióval, de egyszerűbbnek látták a felvásárlást, úgy lesz autógyártó az Opel cég, hogy 1899. január 21-én felvásárolja a Friedrich Lutzmann által megalapított Anhaltische Motorwagenfabrik-ot, és annak gépei segítségével még abban az évben elkezdik az Opel Patent-Motorwagen System Lutzmann gyártását. Ebből 1906-ban értékesítik az 1000. példányt, a következő évben kerül sor az áttörésre, amikor a császári udvar beszállítója lesz az Opel autógyár.

Hazatérés
2011. júniusában az akkor 100 éves Opel Torpedo és 99 éves Puppchen veteránautó hazament, azaz Rüsselsheimbe hajtott. Keller László, a Torpedo tulajdonosa fejéből pattant ki az ötlet, amelyhez megnyerte Kisapáti József, a Puppchen gazdájának és az Opel Magyarországnak a támogatását is. Az autók csak benzint és olajat kértek, üzemzavar nélkül teljesítették a több ezer kilométeres utat, amelynek végén a rüsselsheimi Opel-találkozó díszvendégei voltak az autó-matuzsálemek.

Tudta-e?
Mivel a piaci folyamatok alapján gazdasági válságot jósoltak, az Opel család 1929-1932 között több részletben összesen 154 millió Reichsmarkért adja el a céget a General Motorsnak.

Az Opel család vállalkozásai
A család számos vállalkozást indít az autógyárért cserébe kapott pénzből, 1947-ben alapították meg a hajók és sporteszközök gyártásával foglalkozó Opelit nevű vállalkozást, amelynek keretén belül pár éve Gregor von Opel – Adam Opel ükunokája – újra kerékpárok és pedelec-ek gyártásával kezdett foglalkozni. 1956 óta létezik az Opel Állatkert, amelyet Dr. h.c. Georg von Opel alapított, hogy az egzotikus állatokat a helyi lakosság számára is elérhetővé tegye; a 27 hektáros területen 220 faj 1600 egyedét tartják. Carlo von Opel 1962-ben készíti az első csipszet Németországban, hogy a saját tulajdonában lévő gazdaságban megtermelt krumplit feldolgozza. A Chio márkanévvel a saját és szülei nevére utal – Carlo, Heinz és Irmgard von Opel.

Fridzsider
Amíg a harmincas években a GM profiltisztítást hajtott végre és az autógyártást helyezte a középpontba, háborús termelést követően új termékként az akkor a GM-hez tartozó Frigidaire hűtőgépeit is elkezdik gyártani Rüsselsheimben. Akkoriban még nagyon drágák ezek a háztartási gépek, nagyjából egy autó árának a felébe kerülnek, ezeket az autószalonokban értékesítik. Az ötvenes éves második felében a tömegtermelés miatt rohamosan csökken a hűtőgépek ára, amivel a rüsselsheimi gyár már nem tud versenyezni, 1959-ben hagynak fel a lakosság számára gyártott hűtőgépek előállításával, 1962-ben fejezik be a közületek (menzák, éttermek) számára gyártott hűtőkamra-gépészetek előállítását.

AZ OPEL MAGYARORSZÁGON

Kezdettől fogva
Magyarországon is népszerűek voltak az Opel varrógépei és kerékpárjai, így az autók forgalmazását is hamar megkezdték, a 30-as években a Nemzetközi Gépkereskedelmi R.T. forgalmazta a személyautókat, országszerte 21 service-ponttal rendelkezett a hálózat, a Blitz teherautókat a General Árukereskedelmi R.T. árulta. A második világháborút követően 1958-tól tették lehetővé magánszemélyeknek az autóvásárlást, a Merkur 1962-es megalapítását követően az üzletkötők folyamatos kapcsolatban álltak az Opel gyárral is. Amikor a hatvanas évek végén az állam a politikai elit számára új autókat akart vásárolni, az Opel azzal a feltétellel adott jó árat a 107 darab sötétkék színű Commodore limuzinra, hogy saját gyári képviseletet létesítenek – a Hungaroszerviz lett az itteni Opel forgalmazó. Persze megmaradt mellette a Merkur és a Konsumexen keresztül is sok autót küldtek hazánkba nyugatra szakadt rokonok. A Magyar Nemzeti Banknál több a Diplomat V8-as is szolgált, a nagyon titkos szolgálatoknál előszeretettel használták a viszonylag kis méretű, de erős, hathengeres motorral szerelt Commodore B-ket.

Szentgotthárd
A General Motors a 80-as években döntötte el az európai kapacitásának a bővítését, régiónkban elsősorban motorgyárat tervezett. A tájékozódó megbeszéléseken vetődött föl magyar részről egy autógyártó üzem létrehozása, amelyet az akkor még jelentős vám és illetékterhek tettek gazdaságossá. 1990 júliusában írták alá a magyar kormány és az Opel képviselői. 1990 őszén a Budapesti Nemzetközi Vásár egyik igazi attrakciója volt, hogy ott hivatalos kiállítóként megjelent az Opel. Az akkori teljes modellpaletta – a szögletes Corsától, a Kadetten, a Vectrán és a szenzációs Calibrán át az Omegáig – ott parkolt a murvás külső kiállítási területen. 1991. januárjában megalapították a szentgotthárdi gyárat (Autóipari Kft) és a kereskedelmi szervezetet (General Motors Autóforgalmazó Kft), rögtön az első tíz márkakereskedővel is megkötötték a szerződést. Az Opel magyarországi jelenlétének történelmi pillanata volt, amikor 1992 márciusában Antall József miniszterelnökkel a volán mögött legördült a szalagról az első magyar Opel, egy Astra.

Esztergom
A Suzuki Splash módosított orral és farral rendelkező változata lett az Agila második generációja, amelynek a gyártását a GM az 1981-óta partner Suzukira bízta. Esztergomban 2014-ig gyártották a kisautót.

A második magyar Astra
Épp csak lecsúszott az elsőségről az az Astra, amelyet aztán 30 éven át a szentgotthárdi üzem udvarán állítottak ki. Néhány dolgozó önszorgalomból idén újra működőképessé tette az autót, amelynek ünnepélyes bemutatójára a Szentgotthárdi színházban került sor a gyár harminc éves történetét bemutató fotókiállítás megnyitóján. A helyszínre már saját lábán érkezett az autó, amelynek a helye a jövőben a gyárcsarnokban lesz, az időjárás viszontagságaitól védett helyen.

TESTVÉREK

Brit kapcsolat
A GM két európai érdekeltségét csak a nyolcvanas évekre egyesítette, korábban a Vauxhall és az Opel is egymástól függetlenül működött. Az együttműködés a haszonjárművek terén indult, a hetvenes évek elejétől kínálták az Opel kereskedésekben a Bedford CF haszonjárművet, amelyet az az akár 7,5 tonna össztömegű Blitz teherautók alá pozicionáltak.

Amikor a GM 1986 októberében megvásárolta a Lotust, rájuk bízta az Omega megvadítását. Alapvetően kézi munkával alakították át a Rüsselsheimből küldött 3000 24V limuzinokat, igazából csak a forgattyús mechanizmus és a hengerfej új fejlesztés, minden más a GM meglévő nagyszériás vagy átalakított (motorblokk) alkatrésze volt – a főtengely jeladó Lotus Omega alkatrészként 100 font+postázás tétel, ugyanazon a cikkszámon Észak-Amerikából rendelve a Chevrolet alkatrészt 5 dollár+postázás költséggel megúszható a beszerzés. A Lotus kapcsolat 1993 után is megmaradt, amikor Romano Artioli vásárolta meg a brit céget, a sportkocsi gyártónak nem volt elég pénze az Elise aktuális előírásokhoz igazítására, amit a GM segítségével hajtottak végre, aminek az Opel Speedster megszületését köszönhetjük.

SEBESSÉGMÁMOR

Zöld szörny
Az 1914-ben gyártott Zöld Szörny 12,3 literes, 4 hengeres, hengerenként 4 szelepes motorja a valaha gyártott legnagyobb Opel-erőforrás, ami 260 lóerős teljesítményével a versenyautót több mint 100 diadalhoz segítette hozzá. 1923-ban Carl Jörns 228 km/órás sebességet ért el az autóval a dán Fanö sziget strandján rendezett versenyen, ami világrekord-tempót jelentett.

Rakétahajtás
1928. május 23-án 238 km/órás sebességet ért el a berlini Avus pályán Fritz von Opel a 24 darab rakétával hajtott Rak 2 elnevezésű autóval. Az eseményre 3000 újságírót, hírességet, politikust invitált meg az Opel gyár, akik délelőtt 10 órakor lehettek tanúi, hogy a cégalapító 29 éves unokája új autós sebességi világrekordot fut – alig 3 percig tartott a mutatvány. Friedrich Sander mérnök segítségével 1928. június 23-án már a sínjárművek sebességrekordját állítják be a Rak 3-assal, ami 256 km/h-s tempót ér el. Megpróbálkoztak a rakétahajtású motorkerékpárral is, de azt végül elvetették, helyette a repülésre fordították a figyelmüket, 1929. szeptember 30-án emelkedett a levegőbe Frankfurtban az Opel-Sander Rak 1 elnevezésű rakétahajtású repülőgép, amely 100 km/órás sebesség elérésére volt képes.

Fél évszázad
A belga Léon Vanderstuyft kerékpár-versenyző ült a kifejezetten a rekordkísérletre konstruált Opel Rennrad ZR III-as nyergében, amikor szeptember 29-én a svájci Lehmann által vezetett motorkerékpár szélárnyékában egy Párizs-melletti pályán 122,77 km/órás sebességgel tekert – ezt a sebességi világrekordot csak több mint 50 évvel később döntötték meg.

Dízel vagy villany?
A hetvenes évek elején a benzinmotor az egyeduralkodó a személyautóknál, az Opel 2 alternatív hajtást is próbára tesz a GT sportkocsi segítségével.
Az Elektro GT 2 hajtómotort (120 LE tartós, 160 LE csúcsteljesítmény), repülőgép-akkumulátorokat és megerősített erőátvitelt kap, az 1,7 tonnás saját tömeg miatt a Continental egyedi, nagy teherbírású és sebességindexű abroncsokat készít külön az autóhoz. A volán mögött a rakétahajtással rekordot begyűjtő Fritz unokatestvére, Georg von Opel ül, amikor 1971. május 17-én és 18-án a hockenheimi versenypályán 6 villanyautó-rekordot állít be az autó.

Egy évvel később a Diesel GT az akkor új 2068 köbcentis dízelmotort hivatott népszerűsíteni, igaz, csak a blokkot tartják meg a 4 hengeresből, hiszen Eberspächer turbófeltöltő, egyedi dugattyúk, nagyobb térfogatú karter és speciális hengerfej-tömítés segítségével 95 lóerőre növelik az egyébként 60 lóerős teljesítményt, a rekordkísérletre a Mobil Oil új motorolajat fejlesztett ki. 1972 júniusában 2 dízel-világrekordot döntött meg az autó, amelyet összesen 6 profi versenyző irányított: Marie Claude Beaumont (Franciaország), Sylvia Österberg (Svédország), Paul Frère (Belgium), Henri Greder (Franciaország), Joachim Springer (Németország) und Giorgio Pianta (Olaszország).

Dízel-diadal
Az akkor még nem kapható 1,3 literes turbódízel 112 lóerős változatával és egyedi karbon-karosszériával készítették el az EcoSpeedster nevű rekordautót, amely mindössze 660 kg-os tömeggel és 2,5 l/100 km-es fogyasztással rendelkezik. 17 nemzetközi rekordot állított be az autó úgy, hogy a 24 órás ciklus vége előtt 55 perccel elektronikai probléma miatt a boxba hajt az autó, ahol lefullad és nem sikerül újraindítani – az utolsó körön kézzel tolták végig az EcoSpeedstert, amely saját erőből, az önindító használatával gördül át a célvonalon, hogy az FIA szabályoknak megfelelő legyen a célba érkezés.

Tudta-e?
Egyetlen autógyárként az Opelnek van olimpia rekordja, 1953-ban jelent meg az Olympia Rekord típus, amelyet a hűtőrács kialakítása miatt cápaszájúnak gúnyolnak.

ÉSZAK-AMERIKA

A japán német autó
A hatvanas évek végén a General Motors egyes Németországban gyártott autókat Buick Opel néven forgalmazott az Egyesült Államokban, a GT-t, az Ascona és Manta A-t, valamint a Kadett B-t. A generációváltással aztán gyorsan országot is váltottak, a Buick Opel néven árult Kadett C-t már az Isuzu gyártotta Japánban.

Corvette-motor
A Diplomat A és B típusokban használt 283 és 327 köbinches V8-as small-block erőforrásoknak szűknek bizonyult az európai motortér, ezért a szintén szűk motortérrel rendelkező Corvette-sportkocsi számára kifejlesztett szívósort és kipufogó-leömlőket vették át; a motor belső alkatrészei a normál személyautókból származtak.
A Karmann karosszériaépítő 1965-67 között 347 darab Diplomat kupét épített, ezek mind az 5,4 literes V8-ast és a 2 fokozatú Powerglide automatát kapták. A 25 500 márkás vételárért 7 darab VW Bogarat lehetett venni.

2000-ben újra elővették a Corvette-motort, ezúttal az Omega karosszériába építették be az LS1 blokkot. Az európai típusbizonyítvány megszerzését és a 32 nullszériás példány legyártását követően kaszálták el a projektet, miután a végső tesztelés során kiderült, hogy a váltóalagútban elférő 4 fokozatú automatikus váltó nem viselte el tartósan a nagy sebességű – 250+ km/h a német autópályán – száguldást. A tervezett darabszámok mellett anyagilag nem érte meg a megfelelő teherbírású váltóhoz átalakítani a kardánalagutat.

SENKI SE TÖKÉLETES
6 ajtós Omega
Megfelelő kényelmű és gyorsaságú szállítójármű híján az Opel a kilencvenes évek elején 5587 mm hosszúra nyújtott, 6 ajtós Omegát kínált azoknak a vállalkozásoknak, akik akár 8 személyt akartak egyszerre szállítani. Az egyszerűség kedvéért nem készítettek új kipufogórendszert, hanem az elvágott végek közé a zaj és vibrációcsillapítás miatt gumis közbetéttel iktattak be egy darab csövet. A gumi közbetét rendszeres cserére szorult, ennek elmaradása esetén az elöregedett gumi kigyulladt hő hatására. A legtöbb 6 ajtós (gyári) Omega elégett.

Kikönyökölt
A második generációs Meriva nagy újdonsága volt az egymással szembe feltáruló oldalajtó, amelynek az illusztrálására készített sajtófotók közé becsúszott egy, amelyen a hátsó ajtót feltáró hölgynek rögtön két könyöke is van. Ezt a képet azóta mélyen eltemették az internet bugyraiban, de minket nem lehet ilyen könnyen lerázni. Ehelyett készítettek egy másik fotót is ugyanezzel a beállítással, amelyen egy idős úr már anatómiailag korrekt módon tárja fel a hátsó ajtót.

A visszahívás
Épp a rendszerváltás után voltunk, és Magyarországon nem nagyon ismerték még az autósok a visszahívásokat – mígnem kiderült, hogy rossz testelés miatt tankolásnál kigyulladhat az F Astra. Dános András folyamatosan adta az interjúkat, ahol nem is igazán a földelést biztosító fém gyűrű, hanem az ügyfél-kezelés új módjának ismertetése volt a téma. András volt az Opel Magyarország második alkalmazottja (az első a személyzetis volt, aki felvette), és a mai napig ő a PR manager az idő közben magánkézben lévő importőrnél.

*************************

A szerző – Lővei Gergely
Életem első autója egy 1977-es Opel Rekord volt, amelyet 127 ezer Ft-ért vettem még 2000-ben – azóta is megvan, épp felújításra vár. Egy vétlen baleset miatt alkatrészeket kellett keressek hozzá, ekkor szippantott be a veterán Opeles közösség, amely nem azóta se engedett el. Az évek során rengeteg kis- és valódi autót, prospektus vettem, majd szép lassan jöttek a „kötelező” beszerzések, úgymint varrógép, Frigidaire, Opel kerékpárok. A képen a rüsselsheimi Majna-parton meglátogatható Dauerparker nevű szobrot, azaz életnagyságú beton-Mantát támasztom.