Ma elsősorban a lakás berendezésének egy nagyon fontos elemeként gondolunk a szőnyegre, pedig a kutatások bebizonyították, már első készítői is műalkotásként tekintettek kezük munkájára. A szőnyeget akár magunknak vesszük, akár ajándékba, mindig örömet okoz.
Egy jégtömbbe fagyva, egy hajdani szkíta hercegnő sírjában, az Altaj-hegységben találták meg a kutatók azt a szőnyeget, amelyet ma a legrégebbi ilyen darabnak tartanak. A vizsgálatok szerint Krisztus születése előtt négy-ötszáz évvel alkotta meg mestere a szőnyeg tehát bizonyíthatóan legalább kétezer-ötszáz éve része az ember életének, bár újabban kerültek elő lenből készült szőnyegek egy egyiptomi sírból, 1500 évvel ezelőttről, ami még hosszabb múltat sejtet.
Készítésének módja nagyon hamar elterjedt keleten, a legnagyobb szőnyegkészítő kultúrák a mai Afganisztán, Törökország és Irán területén alakultak ki. Ezekben az országokban ma is kiváló mesterek dolgoznak, akik hagyományos technikával, vagyis kézzel csomózva állítják elő csodálatos darabjaikat. Az így készült szőnyegek anyaga mindig pamut, gyapjú, selyem, bár ritka esetben, rendkívül tehetős megrendelő számára készülhet arany-, ezüst- vagy fémszállal is. A hozzáértők szerint mindennapi használatra leginkább gyapjúszőnyeget érdemes vásárolni, ugyanakkor esztétikai megjelenésük ezeket is teheti olyan értékessé, hogy a gyűjtők számára is érdekesek lehessenek. A selyemszőnyeg értékálló, ezért nem csak a lakás, a ház díszeként szolgálhatnak kiválóan, hanem befektetésnek is megfelelőek.
A kutatók egyébként tévedtek, amikor kezdetben úgy ítélték meg, a szőnyeg használati, illetve dísztárgynak készült eredetileg. Az első leírások szerint állattakaróként használták hajdanán, ami lehet igaz, ugyanakkor ma már az is bizonyos, hogy készítői műalkotásként tekintettek rá. Ezt bizonyítja, hogy a szőnyeg díszítésének komoly ikonográfiája alakult ki, vagyis a kárpitokon látható motívumokat nem kedvük szerint találják ki a mesterek: mindnek jelentése van. A kezdeti stilizált ember- és állatábrázolásokat hamarosan az elvontabb geometrikus ábrázolások egészítették ki, majd megjelentek a szimbolikus motívumok is.
Érdemes megismerkedni néhány minta jelentésével, történetével. Perzsa eredetű és nagyon elterjedt a boteh minta, amelyet a nyugati világban a körtéhez vagy a tobozhoz hasonlítanak, noha a boteh szó levélcsoportot jelent. A szakirodalom szerint a szimbolikus értelmezés Zoroaster lángjának, vagy a Dzsama folyó kanyarulatának tekinti, de jelentheti egy ököl lenyomatát is a friss gipszen.
A kufi mintát leginkább Anatóliában használták. A kufi az arab írás egyik formája, ezzel írták a Koránt, és ebből alakult ki ez a sajátos motívumrendszer. (Egy téves értelmezés a mezopotámiai Kufa város nevére vezeti vissza az elnevezést.)
A Mina Káni egy virágos minta, amely a nevét Mina kán után kapta. Nagy palmettákból és kis fehér virágokból áll, jellegzetes ismétlődő minta.
Azt mondják, a magyarok kifejezetten kedvelik a szőnyeget, a perzsa szőnyeg pedig régóta szinte kötelező tartozéka egy polgári lakásnak, egy ízlésesen berendezett irodának. Nagy választékban találhatóak különböző termékek a Krisztinaváros szívében található Kabiri Szőnyegházban (1122 Krisztina körút 11.), ahol az értékesítésen kívül szőnyegek javításával, restaurálásával és kölcsönzésével is foglalkoznak. Ráadásul aki ide látogat, személyre szabott ajánlatot kap.
– A kínálatunk több mint nyolcvan százaléka kézi csomózású szőnyeg – mondta Jamal Abdul Naser, az üzlet tulajdonosa. – De az sem csalódik, aki gépi készítésű szőnyeget szeretne, ilyet is kínálunk.
A karácsonyi időszakban, pontosabban december 1-20. között rengeteg akcióval várja a vásárlókat az áruház, ehhez érdemes oda látogatni, vagy felkeresni a weboldalt.
– Az akciók lehetővé teszik, hogy kedvezményesen jussanak hozzá a vásárlók értékes és értékálló darabokhoz – fejtette ki a tulajdonos. – Mivel szőnyeget egy életre választ, illetve egy életre ajándékoz az ember, érdemes ezen a szép ünnepen valami igazán szép és kedves darabbal meglepni szeretteinket.