Új autót rendszerint azért jó használni, mert mentesek a különféle kopásokból eredő zajoktól. Az ilyen zajok jó részéért a kormányzásban részt vevő alkatrészek a felelősek. A kormányszervek erős igénybevételnek vannak kitéve a használat során, és funkciójuk ellátása melletti terhelést megfejelendő, kapnak ők is az úthibák okozta erőhatásokból, amelyek nem csak rugóirányban hatnak, hanem a kormányzott kereket is igyekeznek eltéríteni az adott állásából. Mindez az alkatrészek kopásával, sérülésével jár.

A legdurvább kátyúkárok hatása azonnali. Elgörbül például a kormányösszekötő rúd. Ezt a hibát nem nehéz észrevenni, mert az addig egyenesen álló kormány ferde lesz, és az autó a sérülés megtörténtétől nehezebben kormányozható és úton tartható lesz. A nem ilyen durva, ütésszerű behatás mellett a kisebb úthibák is megteszik idővel a hatásukat: gyorsítják a kormányösszekötő gombfejek kopását is. Ezeknek van természetes elhasználódási ütemük, hiszen súrlódó alkatrészek kopóréteggel.

A kormányművek sem mentesek a hibalehetőségektől. A természetes kopás a szimeringek tönkremenetelével, a fogasléc fogainak megkopásával jár: az elsőre a szervóolaj szivárgása, a másodikra az egyre nagyobb kormány-holtjáték figyelmeztet. Van azonban egy aljas, alattomos hibaforma is, amely a kormánymű idő előtti tönkremenetelét okozhatja: ha elszakad a kormány összekötő gumiharangja, és por jut be a kormányműbe, ott korai kopást okozva.
Akad még ezeken felül is a kormányzással összefüggő hanghatás, az olyan autókban, amelyeknél az első futómű rendelkezik toronycsapággyal. Ez utóbbiak megkopva egyenes haladáskor útegyenetlenségekbe hajtva kopognak, kormányzás közben (főleg parkoláskor, illetve álló helyzeti kormányelfordításkor) pedig ropogó hangot hallatnak. Ez a hiba is, akár a felsoroltak a futómű-geometriát is befolyásolják, kifejlett hiba esetén könnyen előfordulhat, hogy nem lehet az autón futóművet állítani, illetve nincs értelme, mert a lógások miatt a stabilitási bizonytalanságok megmaradnak.