Nyáron Szlovéniát és a Dolomitok egy részét vettük célba. Azért egy részét, mert két nap alatt képtelenség lett volna a közel negyven hágót végigjárni. Mezzinben szálltunk meg, Canazei mellett, ami a Fassa-völgy legfontosabb települése, turista- és télisport-központ.

A Dolomitok az Alpok egyik hegycsoportja. Észak-Olaszországban terül el, legnagyobb része a Veneto régióban található Belluno megye területén. Bár Olaszországban található, nevét mégis Dolomieu francia tudósról kapta, aki az 1700-as évek végén vizsgálta az itt található kőzetek összetételét. A mészkövek tanulmányozása nem volt alaptalan, mivel a megszokottól eltérően az itt található kőzetek tartalmaztak kis mértékben magnéziumot. Érdekesség, hogy különböző fényhatásokra másképp reagálnak a kőzetek a magnézium-tartalom miatt. A helyiek Alpenglüh-nek hívják a jelenséget, ezt napfelkeltekor és naplementekor tapasztalhatjuk, szinte izzanak a kőtömbök. Nem véletlenül lett 2009-ben az UNESCO Világöröksége része is, hiszen szépsége valóban lenyűgöző.

A Marmolada (3342 méter) a Dolomitok legmagasabb csúcsa, a „Dolomitok királynőjének” is nevezik. A Dolomitok egyetlen hegye, amely gleccserrel rendelkezik. Legmagasabb pontja, a Punta Penia (3342 méter) egyúttal a Dolomitok legmagasabb csúcsa.

A Dolomitok hágói már régóta fontos szerepet töltöttek be, jelentőségük azonban sokszorosára nőtt az első világháború kirobbanásával. Az itt zajló állóháború közben épült ki a turista utak jelentős része illetve a méltán népszerű via ferrata útvonalak szinte egésze.

Mi az alábbi útvonalon motoroztunk:
A Giau-hágó egy 2236 m magas alpesi hágó az olasz Dolomitok délkeleti részén. A Habsburg Birodalom és a Velencei Köztársaság határvonala hosszú időn át a Giau-hágón át húzódott. 1753-ban a határ több, könnyen átjárható hegyi szakaszát kőből épített, mintegy másfél méter magas és több km hosszú védőfallal zárták le, a csempészet akadályozására. Az első világháború idején magában a Giau-hágóban nem folytak harcok. Az osztrák–magyar védelmet innen mintegy 3 kilométerre északra, a Falzarego-hágó, a Lagazuoi és a Tofanák hegyi erődvonalára támaszkodva építették ki.

A Fedaia-hágó egy 2057 m magas alpesi hágó a Dolomitok délnyugati részén, a Marmolada gleccser lábánál. A hágótetőn fekszik a völgyzáró gátakkal mesterségesen felduzzasztott Fedaia-tó. A Fassa-völgy lakosságának túlnyomó többsége, közel hetven százaléka ladin anyanyelvű. Trentinóban ez az egyetlen völgy, amelynek lakossága ladin nyelv dolomiti változatát hivatalos nyelvként használja. Itt forgatták egyébként Az olasz meló című filmet (Jason Statham, Donald Shuterland, Charlize Theron).

A Sella-hágó egy 2240 méter magasan fekvő hegyi hágó a Középső-Dolomitokban. Régészeti leletek tanúsága szerint a hágó környéke már a kőkorszakban lakott volt. Az év nagy részében jól járható hágó ókori és középkori használatáról semmi közelebbit nem tudunk. Az 1815-ös bécsi kongresszus a Habsburg Birodalomnak adta, 1867-től az Osztrák–Magyar Monarchia részévé vált, az 1919-es saint-germaini békeszerződés értelmében az Olasz Királyság szerezte meg.

Az Osztrák–Magyar Monarchia korszakában, 1872-ben készült el a hágó kövezett útja, a mai SS244 főút elődje. 1884-ben Carlo Valentini megnyitotta az első vendégfogadót közvetlenül a Sella-hágó alatt, ezt főleg kereskedők, fuvarosok vették igénybe.

Az első világháborúban a Sella-hágó nem került közvetlenül a frontvonalra, amely délebbre, a Marmolada–Arabba–Buchenstein-völgy-Falzarego-hágó vonalán alakult ki. 1946. július 14-én a Sella-hágón a ladin nyelvű lakosság tömeggyűlést tartott, több ezer résztvevővel, ahol követelték a ladinok által lakott lakott völgyek és egész Dél-Tirol visszacsatolását Ausztriához, természetesen hiába.

A Grödeni-völgy egy nagy kiterjedésű völgy az észak-olaszországi Dolomitokban, a völgy lakossága német és ladin anyanyelvű. A Grödeni-hágó a szomszédos Sella-hágóval és Campolungo-hágóval, valamint a Pordoi-hágóval együtt alkotja a Sellaronda elnevezésű körkörös sípálya- és síliftrendszert, amelyet a Sella hegytömb körül építettek ki az 1980-as években.

A Falzarego-hágó az olasz Dolomitok 2105 m tengerszint feletti magasságban levő, nyugat-kelet irányú magashegyi hágója Venetóban. A hágóutat 1909-ben építették meg és ezzel a Nagy Dolomitút legvégső – és útépítés-technikai szempontból legnehezebb – szakasza is elkészült. A Falzarego-hágó történetében az első világháborúban játszott szerepe a legjelentősebb, aknaháborúk zajlottak az osztrákok és olaszok között.
Az 1950-es évek közepétől a Dolomitokban nőni kezdett a turistaforgalom, gyors egymásutánban épültek ki a szállodák, vendéglátóhelyek, felvonórendszerek, létrehozták a gondozott Dolomiti magashegyi túrautakat, mászóutakat és sípályákat alakították ki.

Nyitókép: Giau-hágó Forrás: Mozsár Eszter / Zalai Hírlap