Igen, tudjuk, hogy ez egy Volkswagen T3 Caravelle-nek tűnő tárgy, azonban mégis Porsche. Már csak azért is, mert bár kissorozatú egyedi átépítésről van szó, de a munkát maga a Porsche végezte. Történt ugyanis, hogy a 80-as évek közepén a márka csapatot indított a Parizs-Dakar Ralin. Porsche 959-es versenyautókba ültek a pilóták, miközben arra is gondoltak, hogy kéne valami szállítójármű, ami lépést tud tartani a versenyzők tempójával.

Kellett a belső térkapacitás, ahhoz pedig a konszernen belül a VW T3-as állt rendelkezésre. Annak viszont a legerősebb verziója is csak 112 lóerős volt – ami akkoriban busznak figyelemreméltó értéknek számított, de a kiszemelt célhoz mégis édeskevésnek gondolták. A keresztbe-kasul házasítás boldog korszakában úgy döntöttek a Porsche érintett mérnökei, hogy elegánsan a Porsche 911 Carrera hajtásláncát illesztik be a Caravelle-be. Végül is farmotor-farmotor…

A hathengeres boxer 3,2 literes hengerűrtartalmával 231 lóerőt adott le, ez jócskán segítette a buszt, hogy lelkesebben szedje a lábát. 8,0 másodperc alatt érte el állóról a 100 km/óra sebességet, a végsebessége pedig 185 km/óra értékre alakult. A teljesítményhez szabták az autó futóművét és a fékrendszerét (4 tárcsafék), így büszkén viselhette a jellegzetes Porsche Fuchs könnyűfémkerekeket, és persze a nemes típusnevet.

A B32-esből összesen 15 darab készült a prototípusokkal együtt. Mára féltve őrzött gyűjtői kincsek, a vételár a horror kategóriába tartozik. Mint ennél a példánynál is, amelyet a nyár végén hirdetett eladásra egy holland kereskedő, a Porsche Centrum Gerderland, az eladási ár 364 900 euró (kb. nettó 147 millió Ft).

A fehér autónak története is van, mert ezt kivételesen nem használták a ralikon. Feltűnhet a ma már puritánnak ható, de akkor különleges belső bőrkárpitozás és a nagy fotelek: ugyanis ez a kocsi a 80-as évek Porsche nagyvezérének, Peter W. Schutznak készült személyes használatra. Azért nem hajtotta csapágyasra, mert a mostani eladáskor 130 770-et mutatott a kilométer-számlálója.