A 90-es évek elején a japán autógyártók nem ismertek lehetetlent, ebből a virágzó, optimista időszakból származik az autóipar egyik legfiatalabb legendája. A Leone 1992-ben leleplezett utódjának Hidefumi Kato ugyan csinos formatervet rajzolt, akkoriban minden japán vetélytárs ugyanezt a kissé fantáziátlannak tartott sablont követte, egyedül a keret nélküli ablakok miatt számított stílusosnak az Impreza. A lényeg a négyajtós vagy kombi karosszéria lemezei alatt volt, a Subaru ugyanis hagyományosan boxermotorral szerelte fel újdonságát, ami nem csak a súlypont alacsonyan tartása, hanem a karosszériadőlés csökkentése, illetve a vibrációk és rezgések mérséklése miatt is előnyös volt. A mindkét oldalon egyforma féltengelyeknek hála a hajtási befolyás sem volt jelentős az első- vagy összkerékhajtású Impreza esetében. Ami a motorválasztékot illeti, ebben a szériában debütált az EJ sorozat. Európában 1993-tól az 1,6 literes, 90 lóerős és az 1,8 literes, 103 lóerős szívómotorok voltak elérhetők, pedig Japánban egy 1,5 literes alapmodell mellett kezdettől fogva létezett a WRX (World Rally eXperimental) kivitel 2,0 literes, 240 lóerős turbómotorral, viszkókuplungos központi és részlegesen önzáró hátsó differenciálművel.

A Subaru nem titkolt szándéka volt, hogy nagyobb sikereket érjenek el a ralipályákon, ezért készítettek egy versenyautó alapot. Az egyszerűsített Type RA kivitel többek között turbóhűtőt, rövidebb áttételezésű váltót, illetve feszesebb futóművet kapott, de blokkolásgátló, légkondicionáló és elektromos ablakemelők nélkül készült. A súlycsökkentés kedvéért kevesebb hangszigetelést építettek be, és Nardi sportkormánnyal adták át. A WRX GT néven már Európában is elérhetővé vált, amikor a brit Prodriveval 1993-ra megépítették a Subaru World Rally Team A csoportos raliautóját. A korábban indított Legacy-nál kisebb és agilisabb Impreza ideális alap volt a projekthez. Hossza 160 mm-rel csökkent, a tengelytávja 60 mm-rel lett rövidebb és a súlyelosztásán is javítottak. A Subaru Tecnica International és a Prodrive mérnökei 320 lóerőt hoztak ki a turbómotorból, ráadásként raliautók között elsőként kapott aktív differenciálművet a brit gyártmányú State Express 555 cigarettamárkát is hirdető Impreza.

Debütáló futama a finnországi 1000 tó ralin volt, ahol a két finn, Markku Alén és Ari Vatanen ült a kormány mögé. Előbbi már az első szakaszon összetörte az autót, majd többet nem is versenyzett Subaruval, utóbbi viszont rögtön demonstrálta a konstrukció képességeit, hiszen átmenetileg vezette a versenyt, végül a 2. helyet szerezte meg! A továbbiakban Colin McRae is eredményes volt az új autóval, a szezon végén 5. lett a pilóták bajnokságában, de a csapatnak sem kellett szégyenkeznie a 3. helyezés miatt. A Subaru nem késlekedett, be is mutatta Japánban a WRX STi csúcsmodellt. Az 1994-től havi 100 példányban átépített kivitel 250, versenyzésre szánt RA változata 275 lóerős volt, és újdonságként elektromechanikus differenciálzárral szerelték fel, így a vezető nem csak az elektronikára bízhatta, hanem maga is megváltoztathatta a beállítást. A 2. verzió már a WRX-szel együtt készült a gyártósoron, a hátsó szárnnyal, ködlámpával és aranyszínű felnikkel felszerelt, 1240 kg-os limuzinba már a 275 lóerős boxer került.

Eközben a versenypályákon is felpörögtek az események, 1994-ben a japánok csapata előrébb lépett a ranglétrán, a gyártók között 2. helyen végeztek, akárcsak az egyik pilótájuk, Carlos Sainz, de Colin McRae is javított egy helyezést. 1995-ben a Toyota egy zseniális, de szabálytalan műszaki megoldás miatt elbukta a világbajnoki címet, amely a Subaru ölébe hullott, igaz, nem érdemtelenül. McRae ezúttal Sainz előtt nyerte meg a pilóták versenyét. A már említett 2. verziójú STi modell mellett egy 555-ös, felmatricázott replika is a vevők rendelkezésére állt Japánban, de Nagy-Britanniában is építettek a skót pilóta sikerére. A 200 darabos Series McRae limitált szériát a Prodrive építette a Turbo 2000 alapjaira Rally Blue színben, 16 colos aranyszínű könnyűfém felnikkel, Recaro ülésekkel és napfénytetővel. Érdekesség, hogy a sorszámozás 1-től 201-ig tartott, a 13-ast ugyanis babonából kihagyták!

Az új, kupé karosszériaváltozat is ebben az évben került a japán kereskedésekbe. 1996-ban a versenypályán szerzett tapasztalatok nyomán áttervezett motorokkal újult meg az Impreza, melynek utcai csúcsváltozata 300 lóerősre izmosodott volna, ha Japánban nem születik meg az a nem hivatalos megállapodás a gyártók részéről, hogy nem kínálnak 280 lóerőnél többre képes autót. 1996-ban ugyan Tommi Mäkinen nyerte a pilóták világbajnokságát, de a Subaru Colin McRae-vel az élen ebben az évben is a dobogó legfelső fokára állhatott, majd eljött az 1997-es, 25. szezon, bevezették a WRC kategóriát, melynek már nem volt feltétele egy utcai homológ széria legyártása. A Subaru híres riválisa, a Mitsubishi nem is váltott WRC-re, hogy megőrizze a Lancer versenypályára és utcára szánt kivitele közötti szoros kapcsolatot. Bár a Subaru is A csoportosként indult, a Prodrive a könnyebb és merevebb kupéból építette meg a WRC szabályzatnak megfelelő, utolsó csavarig áttervezett 1997-es autóját, mellyel McRae megszerezte a zsinórban 3. konstruktőri világbajnoki címet a Subarunak. Ő a pilóták között 1 ponttal maradt le a Mitsubishi Lancer Evo IV-essel induló Mäkinen mögött. A japánok boldogsága határtalan volt, 1998-ban a háromszoros diadalt és a márka 40. évfordulóját egy igazi szent grálnak számító különkiadással, a 22B STi-vel ünnepelték. A kupéban 2,2 literes, 280 lóerő és 363 Nm nyomaték leadására képes, elektronikus befecskendezésű boxermotor dolgozott. Futóműve a Bilsteintől származott, fékjeit, illetve kuplungját is nagyobb terhelésre méretezték. A motorháztetőt, a szélesített sárvédőket és az állítható hátsó szárnyat, sőt még a lökhárítót is a versenyautó ihlette, a képet a 17 colos, aranyszínű felnik tették teljessé. 400 példányt Japánban kapkodtak el, 16-ot a brit, 5-öt az ausztrál rajongók vásároltak meg. Ez a generáció ugyan több ralivilágbajnoki címet már nem szerzett (az Impreza utolsó világbajnoki címét egyéniben Petter Solberg szerezte 2003-ban), a brit Richard Burns további futamgyőzelmekkel, a japánok pedig újabb izgalmas különkiadásokkal tartották fent az érdeklődést az ezredfordulós modellváltásig.

A Subaru örökös bajnoka
Colin Steele McRae 1968-ban született a skóciai Lanarkban Jimmy McRae, az ötszörös brit bajnok raliversenyző fiaként, így nem volt kérdés, hogy belőle is versenyző lesz. Az egymás utáni két évben megszerzett brit bajnoki cím után 1995-ben ő volt az első brit, és 27 évesen a legfiatalabb pilóta, aki rali-világbajnok lett. 2002 és 2004 között rekordtartó volt a maga 25 futamgyőzelmével. A közkedvelt sportoló 2007-ben halálos helikopter-balesetet szenvedett.