Az Álmok Álmodói 20 kiállítás autószalonjában időről időre frissül a kínálat, május elején három autó búcsúzott és három új különlegesség érkezett a helyükre. Az 1931-es Maikäfer átadta helyét egy 1934-es, vajszínű Standard Superiornak. Mindkét típus Ganz József tervei alapján készült, ő volt az a magyar származású mérnök, aki felvetette egy olcsó népautó megalkotásának ötletét. El is készítette annak prototípusát, az Ardie Ganzot, amelyet egy év múlva követett a Maikäfer, azaz cserebogár. A szakember dolgozott a Mercedesnek és a BMW-nek is, de végül 1932-ben a Standard motorkerékpárgyártónál készült el Ganz licensze alapján a kiállításon megtekinthető Standard Superior. A nemrég érkezett modell egy holland újságíró, Paul Schilperoord tulajdona, aki évek óta kutatja Ganz életét. A gyűjtő hamarosan Budapestre látogat.
Paul Jaray, azaz Járay Pál két – egyáltalán nem is – „rút kiskacsája” is helyet cserélt a szalonban: a Tatra 77-es helyét egy Tatra 87-es vette át. A magyar tervező léghajók tökéletesítésével kezdte pályafutását az első világháború idején. Miután a húszas évek elején felépítette a világ akkori legnagyobb szélcsatornáját és szabadalmaztatta a legkisebb ellenállással rendelkező léghajóalakot, a közúti közlekedés felé fordult. Újabb szabadalma az ideális járműforma volt, alacsony légellenállásúra tervezve – innentől kezdve tanácsadó irodájában egymásnak adták a kilincset az autógyárak képviselői. A légellenállás csökkentése ugyanis a fogyasztásban is éreztette hatását, és csaknem harmadával kevesebb üzemanyagra volt szükségük. A csehszlovák Tatra is az előremutató modelleket kereste, így a T77 megalkotásánál Járay Pál segítségét vették igénybe az áramvonalas automobil karosszériájának kialakításakor. Prototípusa 1934-ben debütált Berlinben, majd világhódító útra indult. A nemrég érkezett Tatra 87 a korábbi típusokkal ellentétben csővázas konstrukció helyett önhordó szerkezetű, a hátán hatalmas szárny irányítja a menetszél útját. Korának – a 30-as éveknek – egyik leggyorsabb autójaként 75 lóerős V8-as motorja 130 km/órás sebességig repítette. Mindezek ellenére kisszériás modellnek számított, hiszen 1936-1950 között alig 3000 darab készült belőle.
A harmadik új jármű egy 1915-ös Ford T-modell, amely egy 1921-es évjáratú ugyanilyen autó helyére került. A típus tervezője Galamb József, akit 1907-ben Henry Ford egy egyszerűen kezelhető, minél olcsóbb autó tervezésével bízott meg. Ez a jármű lett a világ első népautója T-modell néven. Galamb nevéhez köthető az első bolygóműves sebességváltó, az első amerikai levehető hengerfejű motor terve, de a futószalagon történő sorozatgyártás is az ő elvei alapján valósult meg.
Közel sem ér itt véget a magyar mérnökök szerepe a mobilitás fejlődésében. A kiállításon interaktív elemek segítségével ismerhetik meg a látogatók a magyar mérnökök fejlesztéseit: „megszólaltathatnak” egy Cser Gyula-féle turbót, megtekinthetik a dízelpápa, Anisits Ferenc által a BMW számára tervezett dízelmotort, sérült Mercedes-en tanulmányozhatják a Barényi Béla fejlesztései nyomán készült energiaelnyelő karosszéria jelentőségét, felmászhatnak egy Ikarus buszra és interaktív térképen követhetik a magyar úthálózat fejlődését.
Az Álmok Álmodói 20 – Világraszóló magyarok, világformáló találmányok című kiállítás tudományterületek szerint rendezve összesen 600 magyar találmányt, felfedezést ötletet mutat be közel 6000 négyzetméteren, a Millenáris területén 2023. január végéig látogatható.
További információ és jegyvásárlás: http://www.almokalmodoi.hu
