A brazil részleg saját alkotása volt az 1980-ban piacra dobott Gol nevű típus, amely igazi öszvérautóként a Volkswagen kis- és kompakt autóinak alkatrészeit használta, a motorterében pedig a Bogár 1,3 vagy 1,6 literes léghűtéses boxermotorja dolgozott. A lépcsős hátú modell már 1981-ben hosszában beépített soros 4 hengerest kapott, a 3/5 ajtós karosszériában 1985-ben köszöntött be a vízhűtéses motorok kora. Amikor 1991-ben a brazil adószabályok változása az 1,0 liternél kisebb motorokat favorizálta, az akkor épp velük együttműködő Ford-tól vették át a kis négyhengerest, és az egyszerűség kedvéért a saját 1,6-ost is lecserélték a Ford CHT-motorjára.

Az 1994-ben bemutatott második generáció továbbra is az öszvér műszaki alapot használta, az 1,0 literes motort továbbra is a Ford szállította – 1995-ben megszüntették az Autolatina nevű szövetséget, a VW csak 1997-ben tette bele saját 1,0 literesét a karosszériába –, a karosszéria lekerekített lett, az európai Golf stílusát követte a forma. Az 1999-es frissítésnél a Bora megjelenését adaptálták.

A harmadik és egészen máig gyártott Volkswagen Gol 2008-ban debütált, újra a kis- és kompaktautó alkatrészeket (PQ24 és PQ25-ös padlólemez) használt, már keresztben beépített motorokkal. Ebből már szabadidő-autós körítésű modellt is kínáltak, a megjelenést 2012-ben az európai Polo-hoz közelítették, majd miután azt a típust is elkezdték Brazíliában forgalmazni, megint saját arcot adtak a Gol-nak. A Volkswagen nem hajlandó pénzt költeni az olcsóautó fejlesztésére, és mivel egyre több dél-amerikai piacon követeli meg a törvény menetstabilizáló használatát, inkább abbahagyják a Gol gyártását. A típus 27 éven át (1987-2014) Brazília legnépszerűbb autója volt, Argentínában 32 éven át (1988-2020) volt piacvezető, de mégis mennie kell – a helyét a Polo és annak lépcsős hátú változata, a Virtus veszi át.