70 éve került fel először egy Mercedesre az azóta legendássá vált SL típusjelzés. Ugyan a versenyautóként és szupersportkocsiként indult modell igazi luxuskabrióvá változott az évtizedek során, az új generációnál a gyártó igyekezett visszatérni a gyökerekhez.
A Mercedes nem győzi hangsúlyozni a korszakalkotó W194-essel való szellemi rokonságot, a hűtőrácson például ugyanúgy 14 pálca díszeleg, mint az 1952-es 300 SL-en. Vagyis a sportosság előtérbe került, ennek megfelelően pedig az új SL már csak az AMG almárka alá sorolva lesz kapható – a teljes fejlesztést az affalterbachi leányvállalat végezte. A változások valóban drámaiak a közvetlen elődhöz viszonyítva, hiszen a testes, kétüléses, keménytetős luxuskabriót egy vászontetős, 2+2 üléses sportautó váltja le, amiből gyorsan egyértelmű lesz: a Mercedes a Porsche 911-es célközönségére hajt!
Hogy a 4,71 méter hosszú SL igazi sportautó legyen, teljesen új vázszerkezetet alkottak a mérnökök, méghozzá alumínium, acél, magnézium és műanyag felhasználásával. Bizonyos anyagokat speciális MIG-hegesztéssel, lézerhegesztéssel, szegecseléssel, forrasztással és ragasztással állítanak össze egy elemmé. A meglehetősen munkaidő-igényes technika a merevség tekintetében hoz igazi előrelépést, hiszen a modell csavarodási merevsége 18%-kal magasabb a korábbinál, de még az AMG GT Roadstert is felülmúlja e tekintetben. A keménytetőről vászonsapkára váltás nemcsak az optikát befolyásolja alapvetően, hanem a súlypontnak is jót tett, önmagában ezzel 18 kg-ot spóroltak. A tető mozgatása egyébként 15 másodpercig tart, a nyitás-zárás menet közben 60 km/órás tempóig is végezhető.
Az új SL a forgalmazás kezdetekor 4,0 literes, V8-as biturbó motorral lesz kapható, az 55-ös jelzésű verzió 476 lóerőt és 700 Nm-t, míg a 63-as 585 lóerőt és 800 Nm-t állít csatasorba. Bár ezek a számok ismerősek más AMG-kből, az M177-es gyári kódnéven emlegetett erőforráson valójában számos változást eszközöltek: aktív forgattyúsház-szellőztetéssel és új olajteknővel látták el, emellett a részecskeszűrő és a katalizátor méretét megnövelték, hogy több levegő áramolhasson át rajtuk.
A legfontosabb változás azonban az, hogy az SL-t – története során először – összkerékhajtással vértezték fel, többek között ennek és a korábbi, hagyományos automatikus váltónál sokkal gyorsabban kapcsoló, duplakuplungos erőátvitelnek köszönhető, hogy a 63-as verzió esetében a 0-100 km/órás sprint 3,6 másodpercig tart. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Mercedes négykerék-kormányzást is bevet, nyugodtan előrevetíthetjük, hogy az agilitás terén érdemi az előrelépés. Már csak azért is, mert már karbon-kerámia fékrendszer is elérhető, illetve egészen különleges felfüggesztést készítettek. A első futómű egy speciális, 5 lengőkaros rendszert használ, illetve itt van a 63-as változathoz alapáron adott AMG Active Ride Control, amely a lengéscsillapítók segítségével végzett hidraulikus karosszéria- oldaldőlés szabályozással váltja ki a hagyományos stabilizátorrudakat.
Ahogyan a lemezek alatti rész, úgy a belső tér is sokat változott, az egész autó hangulata erősen technokrata. Bár az SL-ek egyik hagyományos ismertetőjegyét, a kerek légbeömlőket megtartották, a digitális világ beköszöntével nagyméretű álló kijelző uralja a középkonzolt, amelynek érdekessége, hogy a dőlésszöge állítható – ilyet még az S-osztály sem tud. Miközben a légsál funkció a komfortot szolgálja, a versenypályára érve a telemetria képernyőn akár 40 különböző paramétert is nyomon követhetünk. Sőt, mivel néhány jelentős versenypályát „ismer” az autó, akár az is lehetséges, hogy a Spa-Francorchamps-i aszfaltcsíkon úgy menjünk körbe, hogy a headup display mutatja az ideális ívet és a fékezési pontokat!
