A kérdésre a válasz nem könnyű. Érvek és ellenérvek hangzanak el, de egyértelmű véleményt senki sem tud nyilvánítani. Szakemberek nyilatkoztatai némiképp támpontot nyújtanak, hogy mihez is alkalmazkodjon, mit is csináljon az autós, ha tovább közlekedik, és mit, ha télen leáll kocsijával.
A téli leállás egyik feltétele a fedett tároló. Viszont az autósok nagy többségének nincs garázsa, sőt olyan lehetősége sem, hogy védett, de nem fedett helyen vészelje át autója a telet.
Mi most megszólaltatunk három szakembert, akik elmondják véleményüket mindarról, ami az autóst érdekelheti a téli autózással, vagy leállással kapcsolatosan.

*

Pollák László, az AFIT III. Autójavító V. főmérnöke:
Az autótulajdonosok között már régóta folyik a vita, mi legyen a kocsival a téli időszakban, mi az előnyösebb: leállítani az autót vagy járni vele. Ezt a kérdést egyértelműen nem lehet eldönteni. Akinek szüksége van az autóra, az nyugodtan használhatja, amennyiben a kocsit megfelelően előkészíti a téli időszakra. De akkor is fel kell készíteni az autót, ha leállítják. A leállításnak vannak bizonyos előnyei. Ismeretes, hogy a motor kopása akkor a legnagyobb, amikor még nem érte el az üzemi hőmérsékletet. Télen a hőmérséklet alacsonyabb, a motor lassabban melegszik, így a kopás is nagyobb.
Mivel és nagy autópárti vagyok, és azt vallom, hogy az autó legyen énértem, és nem fordítva, így télen is közlekedem. Tanácsaimmal tehát azokhoz az autósokhoz fordulok, akik télen-nyáron, esőben és hóban tapossák a gázpedált útjainkon.
A téli közlekedés fokozott igénybevételt ró a kocsi egyes szerkezeti egységeire. Ezeknek a szerkezeteknek az állapota meghatározza a téli autózás körülményeit. Ezért az időszak kezdete előtt vizsgáltassuk át gépkocsinkat.
Fordítsunk különös figyelmet a gyújtásberendezésre. Először vizsgáljuk meg az akkumulátort. Ellenőrizzük a savszintet, szükség esetén töltsünk utána. A pólusokat tisztítsuk meg a szulfidos lerakódástól és a saruk visszahelyezése előtt vékonyan kenjük be szilikonos zsírral. Ez igen fontos, mert a külső hőmérséklet csökkenésével az akkumulátor kapacitása csökken, az indítómotor áramfelvétele viszont nő. Öreg akkumulátor esetén ez igen gyenge szikraképződést eredményez, tehát a régi akkumulátort érdemes újjal kicserélni. Ellenőrizzük a gyújtáskábelek állapotát: a repedt, töredezett szigetelésű huzalt ugyancsak cseréljük ki. A rossz kábel „átüt” és a szikra a henger helyett a vezetéken képződik. Vizsgáljuk meg a megszakítók közötti hézagot. Ha a gyújtógyertyákkal tízezer kilométert futottunk, akkor azt cseréljük ki!
Vizsgáltunk következő pontja az üzemanyag-ellátó berendezés legyen. Ellenőrizzük a porlasztóban a benzinszintet. Nagyon ajánlatos a porlasztót szétszerelni és kitisztítani. Ellenőrizzük a csőkötéseket és ne felejtsük el vízteleníteni a benzintartályt. Állítsuk át a levegőszűrőt (Lada, P-Fiat). A hűtőt töltsük fel fagyálló folyadékkal, és ellenőrizzük a termosztát működését.
A biztonságos téli autózás legfontosabb feltétele a fékek és a gumiabroncsok kifogástalan állapota. Ellenőriztessük a fékeket, ne járjunk kopott gumikkal. A nyári abroncsokat ajánlatos átcserélni télire. Különösen fontos, hogy a fékerő a kocsi mindkét oldalán azonos legyen. A nyáron nem érezhető fékező-egyenlőtlenség télen, síkos utakon, rendkívül balesetveszélyes. Tél előtt végeztessük el az alváz- és üregvédelmet. Fordítsunk figyelmet a kis repedésekre és a festék lepattogzására, ezek ugyanis a korrózió kiindulópontjai. A krómozott felületeket ajánlatos védőpermettel lefújni. Az ajtók tömítéseit és a zárakat kenjük be szilikon-alapanyagú zsírral. Hasznos a hátsó ablakon elhelyezett páramentesítő. Az ablakmosó tartályában cseréljük ki a vizet fagyálló folyadékra.
Ha az autósok a tanácsokat megfogadják, akkor téli autózásuk gondtalan lesz.

*

Pataki László, az Autószöv csepeli telepének vezetője:
Téli leálláskor teljes szerviz szükséges. A garázsba vagy a téli parkolóhelyre való beállás után a karosszérián levő összes krómozott részeket vonjuk be krómvédő réteggel. Ez lehet színtelen lakk, savmentes zsír, az a fontos, hogy a lökhárítókat, a díszléceket a nedvességtől, korróziótól megvédje. Ezután a kocsit bakoljuk fel, fa vagy fém bakot helyezzünk a hátsóhíd és az első lengőkarok alá úgy, hogy felbakoltan az autó stabilan álljon. Téglát használni e célra nem szabad, mert rendkívül balesetveszélyes. A felbakolással a futómű csapágyait és gumijait megóvjuk az egyoldalú terheléstől. A motor téli konzerválásához célszerű a gyújtógyertyákat kiszerelni és a nyíláson keresztül pár köbcentiméter petróleummal hígított olajat a hengerekbe tölteni, majd a gyertyák visszaszerelése után többször a motort körbeforgatni. Ez a dugattyúgyűrűk és a hengerfal berozsdásodása ellen véd. Célszerű betömni a légszűrő és a kipufogócső nyílását is, hogy a párás levegő ne tudjon oxidációt előidézni. Feltöltéskor az akku zárócsavarjait el kell távolítani, hogy a keletkező gáz szabadon eltávozhasson. Ahol az akkut töltjük, a robbanás veszély miatt tilos a dohányzás és a nyílt láng használata. A helyiség szellőzéséről gondoskodjunk. Az akku töltését mindenkor legfeljebb az amperórában megadott áramerősség tizedével, tehát 55 Aó kapacitású akkumulátor esetén 5,5 A erősségű árammal kell tölteni. A feltöltött akkumulátorban a cella feszültsége 2,2 volt, a savsűrűségé 1,258 gr/kcm. Az akkumulátorral kapcsolatos tevékenység során vigyázzunk arra, hogy abból a sav ruhánkra, vagy a szemünkbe ne kerüljön. Akik nem rendelkeznek töltőkészülékkel és kellő jártassággal az akkumulátor kezelésében, célszerű, ha karbantartásra szakszervizbe adják be. A kocsi betakarásakor célszerű a ponyva alá valamit elhelyezni (például lefektetett gumitömlő), hogy a takaró a fényezett részekre ne feküdjön rá. Az átnedvesedett és napsütés által felmelegedő ponyva árt a fényezésnek. A leponyvázott kocsiról a havat rendszeresen távolítsuk el! Ahol számítani lehet a hőmérséklet fagypont alá süllyedésével, a vizet a hűtőből, a motorblokkból és a fűtőtestből is le kell engedni, vagy pedig az egész hűtőrendszert fagyálló folyadékkal feltölteni.
Ha a téli leállás előtt az olajcseréket nem végeztettük el, akkor a tavaszi üzembe helyezés után a szervizállomáson csináltassuk ezt meg.

*

Kisvölcsey András, okl. villamosmérnök:
Nem vagyok a téli leállás híve. Véleményem szerint sokszor még annak sem érdemes télen pihentetni járművét, aki csak autótúrákra használja, nem pedig munkaeszközként. Szerint az egész évi autózást az alábbi szempontok indokolják:
– Gazdaságilag: a kocsi értékcsökkenése, „erkölcsi kopása” a téli hónapokban is állandóan a pénztárcánk ellen dolgozik. Az adót, a biztosítási díjakat is egész évre fizetjük (nem is beszélve az esetleges téli garázsbérleti díjról). Ha már amúgy is fizetnünk kell, miért ne kapjunk télen is valamit a pénzünkért (azaz: miért csak nyáron legyen autónk?).
– Műszakilag: a kocsi elhasználódása nemcsak a megtett kilométerek, hanem az eltelt idő függvénye is. A korrózió a leállított autót sem kíméli, sőt egyes mozgó alkatrészek (például bowden-huzalok, csuklóspántok, pedálok stb.) gyakran éppen a leállás miatt okoznak az újbóli elindulásnál kellemetlen meglepetéseket. Kétségtelen, hogy a télen is közlekedő kocsi korróziós igénybevétele nagy (az utak sózása, a nedvesebb időjárás és más okok miatt). Ha azonban autónkat a téli hónapokban nedves, rosszul szellőző garázsban (vagy netán az utcán!) tároljuk, állapotba minden bizonnyal legalább ugyanannyit romlik, mintha közlekednénk vele. A leállításnak ezért csak akkor van értelme, ha száraz, jól szellőző és nem túl hideg tárolóhelyet tudunk biztosítani az autónak.
– A forgalombiztonsági szempont is nagyon lényeges. Aki az autózásnak csak a – szó szoros értelmében vett – napsütéses oldalát ismeri, nem lehet megbízható gépjárművezetőnek tekinteni. A téli autózás nagyon jó iskola! Aki megtanulta ködben, hóviharban, havas-latyakos vagy jeges úton biztonsággal irányítani járművét, az jól tudja, hogy nem lehet például egy nyári zápor kezdetén az (egyébként kifogástalan stabilitású) autót ugyanúgy vezetni, mint a napsütéses, száraz úttesten.
Ismernünk kell járművünk tulajdonságait, viselkedését mindenfajta útviszonyok, körülmények között! (Egyébként a téli kényszerpihenő után még a legrutinosabb vezető is bizonytalanabb egy-két napig, erre is vigyáznunk kell!)

*

Három tapasztalt szakember véleményét közöltük. Mindezek alapján látható, hogy nem is egyszerű gond a téli közlekedés, vagy a leállás. Az autósok közül ki-ki maga dönti el, hogy mit is tegyen. Véleményünk szerint: amikor a legmostohább az időjárás – és ha van rá lehetőség –, egy pár napra nyugodtan „pihentethetjük” autónkat. Csak hasznunkra válhat!

L.K.