Amikor piacra dobták, az Opel tágas kisautójának szabadidő-autós jellegét azzal hangsúlyozták, hogy a név végére odabiggyesztették az X betűt; mással nem tudtak szolgálni. Most, hogy az új márkaarculathoz igazították az orrot, megszabadultak az X-től, egyszerűen csak Crossland a név, ahogy az a csomagtérfedélen olvasható is a hátsó szélvédő alatt. Érezhető a formatervezők szándéka, hogy az erőteljes vízszintes tagolással akartak legalább optikailag javítani az arányokon, de amíg elöl a nagy felületű Vizor-orr javít a helyzeten, hátul egyszerűen csak zsúfolt lett a megjelenés; továbbra is keskenynek és magasnak tűnik az autó. Új elem a választékban a tesztautó GS Line felszereltsége, korábban nem volt dedikált sportmodell. Most feketére fényezett tetővel, ezüstszínű lökhárítóbetétekkel, az oldalablakokat felülről keretező díszléc pirosra fényezésével és alapáron fényes fekete felnikkel próbálnak új személyiséget adni az autónak.
Az utastérben is megjelenik a piros szín, a műszerfal díszléce, az ajtók betétje is ilyen, beszállásnál szembeötlik az ülőhelyek közepén lévő piros-fehér díszcsík – miután helyet foglalunk, már nem látjuk. Apropó, üléskárpit! Itt ismeri be akarva-akaratlanul az Opel, hogy a Crossland ténylegesen inkább 4 személyes, hiszen a hátsó üléspadon csak a szélső üléshelyekre jutott díszcsík; van ugyan középen is fejtámla és biztonsági öv is, de az ülőlap púpján még a rövid táv is kényelmetlen lehet! Cserében a szélső helyeken utazók fej- és lábtere is átlag feletti, 4,2 méteres karosszériában nem nagyon kapunk ennyi helyet. Ráadásul nem a csomagtértől rabolták el a centiket, hiszen a 410 literrel jól lehet gazdálkodni annak ellenére is, hogy magas a rakodóperem. Támladöntés után 1255 literes a raktér, csak épp nehezen kihasználható, hiszen az ülés mögött hatalmas lépcső keletkezik, a több magasságban rögzíthető FlexFloor padló a sínen tologatható hátsó üléshez jár.
Amíg ránézésre megvan a sportos látvány, a volán mögött ebből nem sokat érzékelni – és Magyarországon ez így van jól. A futómű hangolása kifejezetten kényelmes, még kátyúkkal és egyéb úthibákkal telezsúfolt vidéki utakon is jól kisimítja a dolgokat, viszont gyorsan vett kanyarban nagy az oldaldőlés. A teszt miatt az autót provokálva megtapasztaltam, hogy jól kontrollálhatóan sodródik a kanyar külső íve felé a Crossland, meglepő módon a menetstabilizáló ilyenkor nem érezte szükségét a beavatkozásnak. Rossz minőségű aszfalton kanyarodva még a megengedett sebességnél is egy-egy határozott fékezéssel tudatta, hogy a háttérből azért vigyáz ránk. Igazából ez eddig is így volt, de a frissítést követően megszűnt a korábban úthibákon tapasztalható dobogás, azaz sokkal csendesebb lett az utastér.
De nem csak a futóműhangolás az, ami inkább a józan használatot támogatja, a kormányzás könnyű, remekül lehet szűk helyen is manőverezni az autóval, még úgy is, hogy a tolatókamera képe nem folyamatos, hanem akadozva jelenik meg a kijelzőn. Igazából a váltó az, ami miatt a sportos használat még kósza ötlet szintjén sem merül fel. Egészen pontosan a váltókar megvezetése problémás, akadozva mozog, határozott kezet kíván, hogy megtaláljuk a megfelelő pozíciót, ahol aztán előre vagy hátra mozdítva találjuk a fokozatot; mivel fokozatban is sokat mozog a váltókar, az üres megtalálása is külön feladat. Szinte adja magát, hogy az ember befizessen a 130 lóerős teljesítményszinten 300 000 Ft-ért konfigurálható 6 fokozatú automatikus váltóra, ezt a felárat nagyjából az első kuplungcserénél (amikor a kettős tömegű lendkereket is cserélni kell) visszakapjuk. Az 1,2-es turbómotor legerősebb változata egyébként könnyedén mozgatja az autót, a hosszú áttételek miatt (a 6. fokozat csak 80 km/órától használható) a rugalmasság nem az igazi, a tesztfogyasztás 6,8 l/100 km lett túlnyomórészt autópályás-országúti használat mellett.
A modellfrissítéssel együtt érkező GS Line alternatívája lehet a Business vagy épp Elegance felszereltség, ezek 100 000 Ft-on belül vannak egymástól azonos motorizáltság esetén. A piaci bevezetésnél egyébként 506 000 Ft kedvezménnyel (Opel-finanszírozással további árengedmény is realizálható) adják a Crossland összes változatát, a 83 lóerős alapverzió 5 559 000 Ft-ba kerül, a Business, GS Line és Elegance modellekért 5,8-5,9 millió Ft-ot kérnek. A 110 lóerős turbómotor felára 400 000 Ft, érdemes megfontolni ezt a kiadást, a korábbi tapasztalatok alapján változatlan fogyasztás mellett kapunk sokkal erősebb autót, a 130 lóerős teljesítményszint ezen felül további 90 000 Ft-ba kerül. Manapság ezek jó ajánlatnak számítanak, a felszereltséget is figyelembe véve a konkurenciánál is legalább ennyit kérnek a hasonló modellekért.
TETSZETT
• tágas és csendes utastér
• kényelmes felfüggesztés
• erős motor
NEM TETSZETT
• váltókar megvezetése
• rakodóperem, támladöntés után lépcső a csomagtérpadlón
ÖSSZEGZÉS
Használati tárgynak remek a tágas és csendes utasterű, kényelmes felfüggesztésű Crossland, és mindezt most divatosabb megjelenésbe csomagolva kapjuk versenyképes áron. Épp csak a megjelenés által sugallt sportosságot nem szabad számon kérni rajta…
Opel Crossland 1.2 Turbo 130 LE
Összlökettérfogat: 1199 cm3
Hengerek/szelepek: S3/12 turbó
Max. teljesítmény: 96 kW/130 LE/5500/perc
Max. forgatónyomaték: 230 Nm/1750/perc
Hossz./szél./mag.: 4217/1765/1605 mm
Tengelytáv: 2604 mm
Nyomtáv elöl/hátul: 1518/1491 mm
Fordulókör: 11,2 m
Saját tömeg/teherbírás: 1259/531 kg
Csomagtér: 410/1255 l
Üzemanyagtank: 45 l
Gyorsulás 0-100 km/h: 9,1 s
Max. sebesség: 201 km/h
Város/országút/vegyes: 5,7/4,2/4,7-4,8 l/100 km
Tesztfogyasztás: 6,8 l/100 km
CO2-kibocsátás: 107-109 g/km
A modell alapára: 5 559 000 Ft (Edition, 83 LE)
A tesztautó ára: 6 049 000 Ft
