A szegedi nyugdíjas az 1885-ös Benz modelltől az 1980-as Lada 1200-esig szinte minden típust kiválóan ismer. Bánffi Tibor kutatásaihoz kapcsolódóan kezdett autókat tanulmányozni, majd rajzolni. Eredetileg a jogdíjak elkerülése miatt ült a rajzasztalhoz, de hamar ráérzett az alkotás örömének ízére.
Hová tűntek a népautók?
– Tavaly Hová tűntek a népautók? címmel írtam egy kis jegyzetféleséget. Ekkor fogtam hozzá olyan népautók megörökítéséhez, mint a Volkswagen Bogár, a Trabant 601, Morris Mini Minor, a Citroën 2 CV és a Renault 4-es. Számítógépen készítettem az első méretarányos rajzokat. A tavalyi év végére eljutottam több mint kétszázig – mondta lapunknak Bánffi Tibor. Hozzátette: száz után kezdte tematikusan csoportokba gyűjteni őket, tizenhat tablót készített darabonként kilenc ábrával. Szerinte ezek az autók még „mosolyogtak”, a mai kocsik agresszív világunk tükörképei, elveszítették a márkára jellemző vonásokat.
Minden részlet számít
Egy ábra megrajzolása átlagosan egy nap, de a bonyolultabbakhoz több nap is kell.
– Szeretek autókat rajzolni, ilyenkor se nem látok, se nem hallok. Előfordult már, hogy éjjel kettőkor arra ébredtem, valamit rosszul rajzoltam meg. Pizsamában az asztalhoz ültem, és reggelig dolgoztam – mesélte.
Ahhoz, hogy az ábrák méretarányosak, helyesek legyenek, nem kevés keresgélés szükséges az interneten. Bánffi Tibor temérdek fotót átnéz, mire sikerül megszerkesztenie pontosan egy-egy sziluettet. Fontos jellemzője az autóknak az alaktényező, az áramvonalasság mutatója. A férfi több más műszaki adattal együtt minden rajz sarkában feljegyezi ezt is.
– Napjaink autóinak alaktényezője átlagosan 0,3 körüli értéknél tart. Járai Pál a légellenállás járművek üzemeltetésére gyakorolt hatását már 1922-ben felismerte. Részt vett a Zeppelin léghajó tervezésében, melyet korának legnagyobb szélcsatornájában teszteltek. Tapasztalatait Barényi Béla, Ferdinand Porsche (Bogár) és Hans Ledwinka (Tatra) is hasznosította. Hihetetlen, hogy az 1934-es Tátra T77-es modell cW értéke csupán 0,25 volt. Egy mindössze 60 lóerős kocsival 150-es sebességet lehetett elérni. A magyar feltalálók aktívan végigkísérték az autó történetét. Mégis az Autózás hallhatatlanjainak csarnokában (USA) csak Barényi Béla képe található. Barényi 2500 szabadalmával a világ egyik legaktívabb feltalálója volt – hangsúlyozta Bánffi Tibor.
Az autók népszerűsítése
Galamb József és Henry Ford munkássága Bánffi Tibort régóta foglalkoztatta. Tavaly a Vedresben bemutatták kedvenc Fordjának makói példányát, ekkor előadást is tartott a szakiskolás gyerekeknek.
– Nagyon izgultam, de jól sült el a dolog, éppen belefértem a negyvenöt perces időkeretbe. Az első rajzomat erre az alkalomra a T-Fordról két nézetből készítettem. Csináltam belőle képeslapokat és posztert is – mondta.
A nyugdíjas férfi többfelé tartott előadást az összeállított Ford-anyagából. Támogatókat is sikerült találnia, a későbbi kiállítások tablóinak kivitelezését a makói Hagymaház részéről Zsámboki Erika igazgató, a budapesti Közlekedési Múzeumból Hídvégi János, valamint Holló István (Szabadkai Múzeum) is segítette volna. A járvány közbeszólt, így a kiállítások elmaradtak. Egy holland weblap gazdája, Onno Braam fantáziát lát Tibor munkáiban, darabonként honorálja a megjelentetett rajzait. Jelenleg a legmegbízhatóbb ígéretet Halkó Páltól kapta, aki megszervezi az első kiállítást és a Ford könyv kiadásánál is bábáskodik.
