“Az Essen Motorshow-n a mellettem álló autón 4000 fontos felnik voltak, nekem a teljes építés került ennyibe” – mesélte Corradójának első fellépéséről Paul Bird, a Worcestershire-i ODD Autos frontembere. A brit fickó 2018 végén vásárolta meg az 1,8 literes, G-feltöltős autót. Mint mondta, ez már a sokadik építése, amelyről a saját You-Tube-csatornáján található videók is árulkodnak: sokáig nem áll meg egy autónál sem, ha kész az egyik, jöhet a következő. Az építés hogyanját az az alapgondolat adta, hogy Paul bemutassa, miként lehet díjarató autót építeni anélkül, hogy a legdrágább cuccokkal szórná tele. És sablonos sem szeretett volna lenni.

Miután átnézte a kocsit, és megbizonyosodott róla, hogy a gyári lakkozás már csak részben gyári, tehát nincs megőrzési értéke, az átfényezés mellett döntött. Arra gondolt, hogy a puritán gép jelleget emeli ki a kocsin, még a szín is tiszta nyersacél legyen, mint annak idején a DeLorean kasztniján. De elvetette a lehetőségét, hogy – mint szokás – egyszerűen fémszínű fóliát húzzon a lemezekre, ez csak virtuális valóság lenne. Talált olyan lakkozási módot, amellyel megvalósíthatta az elképzelését. Ennek tudatában állt neki az autó szétbontásának. Mint mesélte nagyobb gond nem volt vele, de azért elő kellett venni a hegesztőpisztolyt. Volt egy korábbi sérülés, ami hátul lemezszakadást is okozott. Nagyon precízen kellett minden hibán dolgozni, hiszen a nyers fémfelület nem engedi meg a gittes javítást. Az acélt kellett tökéletesre formálni. A fényezést és a bevonatokat mindenhonnan leszedte, még az ablaktörlő karokról is. Viszont a fémvilágba nem illettek a műanyag lökhárítók, azokkal kellett kezdeni valamit. Felkeresett egy karosszériaépítő céget, hogy készítenének-e a kocsira egyedi lökhárítókat, de a brutálisan magas ár miatt inkább a saját kivitelezés mellett döntött. Beköltözött a műhelybe és megfizethetetlenül sok munkaórával összehozta az új acél lökhárítókat. További egyedi ötleteket is kitalált, például a hűtőmaszkot átalakította, a rácsozat takarja a 7 colos HID fényszórókat is. Sok az apró finomság a kocsin, mint például a DTM-tükrök. A fényezést Paul 400 fontból kihozta, amit nagyon olcsó kalandnak vél.

Az utastér átalakításának a módját a KNTRL légrugós felfüggesztés alkalmazása is meghatározta – kellett a hely a tartálynak, kompresszornak. Könnyen talált a kacatoknak teret, mivel kipakolta a teljes gyári berendezést, csak a műszerfal tömbje maradt meg. A kidobált cuccok helyét elfoglalta egy masszív bukócső, a csomagtartóba ültetett légtartály, valamint két, Kirkey 38 Series alumínium sportülés, négypontos OMP biztonsági övekkel. A sportkormány is OMP. Egyedileg készültek az ajtó- és oldalburkolatok, a padló, és persze amit csak lehetett, itt is nyers fémszínűen hagyott.
Az 1,8 literes G60-as motort sem hagyta érintetlenül: a hengerfejbe nagyobb átmérőjű szelepeket és sport vezérműtengelyt ültettek, de átalakították, a spirálfeltöltő pedig nagyobb szállítóképességű csigát kapott. Az üzemanyag-rendszer átalakítása új befecskendezőkkel, nagynyomású benzinpumpával követte mindezt, hogy itatni tudja a rendszer a motort. Egy töltőlevegő-hűtőt is kapott a kocsi, a sebességváltó a gyári szerkezet maradt. Az elöl 8×16, hátul 9×16 colos lemezfelnik mögött bújnak meg a Wilwood négydugattyús féknyergek.