A Volvo névadását illetően van egy kis csavar, ugyanis függetlenül attól, hogy benzines vagy dízel modellről van szó, amelyben elektromos rásegítés dolgozik, az B jelzést kap. A tesztre fogott B5-ös orrában a jól ismert ikerturbós, 2,0 literes, négyhengeres dízel dolgozott, amelyhez egy 13,6 lóerős és 40 Nm-es többletet adó indítógenerátort kapcsoltak. Mivel a speciális, nyomástárolós Power Pulse turbók miatt alacsony fordulaton eddig is erős volt a 235 lovas csúcsdízel, a 48 voltos rendszer működését abból vesszük észre, hogy már 20 km/órás tempónál lelövi a motort, illetve hogy az újraindítások milyen finomak. A korábbi D5-ös startstopjához képest ég és föld, ahogyan az új B5-ös beindul! Az egyetlen, amit szokni kell, az a brake-by-wire fékpedál nyomáspontja, hiszen először az indítógenerátorral fékez az autó, az üzemi fék csak később lép működésbe. Ugyan a dízel hangja nagyobb gázadásra kifejezetten érces, a 7,5 literes tesztátlag jól mutatja, hogy egy eltalált konstrukcióról van szó, és a 7,1 másodperces gyorsulással azért kellően dinamikus. 1,8 tonnás tömegével pedig nem csak jóval könnyebb a hibridnél, de a hatótávolsága is nagyobb. Autópályán két literrel kisebb a dízel étvágya, és a rugózása is jóval komfortosabb. Egyszóval harmonikus és igazi hosszútávfutó a dízel XC60-as, amelyből a 235 lóerős verzió (csak 4×4-esként létezik) 15 595 000 Ft-tól vihető haza.