A nálunk csak szűk körben ismert gyár igen széles palettán kínálja járműveit: a népszerű törpeautóktól kezdve a középkategórián át a luxuskocsikig minden kapható nála, és a haszongépjármű és busz produkcióban éppenséggel verhetetlen. Ráadásul az imponáló számok és tények ellenére a gyár nem tengerentúli, de még csak nem is ázsiai. Ízig-vérig európai autógyár, amelyet még az általános recesszió sem tudott ledönteni a lábáról, szinte lélegzetelállító tempóban fejlődik, és hódít egyre-másra új piacokat. Gyárlátogatásunk helyszínén nem igazi autók készülnek ilyen szédületes mennyiségben, hanem azoknak apró, kicsinyített másai. Vagyis tényleg egy kicsit mesevilág ez, hiszen aligha akadna olyan a valóságban, hogy egy autógyár éppen úgy ontja szalagjairól a Trabantokat, mint a Ferrarikat. Márpedig a Nürnberg melletti Dietenhofen falucska szélén megbúvó Fritz Wagener GmbH csarnokaiban ez zajlik.

Ők a modellautó-gyártás királyai, méghozzá az egyik legkisebb, tehát meglehetősen hálátlan méretarányban jutottak a csúcsra. A kiadós látogatás a Herpánál a látszólag játékos téma ellenére is igencsak komoly gondolatokat ébreszthet. Itt van például maga a végtermék. Eredetileg valóban játéknak készült, ma már viszont főleg nem a gyerekek, hanem a felnőttek figyelik árgus szemekkel a boltok polcait. Az autómodellek gyűjtése komoly szenvedély lett, néha már majdnem olyan mértékben, mint a bélyegeké. Bizonyos ritkaságok ára néhány év alatt több tízszeresére növekedhet.
A mese valamikor a 60-as évek elején kezdődött, egészen pontosan 1961. március 15-én. Ezen a napon jegyeztette be Nürnbergben cégecskéjét Wagener úr, és a hangzatos Riva Plastic névre keresztelte. A „gyár” egy nürnbergi, belváros közeli mellékutca foghíjas telkére telepített garázsban látott munkához. A papa és három fia telezsúfolta kiszuperált műanyag fröccsöntő gépekkel a 250 négyzetméteres helyiséget, ahol különféle híradástechnikai alkatrészeket kezdtek gyártani. Wagener úr olyan kiváló érzékkel talált bele ebbe a témába, hogy több műszakban, éjjel-nappal dolgozva sem bírták kielégíteni az igényeket, és így már alig négy esztendő múlva a Nürnbergtől 25 km-re fekvő Dietenhof nevű falucska határában húztak fel egy immár 1000 négyzetméteres, igazi üzemcsarnokot.

A főnök ebben az évben újabb nagy fába vágta a fejszéjét. Megvásárolt egy kis céget, amely Herpa néven vasútmodell-tartozékokat készített. A hatvanas években már valódi népszerűségre szert tett autóverseny-pályákhoz is gyártani kezdett mindenféle műanyag tartozékot, kiegészítőt, majd miniatűr modelleket fejlesztett. Az első darabok ugyan még nem rengették meg a világot, de a gyűjtők hamar megkedvelték a Herpa autócskákat, így aztán ez az árucikk is felkerült a sikerlistára. A nagy áttörés 1983-ban jött, ekkor kapták az első komoly megrendelést az autóipartól.
A jubileumi, 50. frankfurti autókiállításon a különleges haszonjármű-felépítményeket és autóbuszokat gyártó Kassbohrer a Wagener cég aprócska modelljével demonstrálta gazdag és változatos gyártási programját. Ma már olyan szoros kapcsolat fűzi a Herpát egyes autógyárakhoz, hogy hónapokkal egy-egy újdonság megjelenése előtt megérkeznek Dietenhofenbe a még szigorúan titkos eredeti dokumentációk, hogy legyen idejük a felszerszámozásra, s a bemutatóra a kicsinyített hasonmást is produkálni tudják.

A gyár történetének legnagyobb rendelését az Opeltől kapta: az új Corsa premierjén, 1993-ban nem kevesebb mint százezer modellecskét kellett leszállítaniuk, ami ebben a műfajban igencsak nagy mennyiségnek számított. De nem csupán az autóipart hódították meg azóta, hanem a modellpiacot is. Mára már minden dicsekvés nélkül állíthatja magáról a cég, hogy a legjobb, a legnagyobb ebben a modellműfajban. Diadaluk másik titka a szerszámkészítés magas fokában keresendő. Sokat nyom a latban, hogy a tervezők egytől egyig a szerszámkészítő műhelyből kerültek az irodába, így kellő tapasztalattal rendelkeznek. A minőség szempontjából annyira fontos fröccsszerszámokat a gyár maga készíti el a legmodernebb gépekkel felszerelt műhelyében.

Egyes jó értesült szakmabeliek tudni vélik, hogy a Herpánál csak 200 ezer darab fölött kezd rentábilissá válni egy-egy modell, míg a kínai technológiai hátteret igénybe vevő versenytárs Revell már 30 ezer eladott darab után keresni tud egy 1:43 léptékű csúcsmodellen. A gyár fontos része a számítógépes grafikai és fotóstúdió, de még inkább a rendkívül jól felszerelt tamponnyomó műhely.
A modellautó-gyártás legjövedelmezőbb üzleti ága ugyanis a legkülönfélébb cégek számára készített reklámdarabok gyártása. Rendelésre bármilyen dekorációval, díszítéssel, emblémával felcicomázzák az aprócska autókat. A modellüzlet, ha mással nem is, de azzal a tanulsággal feltétlenül szolgál, hogy a legkisebbekkel is – a legnagyobbak közé lehet jutni.