Egy 180 kg tömegű vaddisznó-bábut gázolt el az ADAC próbapályáján egy kaszkadőr 80 km/órás tempóval, és sérülések nélkül szállt ki az összetört autóból. Ennél sokkal komolyabb következményei is lehettek volna a balesetnek, ha netán elkapja a kormányt a sofőr, hiszen akkor jellemzően fának ütközik az autó, vagy a szemből érkezővel – ezek, tehát nem közvetlen a vad elütése okozzák a hasonló baleseteknél a halálos áldozatokat.
Az ADAC szakemberei pozitívan nyilatkoztak a Peugeot 508-as éjjellátó rendszeréről, amely képes felismerni a vadállat hőképét, és arra is reagál a vészfékrendszer. Sajnos a hasonló vezetőtámogató rendszerek csak drága autókhoz érhetőek el felár ellenében, és nem is várható elterjedésük. Radaros érzékelővel rendelkező vészfék-segédeket is vizsgáltak, de a Volkswagen T-Cross és a Mitsubishi Eclipse Cross rendszere nem volt képes időben megállítani az autót az akadály – keresztben haladó vaddisznó-bábu – előtt, de figyelmeztető jelzést adnak, illetve esetenként elkezdik a fékezést is. Egyelőre nincs előírt vizsgálati módszer a vadbalesetek vizsgálatához, pedig szükség lenne ilyesmire ahhoz, hogy az autógyártók-beszállítók fejlesztői erre is fel tudjanak készülni.
Addig is azt ajánlják az ADAC szakemberei az autósoknak, hogy csökkentett sebességgel közlekedjenek az olyan helyeken, ahol vadveszély táblát látnak, különösen szürkületkor és pirkadatkor. De azzal is tisztában kell lennie az autósoknak, hogy valójában bárhol és bármikor kell számítani az úton megjelenő vadakra, így soha nem lankadhat a figyelmük. A pánikszerű kitérési manőverrel pedig több kárt lehet okozni, mint a vad elgázolásával.
