Nem egyszerűen marketingváltozatnak szánja a Škoda az újdonságot, a tervek szerint a jövőre piacra kerülő Superbek közül minden ötödikben az iV hajtásláncot találjuk majd. Mindez csak elsőre tűnik optimista jóslatnak, ugyanis a skandináv országokban, Hollandiában vagy Angliában döbbenetes mértékben nő a kereslet a konnektoros hibridekre. Hogy idővel kiszorítja-e a dízeleket a vegyes hajtás az üzleti autókból, az nyilván nemcsak a technikától, hanem a közhangulattól is függ majd, de az adatok alapján nem áll rosszul a Superb iV.
A Passat GTE-ből ismert hajtáslánc mozgatja az újdonságot, vagyis az 1,4 literes, benzines turbómotor és a hatgangos DSG sebességváltóba behajtó villanymotor kombinációjáról van szó. Nem is a 218 lóerős rendszerteljesítmény az, amire felkapjuk a fejünket, sokkal inkább a 930 kilométeres kombinált hatótávolság, vagy az 1,1-1,9 literes átlagfogyasztás. Mindez úgy lehetséges, hogy a WLTP-ciklus szerint 62 kilométert tud megtenni két feltöltés között a Superb iV, ami mutatja, hogy az akkumulátortechnika mennyire gyorsan fejlődik, pár évvel ezelőtt egy 13 kWh-s telepből ennek csak a felére futotta.
A menetpróba azonban ismét rávilágított egy fontos dologra: ha úgy használunk elektromos üzemben egy hibridet, mint mondjuk egy dízelt (hűtünk, fűtünk, párátlanítunk, világítunk stb.), a hatótáv drámaian csökken. Hogy egészen konkrét legyek, 40 kilométer után kapcsolt be a benzinmotor, ami persze nem rossz, csak mutatja, hogy az adatokat fenntartással kell kezelni. A másik fontos dolog, hogy az akkucsomagot bármennyire is helytakarékos módon helyezték el a hátsó ülések alatt, az üzemanyagtank méretét csökkenteniük kellett, így 50 literre zsugorodott a befogadóképesség. Vagyis hosszú, autópályás meneteknél (szerintem a Superb-ügyfeleknél ez viszonylag gyakori) egészen biztosan szaporább vendég lesz a kutakon az iV, mint dízel társaik. Az újdonság persze városban vagy agglomerációs közlekedésben nyilvánvalóan verhetetlen lesz, szóval leginkább a felhasználási formától függ, kinek melyik lehet a befutó. 2,3 kW-tal töltve (otthoni aljzatból) nagyjából öt óra szükséges a maximális töltöttség eléréséhez, a 3,6 kW-os wallbox-szal ez az idő 3,5 órára csökken – villámtöltés a legtöbb plug-in hibridhez hasonlóan itt sincs. Az energiamenedzsment természetesen okos, a benzinmotor áramot tud termelni, hogy az utunk későbbi szakaszában tudjuk felhasználni az akku teljes kapacitását. Sőt, okostelefonos alkalmazásról vezérelve előklimatizálhatjuk az utasteret, illetve azt is beállíthatjuk, hogy csak akkor kezdje el felvenni a töltést az autó a hálózatról, amikor már az éjszakai tarifa miatt olcsóbb a „tankolás”.
A 218 lóerős rendszerteljesítmény miatt a dinamikára nem lehet panasz, és eközben az is érződik, hogy a hangszigetelést sem vették félvállról. Az átmenetek finomak és sokszor észrevehetetlenek a villanymotoros és a vegyes hajtás között, illetve a rugózás is egészen kellemes – a Superb a hibridségével is megmaradt kényelmes és stresszmentes autónak. Az egyetlen gyakorlati hátrány, hogy 620 helyett 485 literes a limuzin raktere, míg a kombi 660 helyett 510 liternyi pakkot fogadhat be. Ami az árakat illeti, jól látszik, hogy az iV-vel valódi alternatívát szeretnének kínálni a dízel és benzines változatokkal szemben. A 12,5 millió Ft-os alapár nagyjából félmillióval magasabb, mint amit egy 190 lovas, DSG-s dízelért elkérnek.
Škoda Superb iV
Összlökettérfogat: 1395 cm3
Hengerek/szelepek: S4/16 turbó
BENZINMOTOR
Max. teljesítmény: 115 kW (156 LE) 5000-6000/perc
Max. forgatónyomaték: 250 Nm 1550-3500/perc
VILLANYMOTOR
Max. teljesítmény: 85 kW (116 LE)
Max. forgatónyomaték: 330 Nm
HIBRIDRENDSZER
Max. teljesítmény: 160 kW (218 LE)
Max. nyomaték: 400 Nm
Hossz./szél./mag.: 4869/1864/1468 (4862/1864/1477) mm
Tengelytáv: 2841 mm
Saját tömeg: 1861 (1901) kg
Csomagtér: 485 (510) l
Üzemanyagtank: 50 l
Gyorsulás 0-100 km/h: 7,7 (7,8) s
Max. sebesség: 224 (224) km/h
Átlagfogyasztás: 1,1-1,9 (1,1-1,9) l/100 km
CO2-kibocsátás: 25-42 (25-42) g/km
A modell alapára: 12 486 640 (12 833 350) Ft
Zárójelben a Combi adatai.
