A sajtótájékoztatón Szabó Viktor, a cég ügyvezetője elmondta, hogy a 2014-ben alapított Genevation eredetileg saját kutatás-fejlesztésük eredményeként élvonalbeli műrepülőgépeket, valamint külső megrendelésre kompozit és fém alkatrészeket, szerszámokat és szerkezeti elemeket fejleszt és gyárt, így alakult ki a cég két divíziója, a műrepülőgép gyártás és az úgynevezett lightweight, vagyis súlycsökkentéssel kapcsolatos fejlesztések részlege. Az amerikai, hidrogénhajtást és szoftveres vezérlést fejlesztő Alaka’i Technilogies tudástőkéjük miatt őket választotta partneréül a világ első hidrogénmeghajtású légi járműve, a Skai fejlesztéshez, melynek szerkezetét építi és fejleszti a jakabszállási cég. Ugyan már van két megépített bemutató példány a járműből, egy Jakabszálláson, egy pedig az USA-beli Bostonban, jelenleg a tervezés fázisában járnak.
A hidrogéncellás hajtás korszerű és környezetbarát, melyre Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is felhívta a figyelmet a keddi jakabszállási sajtótájékoztatón. Mint mondta a hidrogéngazdaság a klímavédelem egyik alapja. A miniszter emlékeztetett, a kedden bemutatott energetikai és klímastratégiában önálló fejezetként szerepel a magyar hidrogéngazdaság fejlesztése, hiszen várhatóan a mesterséges intelligencia, az ipar 4.0 és az 5G technológiai platform mellé hamarosan fel fog sorakozni egy negyedik is, ami alapvetően a hidrogéngazdaság platformját fogja jelenteni. Kiemelte, hogy a most bemutatott fejlesztés azért zöld, mivel hidrogén üzemanyagcella meghajtású technológiát alkalmaz.
Az együttműködés több szempontból is korszakalkotó, melyről Fehér Ákos, az Alaka’i gyártásért felelős vezetője beszélt. Elmondta, hogy a hidrogén hajtás jelentősen hatékonyabb az egyre elterjedtebb elektromos hajtásnál, mert ez nagyobb hatótávot és hosszabb üzemidőt biztosít és a cellák sokkal könnyebbek a nagy méretű akkumulátoroknál. A Skai esetében a cél a közel 500 kilós terhelhetőség és a négy órás repülési idő elérése. Ehhez az kell, hogy a jármű minél könnyebb karbonkompozitból és hidrogéncellából készüljön – mondta Farkas Csaba, a Genevation tervezési és gyártási vezetője és hangsúlyozta, hogy ehhez párhuzamosan zajlik a hajtás és a forma tervezése, optimalizálása.
Törekvésük, hogy a négyrotoros drónt eljuttassák a sorozatgyártás állapotába, ami több okból is kihívás. A légiiparban egy-egy típus sorozatgyártása évi száz körüli darabszámot jelent, azonban a földi közlekedés drónnal való kiváltásához az autóipar darabszámaihoz kell közelíteniük, ami több tíz- vagy százezres legyártott típust jelent. A Genevation rendelkezik azzal a rugalmas térváz technológiával, ami lehetővé teszi az ilyen nagyságrendű sorozatgyártást. Farkas Csaba elmondta, hogy a Skai 2023-ban már repülhetne, ehhez csak az kell, hogy az európai és az amerikai légügyi hatóságoktól is megkapja a bizonyítványt. A drónt önvezető képességgel is felvértezik, kezdetben áruszállításra használják majd és ahogy gyűlik a tapasztalat a technika működéséről, úgy vonják be a személyszállításba is.
Új infrastruktúrát is teremt
A városi légi közlekedés infrastrukturális változást is eredményez, mert leszállóhelyeket kell kialakítaniuk a városoknak – emlékeztetett Farkas Csaba. Kezdetben a metropoliszokban külön városrészekben használhatják majd az új eszközt, és fokozatosan alakulnak át a nagyvárosok erre az igényre. Újfajta légügyi szabályozást is meg kell alkotni ekkorra, mert a több száz, egy időben a város légterében repülő drónra fizikai képtelenség forgalomirányítói apparátust felépíteni. Ez esetben a a megoldás a gépek egymás közötti kommunikációja, amihez a jelenleginél sokkal gyorsabb számítógépes algoritmusokra van szükség.
