Rég volt az, amikor télen a favágók kiköltöztek az erdőre, és kézi szerszámokkal, fejszével, fűrésszel nekiláttak fát dönteni, gallyazni, darabolni. Egyetlen „gépük” a lovas fogat volt. Egy méretesebb fa döntése órákig, olykor napokig tartott, a daraboláshoz használt kétemberes fűrészt is sokáig húzták. Erdei kunyhókban laktak, haza ritkán jártak. Munkájuk legalább olyan nehéz volt, mint a bányászoké. Azóta sokat fejlődött az erdőgazdálkodás, de még néhány évtizeddel ezelőtt is csodának számítottak az univerzális fakitermelő gépek, a harvesterek. Ma pedig már itt vannak. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. területén jelenleg öt ilyen gép is dolgozik, ezek közül kettő a társaság tulajdona.
Kemenespálfa határában egy jégverés sújtotta, 65 éves fenyvesben egy Komatsu Forest 911 típusú harvester tarvágásos fakitermelést végez. Hat széles kerekével könnyedén manőverez a tuskók, ágak és rönkök között. A hidraulikus szerkezet ügyesen ráfog az akár fél méter átmérőjű fa tövére, pár másodperc alatt elfűrészeli, könnyedén odébb viszi, elfekteti, a daru végén lévő különleges szerkezet pillanatok alatt elvégzi a gallyazást, darabolást, és a beprogramozott méretre vágja fel a törzseket. Közben megméri a fa átmérőjét, és a törzs minősége alapján a gépkezelő eldöntheti, hogy rönk vagy valami más legyen az adott fatörzsből. Végül a szállításra kész faanyagot szabályos pásztába rakja.

A térségben zajló fahasználati munkákat irányító erdőmérnökkel tisztes távolból figyeljük, ahogyan a gép a méretes törzsekkel úgy bánik, mintha kis pálcikák lennének.
– Egy tavaly nyári jégeső itt a Kemenesháton mintegy 70 hektár erdei fenyvest ítélt pusztulásra – tudjuk meg Nárai Istvántól, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Erdészeti Igazgatóságának műszaki vezetőjétől. – Ilyen homogén állományokban, elsősorban fenyvesekben, nagy volumenű termeléseknél jöhet szóba a harvesteres technológia.
Kérésünkre egy kis szünetet tart a gép. Petres Norbert kiszáll a fűtött, klimatizálható kabinból. – Németországban tanultuk a kezelését, ott is kellett vizsgáznunk. Először szimulátoron, majd a terepen ismerkedtünk a fakitermelő géppel, így nagyon gyakorlatias volt a tanfolyam – meséli a gépkezelő. – Most „fenyős fej” van a darun. Ez ötven centiméter átmérőig jó. Nem kis felelősség ilyen nagy értékű géppel dolgozni. Az állítható kabinban kényelmes a munka, de az állandó koncentráció miatt mégis nagyon fárasztó.

Egy tarvágás általában nem szép látvány, de Balogh Tibor kerületvezető erdész megnyugtat bennünket, hogy a 11,3 hektáros erdőrészletet tavasszal újraerdősítik. Az erdei fenyves helyére sokkal természetesebb erdő, cseres tölgyes kerül. – A mostani tél ideális a fakitermelésre – tudjuk meg Nárai Istvántól. – A talaj kissé fagyott, nincs felázva sem, de a választott technológia is nagyon kíméletes. Nem vonszoljuk a kivágott fákat, széles kerekűek a gépek is, szinte nyomot sem hagynak, így kíméljük a talajt. Az erdészeti ágazat munkaerőhiánnyal küzd, de a fakitermelő gépek előbb-utóbb kiváltják az élőmunkát.