Úgy vélem, minden túlzástól mentes az a megállapítás, hogy a közúton rendkívüli fontosságot kell tulajdonítani a rendnek. Ezt a megállapítást igazolja az a sok ezer baleset, amelyek mindegyike tulajdonképpen egy-egy „rendbontásból”, a közlekedés rendjét szabályozó KRESZ valamelyik előírásának megsértéséből, figyelmen kívül hagyásából jött létre. A közlekedési rend szigorú és következetes betartása egyaránt társadalmi és egyéni érdek is.
A magukról megfeledkezők, a KRESZ szablyait semmibe vevők, a maguk és mások testi épségét kockáztatók megfékezése érdekében a közlekedésrendészeti szervek – együttműködve az Autófelügyelet ellenőreivel – a közelmúltban az egész országra kiterjedő közúti ellenőrzést tartottak. Az ellenőrzés a KRESZ szabályainak betartásán túlmenően kiterjedt a menetokmányokra, az árufuvarozás jogszerűségének és a szállítmányok kezelésének, állapotának vizsgálatára.
Az ellenőrzés tapasztalatai rendkívül érdekesek. A mintegy 40 ezer megvizsgált jármű közül 12 ezernél kisebb-nagyobb rendellenességet tapasztaltunk. A rendellenességek nagyon széles skálájúak voltak.
Jelentős számban fordult elő a KRESZ szabályainak megsértése, figyelmen kívül hagyása. Ezek közül az első helyet foglalta el a gyorshajtás, az elsőbbségi jog meg nem adása, a szabálytalan előzés, a szabálytalan kanyarodás, a világítási szabályok megsértése, vezetői engedély nélküli gépjárművezetés, ital hatása alatti vezetés.
Sajnálatos, hogy éppen azokat az előírásokat szegték meg túlnyomórészt, amelyekből a balesetek adódnak.
Érdekes – de egyben rendkívül veszélyes –, hogy a gyorshajtáson tettenért szabálysértők túlnyomó százaléka a tehergépjárművezetők közül került ki. Nem egyszer előfordult, hogy az előírt sebességet oly jelentős mértékben lépte túl a magáról megfeledkezett teherautós, hogy a kellő távolságból adott „Állj!” jelzésre csak üggyel-bajjal tudott megállni. Nem kell különösebb képzelőerő ahhoz, hogy vajon ha váratlan akadály merült volna fel, a gépkocsivezető időben meg tudott volna-e állni.
De fel kellett figyelni az utóbbi időben jelentősen elszaporodott szabálytalan kanyarodásra is, amely gyakran a kötelező irányjelzés elmulasztásával is párosult. Pedig az utóbbi időszak baleseti krónikája is azt igazolja, hogy a szabálytalan kanyarodásból keletkezett balesetek igen gyakran tragikus következményekkel járnak.
Az ellenőrzés tapasztalata az is, hogy a nem kívánatos módon sok a műszaki rendellenesség. Ezek közül vezető helyen áll a fékhiba, illetve a világítási szabálytalanság. A műszakilag kifogásolt esetek 31 százaléka fékhiba volt! A világítási hiányosságok ugyancsak 31 százalékra rúgott. A legtöbb műszaki hiányosság Fejér, Győr, Somogy, Vas, Veszprém és Zala megyékben fordult elő. A pápai AKÖV-kirendeltség valamennyi ellenőrzött tehergépjárműnél világítási szabálytalanságot tapasztalt az ellenőrzés. Némelyik teherautó műszakilag oly mértékben kifogásolható, hogy a hatósági jelzést – a közlekedés biztonságának védelme érdekében – a helyszínen el kellett venni. (Pl.: a kaposvári telephelyű YA-46-44 frsz. teherautó esetében.)
A műszaki rendellenességek túlnyomórészt hanyagságból, az anyagok elhasználódásából, tévesen értelmezett „anyagtakarékosságból” következtek be. A gyakori és következetes ellenőrzések hatására javulás tapasztalható a kerékpárok és fogatolt járművek kivilágítása terén, azonban még koránt sincs okunk elbizakodottságra.
Szólni kell a szeszesital hatása alatti vezetés alakulásáról is. A korábbi időszak hasonló jellegű ellenőrzéséhez viszonyítva csökkentés tapasztalható. Azonban ez a csökkenés részben jelentéktelen, és ami különösen figyelemre méltó: a súlyossági fok emelkedő tendenciát mutat. Vagyis az elkövetések számának csökkenése mellett az egyes elkövetők által fogyasztott alkoholmennyiség növekszik. Az ittas vezetések tettenértek zöme a tehergépkocsivezetők, a vontatóvezetők és a motorkerékpárosok közül került ki. Az országos ellenőrzés alkalmából a felderített ittas vezetés területi alakulása: első helyen Bács-Kiskun megye áll, majd Hajdú, Nógrád, illetve Somogy megye következik. Említést érdemel, hogy a fővárosban szinte elenyészően kevés volt az ittas állapotban való gépjárművezetés.
A személyi tulajdonban levő gépkocsiknál egy mindinkább elharapódzó jelenségre kellett felfigyelni. Szinte az ország egész területén tapasztalható, hogy a tulajdonosok igen gyakran a személyautójukat nem a rendeltetésnek megfelelően használják, hanem annak jellegét megváltoztatva, áruszállításra veszik igénybe. Ez különösen a kisvárosokban és községekben lakó magánautótulajdonosoknál tapasztalható. Nagyobb városokban viszont a kereskedők, illetve iparosok alkalmazzák ezt a módszert előszeretettel.
Külön említést érdeme, hogy az 1965. február 1-jén hatályba lépett KRESZ-módosítást nagyon sok gépjárművezető még ma sem ismeri. A szabálysértők jelentős része – amikor az ellenőrzést végző rendőr firtatta az elkövetés indítékát – kijelentette, hogy ő nem követett el szabálysértést, mert hiszen a KRESZ-ben foglaltak szerint járt el. Kiderült, hogy fogalma sem volt a közel másfél év óta bevezetett változásokról. Sőt, akadt olyan gépkocsivezető is – hivatásos! – aki az útvonaltípusokat az 1953-as KRESZ-ben megfogalmazottak szerint ismerte és az elsőbbséget is eszerint alkalmazta.
A másik véglet – amely a külföldön járt honfitársainknál tapasztalható –, hogy gyakran és előszeretettel hivatkoznak a külországban uralkodó szokásokra, közlekedési szabályokra. Ez különösen akkor fordul elő, ha a rendőr valamilyen szabálysértés miatt figyelmezteti. „Külföldön ez nem így van, külföldön ez nem tilos” – mondják makacs következetességgel. Azt hiszen, nem szükséges hosszabb tanulmányban kifejteni, hogy az ilyen „védekezést” éppen a közlekedés biztonsága érdekében nem szabad elfogadni. Az államok – figyelemmel a nemzetközi egyezményekre – maguk szabályozzák közlekedésüket, így van nálunk is. Ez a szabály került kihirdetésre, ezt oktatják és minden közlekedő abban a hiszemben vesz részt a forgalomban, hogy a másik is az általa ismert és alkalmazott szabályok szerint közlekedik. Egyénieskedés vagy különböző szabályok alkalmazása a közlekedés biztonsága érdekében sem most, sem a jövőben nem engedhető meg.
Megszívlelendő tapasztalatot nyújtott a szállítási vállalatok által üzemeltetett gépjárművek ellenőrzése is. Különösen sok szabálytalanság tapasztalható még mindig a menetlevelek vezetésével, felhasználásával kapcsolatban. A menetlevelek terén tapasztalt hiányosság tág teret és alkalmat nyújt a feketefuvarok végzéséhez. Jellemző példa erre H.J. esete, aki az YB-60-42 frsz. Teherautóval lopott téglákat és cserepeket szállított.
De gyakran fordult elő a gépjárművek túlterhelése is. A túlterhelés célja általában a fordulók és kilométerek megtakarítása, amelyeket igen gyakran fekete fuvarra használnak fel. A túlterhelés jellemző példáját tapasztaltuk Zala megyében, a 16. AKÖV YB-35-41 frsz. Kocsijánál, amelyet oly mértékben terheltek túl vascsövekkel, hogy a rugók teljesen kiegyenesedtek és a rakfelület padlózata a hátsó kerekek gumiköpenyét súrolta. A gépkocsik túlterheltsége a jogosulatlan árufuvarozás tekintetében is káros, de sokkal nagyobb veszélyt idézhetnek elő azok a műszaki hibák, amelyeket ezzel a gépkocsivezetők előidézhetnek. Azonkívül az így üzemeltetett teherautók idő előtt elhasználódnak, ami népgazdasági szempontból egyáltalán nem közömbös.
Emelkedést tapasztalt az ellenőrzés a tehergépjárművek jogtalan igénybevételénél is, ami nem kismértékben annak a következménye, hogy a gépjárművek egy része a nyílt utcán, bekerítetlen telken vagy a gépkocsivezető lakása előtt áll, többségében lezáratlanul. Az ilyen helyen parkoló gépjárműveket illetéktelen személyek is igénybe vehetik, balesetet idéznek elő, vagy az üzemanyag elhasználása után elhagyott helyen hagyják.
Az országos ellenőrzés tapasztalatai azt bizonyítják, hogy mint a közúti fegyelem, mint az áruszállítási fegyelem megjavítása érdekében bőven van még tennivalónk. Ez pedig korántsem csak rendészeti feladat, hanem valamennyi érintett állampolgár – vezető és beosztott – felelősségteljes kötelessége.
Dr. Makovecz István
r. őrnagy
Kristóf László felvételei
