Csak ülök és csodálkozom. Krimiken edzett korunkban szövevényes eseteket, ravasz szélhámosokat s még körmönfontabb nyomozókat képzeltek el, ügyeket, kockán forgó, bőröndnyi pénzekkel. Ehelyett csalódottan hallgatom a feljelentések történetét. Az egyikben egy autós szélvédőkárát jelentette be. A kárszakértő a szemle során észrevette, hogy az üvegbe már bele van karcolva a HB jelzés, amely egy korábbi kárbejelentés emléke, és az aktákból ki is derült, hogy az autós fél évvel korábban már járt a biztosítónál ugyanezzel az üveggel. Tudva, hogy a casco önrészesedés levonása nélkül fizet a szélvédőért, nem valami bonyolult az eset. Vagy itt a másik szélvédős ügy. Van két autós, egyiknek sincs cascója. Előbb jön az egyik, bemutatja a törött szélvédőt és a betétlapot, amelyen a másik elismeri, hogy az ő autójának a kerekéről előröppent kavics verte ki az üveget. Néhány nap elteltével a másik érkezik törött üveggel és az első elismerésével. Őszintén szólva, a harmadik ügy sem valami nagy cselszövés jegyzőkönyve. Van három autó, egy piros, egy fehér és egy kék. A fehér nekimegy a kéknek, a kárt elismeri, kékét rendezik is. Fehéret hiába várják, csak kis idő elteltével jelentkezik a biztosítónál, mondván, hogy piros autó ment neki, amit piros tulajdonosa (egyébként a fehér apósa, foglalkozása szerint professzor) el is ismer. Ott áll a fehér piros elismerésével, és kék nyomaival. Hát már a csalókból is kiveszett a fantázia?
Már-már igazat is adnék Ragályi Istvánnak, a Hungária Biztosító főosztályvezetőjének, aki erősen le akart beszélni a biztosítási csalásokról szóló cikk megírásáról. Igaz, ő nem az esetek meglehetősen primitív voltára hivatkozott, hanem két másik szempontra. Egyrészt arra, hogy üzletpolitikájukkal nem egyeztethető össze, hogy gyanakvónak láttassák magukat, mert nem azok, és együk ágában sincs rossz szándékot feltételezni ügyfeleikről, másrészt úgy vélte, nem lenne jó, ha bárkinek is ötleteket adnánk. Ez utóbbira a korábbi példák aligha alkalmasak. Ami pedig a cég gyanakvását illeti, az ügyfélnek elég, ha nem gyanúsítgatják szemtől szembe, udvariasan intézik ügyeit, azt már senki nem várhatja el, hogy egy vállalat ne próbálná a háttérből felfedezni azokat, akik kísérletet tesznek megkárosítására.
A csalás típusai
Csuka György, a jogi osztály vezetője, a Gvadányi utcai autóroncs-szemlészeti irodaház negyedik emeletén a biztosítási csalások típusait foglalja össze. Évente úgy 500 gyanús ügyre bukkannak, és ez nem túl sok a 200 ezres aktatömeghez képest.
A legtöbb eset az öt alaptípus valamelyikének egyszerű utánzata vagy variációja. Az egyik, amikor ugyanazt a kárt kétszer akarja megfizettetni. A másik alaphelyzet autósa úgy szenved valamilyen kárt, ütközik oszlopnak, kerítésnek, hogy nincs cascója, és hogy pénzhez jusson, betétlapot kér valakitől a károkozás elismerésével. Ennek módosult változata a következő alaphelyzet, ilyenkor azért két hamis elismerést az autós, hogy kárát ne önrész levonásával járó cascóval, hanem a másik autós teljes pénzű felelősségi biztosítása alapján rendezzék. Csalást követ el az is, aki ittasságát elhallgatva veszi fel a casco kártérítését. Az ötödik alaphelyzet nem egészen biztosítási csalás, inkább okirat-hamisítás. Ezt azok követik el, akik megvásárolt, de át nem íratott autóval jutnak a károsultak sorsára. A kártérítés összegének felvétele érdekében a papír szerinti tulajdonos nevében hamisítanak meghatalmazást a maguk nevére.
A következő eset egyelőre nem szerepel a biztosítási csalások alaptípusai között, de ki tudja, mit hoz a jövő, hiszen az ilyen ügyek csak azóta lehetnek ügyek, mióta több biztosító működik.
Egy Opel Rekordra között casco biztosítást tulajdonosnője a HB egy vidéki egységénél, majd néhány hónappal később külföldre utazott, ahol bejelentette, hogy eltűnt az autó. A rendőrségi igazolás alapján a biztosító 1 millió 120 ezer forintot fizetett ki a károsultnak. Ezután derült ki, hogy a hölgy az ÁB-nál is kötött casco biztosítást, és onnan is felvette a kártérítés összegét.
Káron szerzett hasznok
A baj nem jár egyedül. Nem elég, hogy ellopták a kocsit, de még a féltő gondoskodás sem volt eredményes, a második kártérítést ugyanis vissza kell fizetni. A jogszabályok szerint ugyanis a biztosítás összege nem haladhatja meg a vagyontárgy valóságos értékét. A valós értéket meghaladó részre vonatkozó megállapodás semmis, mondja a szabály, és még szakszót is talál a a dupla pénz felvételére: káron szerzés. Ez pedig a magyar jogszabályok szerint is csalás.
Káron szereznének azok is, akik megrongálódott autójukkal barangolják be az országot, hogy egy-egy iroda előtt megállva felvegyék a kártérítést. Bár a körút benzinköltsége rendszerint így meg is térül, a siker nem tartós, legkésőbb egy hónap leforgása alatt összefutnak a különféle nyilvántartások adatai.
Az adatok találkozás okozott kellemetlenséget annak az autósnak is, aki egy vidéki város közelében az árokba borult Wartburgjával. Mint a vezető előadta, egy szemből előző autó elől menekült az árokba, így keletkezett a 68 ezer forintos kár. Azért nem nagyobb, mert ennyit ért szőröstül-bőröstül a totálkárossá lett autó. A casco-gépezet már éppen fizetett volna, amikor az ügyfél írásbeli nyilatkozatával összeférhetetlen adat futott be a kisváros rendőrségétől. Ebből kiderült, hogy a Wartburg valóban totálkárossá zúzódott, csak azzal a szépséghibával, hogy az autós vérében 2,29 ezrelék véralkoholt mutatott ki a borulás alkalmából elrendelt vizsgálat. Az új információ kijózanítóan hatott a biztosítóra, mert csekk helyett feljelentést borítékoltak jogtalan haszonszerzés szándékával elkövetett magánokirat-hamisítás és csalás kísérlete miatt.
Sokak szemében a biztosító átverése olyan betyáros csínynek minősül, mint például a vámosok becsapása. Ezért nem éreznek bűntudatot, amikor betétlapot állítanak ki, amivel elismerik, hogy ők okozták jó barátjuknak azt a kárt, amit talán soha nem is láttak. Sőt, ma már a barátság sem kizárólagos feltétel, bűncselekmény miatti feljelentést kockáztatva adják az elismerést ismeretlenek is. Az oszlophoz guruló autó kitörött szélvédőjét megpillantva, azonnal felajánlotta egy együtt érző benzinkutas, hogy míg betölti a benzint, kitölt egy betétlapot is – éppen a biztosító egyik vezetőjének.
Most ki fizet?
Aligha van bosszantóbb érzés annál, mint amikor az ember gyanútlanul közeledik autójához a parkolóban, és egyszer csak azt látja, hogy kocsiját alaposan behorpasztották. Ha van ennél bosszantóbb, akkor az az, amikor az embert azt is kénytelen felismerni, hogy még cserben is hagyták, elillant a károkozó. Bosszúságát a biztosítási feltételek sem enyhítik, ugyanis azok úgy szólnak, hogy ismeretlen jármű által okozott kárért nem jár kártérítés, ha a kár autóban, és nem mondjuk egy villanyoszlopban keletkezett. A szabályok szerint ilyenkor legfeljebb a casco adhat enyhítést, de ezzel is oda az önrész, a bonus. A jogi osztály vezetője szerint szükség van e jogszabályra, mert nélküle alig akadna autós, aki cascót kívánna, márpedig a felelősségi biztosítás ráfizetéses. Minden ellenőrizhetetlen kárt az ismeretlen autósra fognának – mondja a szakember –, elszabadulna a pokol.
Ha a pokol nem is, az indulatok el-elszabadulnak. Mint történt a Gvadányi utcában, ahol a kárfelvevő nem volt hajlandó elrendelni egy szélvédőcserét, olyan jelentéktelennek találta a sérülést. Az autós sértődötten távozott, majd 15 perc elteltével visszatért, immár akkora sebesüléssel a szélvédőn, amekkora bárkit meggyőzhet. De nem a szakértőt, aki ezúttal már nem a repedés nagyságát kérdőjelezte meg, hanem a sérülés keletkezési körülményeit. A casco ugyanis nem terjed ki az autótulajdonos szándékos rongálására.
Az autós most már igazán méregbe gurult, és a szakértő oktatásába fogott: megkérdezte tőle, tudja-e mi az a break 3. Mert ha nem, akkor szívesen felvilágosítja, ez egy olyan CB-rádiós jelszó, amelynek hallatán egy körülbelül 30 tagú magántaxiscsapat a hívóhoz siet, és haladéktalanul összeveri a kijelölt személyt, akit necsak hogy kórházba juttatnak, hanem még arról is gondoskodnak, hogy a dolgok olyan beállítást kapjanak, mintha ő kezdte volna a verekedést. Segítőtársak nélküli egyszerű elgázolást is kilátásba helyezett az ügyfél, de a 2417 forintot csak nem kapta meg. Csalás kísérlete és garázdaság miatt viszont feljelentették. Az ügy meglepő fordulata, hogy kiderült, a morózus autós egy hónappal korábban vásárolta az autót, így annak a korábbi tulajdonos által fizetett cascója a tárgyhó utolsó napján – a break 3 előtt egy héttel – érdekmúlás miatt megszűnt.
Mondhatnánk, jól nézze meg a szerződést az, aki kezet emel a szélvédőre, vagy a kárszakértőre. De nem mondjuk, mert megígértük, hogy nem adunk ötleteket a biztosítási csalásokhoz.
(földvári)
Fotó: L. Szabó László
Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!
