Habár a gépjárműlopások száma Magyarországon a 90-es évek végétől a kötelező eredetiségvizsgálatnak és más intézkedéseknek köszönhetően jelentős mértékben csökkent, a lopott autókra továbbra is nagy az igény. Azok vagy külföldön, vagy az alkatrészpiacon folytatják pályafutásukat, avagy egyszerűen a korábbi, jogos tulajdonosuknál, miután azt a károsult visszavásárolta a bűnözőktől. Számos variáció létezik még a körözött gépkocsik “tisztára mosására”, természetesen egytől egyig törvénybe ütközőek, így e kérdéskört tovább nem feszegetjük. A lényeg, az autók lopásvédelme a bűnüldözők, a biztosítók és a potenciális áldozatok számára egyformán kiemelkedő fontosságú.
Hármas hatás
A két éve szabadalmaztatott, magyar fejlesztésű VÉMÁR rendszer riasztó, indításgátló, illetve rablásgátló egyben. A vele felszerelt gépkocsikon eltulajdonítás esetén oly mértékű roncsolást kell végezni, hogy a továbbértékesítés sem egyben, sem bontva nem kifizetődő. A VÉMÁR hat lényeges elemből, egy központi számítógépből, egy mechanikus motortérfelnyitás-gátlóból, egy kétzónás mikrohullámú mozgásérzékelőből, két távirányítóból, egy szirénából és egy saját akkumulátorból tevődik össze. A központi egység érzékeli az ajtók és a csomagtartó nyitását, zárását, jelzi a feszültség esését, illetve típustól függően alkalmas az elektromos ablakok és az elektromos tolótető zárására. Ezen kívül feldolgozza az érzékelők irányából érkező információkat. A motorháztető felnyitását megakadályozó szerkezet fizikailag óvja a gyári és utólagosan beszerelt alkatrészeket, illetőleg a VÉMÁR háromkörös megszakítással működő indítás- és rablásgátláshoz szükséges elektronikáit. Az “rosszfiúk” akkor sem férhetnek hozzá a motortérhez, ha ablakbetörés útján bejutottak az utastérbe, mivel a bowdenes nyitószerkezetet egy ekkor aktiválódó, kívülről hozzáférhetetlen, acélburkolatú zár blokkolja. (Egyes modelleknél, ahol nem huzalos a motortháztetőt nyitó-záró mechanizmus, a VÉMÁR nem alkalmazható. Példaként a Ford Focus és az új Ford Mondeo említhető, amelyek kulcsos motorháztetőzárral rendelkeznek.) A kétzónás mikrohullámú szenzor a külső és belső térvédelmet látja el. Érzékeli a gépjármű megközelítését, majd ezután a vevő bekapcsol és a központtal kommunikáló távirányító segítségével nyithatóvá teszi a kocsi ajtajait és a csomagtérfedelét. A távirányító-jeladót a vezetőnek minden esetben célszerű magánál tartania, mivel egy esetleges rablás, netán koccanásos trükkös lopás esetén ennek hiányában a motor 2 perc után leáll. Az akkumulátor feladata kizárólag a védelmi rendszer tápellátása, függetlenül a jármű saját áramtárolójától. A sziréna hanggal jelzi az idegenkezűséget.
Rablásgátlás
A rablásgátló érzékelője – kézi váltós gépjárműnén a kuplungpedálra, automata váltó esetén a fékpedálra szerelve – járó motornál készenléti állapotba kerül a vezető oldali ajtó kinyitása után. A kuplung- avagy fékpedál lenyomásával beindul az időzítés, ezáltal a gépháztető felnyitása és a benne található védelmi rendszer hatástalanítása meghiúsul. Az időzítő 40 másodpercig némán dolgozik, majd 20 másodpercig zümmögve tudatja a bent ülőkkel, hogy le fog állni a motor. További 60 másodpercig a sziréna vijjogni, az indexlámpák pedig villogni kezdenek. 120 másodperc után a védelmi rendszer motorbénítást vált ki. Legális használat esetén a távirányító nagy gombjának egyszeri lenyomásával bármikor kikapcsolható a 120 másodperces fokozott készültségi állapot.
