35 év alatt nagyot változott a világ, és vele a Micra is. Egyik szériája sem hasonlít a másikra, pedig sok közös van bennük. A rendszeres arculatváltást meg is sínylette a kisautó, hiszen az első generációból 888 000, az Év Autójának választott második szériából 1,3 millió, a harmadikból 822 000, a bátortalan utolsóból pedig már csak 400 000 példány fogyott Európában. A megújulás fontosabb volt, mint valaha, hiszen a szabadidő-autók mellett ez a kategória is a legkeresettebbek között van.

Úgy tűnik, a Renault-Nissan szövetség rátalált a helyes útra, és visszaadta a Micrának, amit a jól csengő típusnév megérdemel. Aktuális és ütős a formaterv. Nem emlékeztet egyik elődjére sem, sőt a márkatársaival is csak laza kapcsolatban áll, élőben kifejezetten hatásos a dizájn. Japánosak, mégis európai ízlés szerint rajzoltak a vonalak, már nem meglepő, mégis jó viszontlátni a Micrán a hátsó ablak sarkába rejtett kilincseket, az erős oldalsó törésvonalat és a szűkülő oldalablakokat, ami általában rossz hatással van a kilátásra, a magas ülőlap azonban megoldja a kérdést. A szúrós „tekintetű” fényszóró, a látványos hűtő és a lebegő tető mellett a hátsó sárvédő és a lámpák domborítása a legérdekesebb részlet. A tízféle szín közül azok is megtalálják a legjobbat, akik feltűnési vágyból vesznek majd Micrát, mert a képeken látható narancssárga mellett élénk kék és neonzöld is elérhető lesz, nem is szólva a sokféle kombinációban rendelhető dekormatricákról, melyek a modern divatminikhez hasonlóan személyre szabhatóvá teszik az újdonságot.

Hasonló a helyzet belül is. Lehet, hogy több részlet más Nissanokból, például a Qashqaiból ismerős, a lecsapott aljú, retrós kormány, a mutatós levegőbeömlők, a műszerfalba szépen integrált kijelző, vagy éppen a klímakonzol a prémiummárkák minimalista stílusára rímel. A színes betétek jót tesznek a kissé műanyagos berendezésnek, ráadásul többféle anyagból, köztük bőrből készülnek. Beülve érezhető, hogy minden eddiginél hosszabb, szélesebb és laposabb lett, egészen más, kifejezetten eltalált az üléspozíció. Annak ellenére, hogy maga az ülés kicsi, jó az ergonómia, csak a váltókar rontja a képet, magasan van, hosszú és vaskos. Jó a helykínálat, nem kicsi a fejtér, hátul azonban már csak a gyerekek mondhatják el ezt. Átlagosnál termetesebb felnőtteknek már passzentos a hely, cserében a csomagtartó 300 literes. Hiába utal minden arra, hogy teljesen hátat fordítottak az elődöknek, a hátsó ablaktekerő kar a „bakancs” Micra óta változatlan, ami bájos kapcsolódási pont. A japán vérvonalat erősíti az a tény, hogy a logikának ellentmondva nem a Renault Clio, hanem a Note padlólemezét kapta meg, a franciáktól a motorválaszték és néhány részegység mellett a flins-i gyártósort örökölte.

Vezetés közben feltűnik, milyen könnyű a karosszéria, és az is, hogy a 90 lóerős turbómotort pörgetni kell, hogy lendületbe hozza ezt a kis tömeget és gyakran kell használni a hosszú utakon járó, lötyögős váltót, hogy erejénél maradjon. 2500-as fordulaton érezhető a turbónyomás felépülése, ennél feljebb már nem történik érdemleges erősödés, csak a hangjában, ami az egyetlen sportos tulajdonsága ennek a kis motornak. Aki nem akar sokat kihozni belőle, kényelmes tempóban élvezheti a kiemelkedő hangszigetelést, a kedvező fogyasztást és a háromhengeresektől szokatlanul egyenletes járást. A később érkező, Dacia-féle, 1,0-es, 73 lóerős szívómotor még lustábbnak ígérkezik, kellene egy négyhengeres benzines a kínálatba, mert a futómű sokkal többre képes. Semlegesen, stabilan veszi az éles kanyarokat, lágy rugózása ellenére is sportos lehetne egy kis plusz motorerővel. Elektronikus futóművezérlése a kerekek fékezgetésével segít az alulkormányozottság csökkentésében, de önmagában is kiegyensúlyozott az autó. Az érzéketlen, viszont pontos kormányzással, a hátsó dobfékekkel is jó fékhatással vezethetősége a kategória legjobbjai közé emeli az agilis Micrát, kár, hogy a nyomatékos dízelmotorral is csak harmonikusnak, nem pedig élvezetesnek számít. A bevált Renault motor így is csodát tesz vele, még az ötfokozatú kézi váltó is határozottabban kapcsolható.

A fejlesztők is érzik a dolog súlyát, ezért már a dubrovniki nemzetközi bemutatón is megnyugtattak minket, hogy egy nagyobb benzinmotorral és egy CVT-rendszeru váltóval is számolhatunk a későbbiekben. Addig is a vezetőtámogató elektronikára, valamint a gazdag biztonsági és kényelmi alapfelszereltségre büszkék. Jogosan, ugyanis a márciusban kezdődő forgalmazás a jelenleginél nem sokkal magasabb alapárat ígér, azzal pedig a Micra alaposan megbolygathatja a kategóriát. Ideje volt már a nagy visszatérésnek!

Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!