Mind a pince-, mind a löszfal problémák tekintetében erőteljesen érintett Paks, a város területén közel kétezer pince létezéséről tudnak, az omlás veszélyével fenyegető magaslatok hossza huszonhét kilométer. Solymos Attila építész, aki huszonöt éve foglalkozik Pakson löszfal- és pinceveszély elhárítással, azt mondja, a ’80-as években indult egy központi program, annak nyomán Pakson feltérképezték ezeket a veszélyforrásokat. Az adatokat folyamatosan aktualizálják, a helyi építési szabályzatba is belefoglalták. Solymos Attila szavai szerint Paks példaértékűen jár el ezen a téren, lehetőségeihez mérten saját erőből, pályázati forrásokból védműveket épít. Komoly támfal készült a Deák illetve Rókus utcákban, Pakson, valamint Dunakömlődön a Csárda és Sánchegy utcákban és a temetőknél. Kisebb léptékű beruházások lakossági igényekre válaszolva idén is készültek, készülnek például a Kodály Zoltán és a Május 1. utcában, valamint a dunakömlődi Csokonai utcában.
Habár ilyen váratlan helyzetekben mindenki az önkormányzatnál kopogtat elsőként, annak vajmi kevés köze van a hétfőn történt löszfal-omláshoz, a törvény szerint ugyanis a tulajdonos kötelessége megszüntetni az omlásveszélyt. Az a földterület, ami megcsúszott hétfőn magántulajdonban van. Természetesen – hangsúlyozta Süli János polgármester – az önkormányzat a közterület, jelen esetben a közút védelme és a járókelők biztonsága érdekében segít a megoldást megkeresni. Az eset kapcsán Solymos Attila elmondta, hogy az utóbbi 5-6 évben négy-öt hasonló eset történt. A löszfal, mint kifejtette alapvetően omlásveszélyes, a mostani időjárás ezt megsokszorozza. Egy-másfél hónapon keresztül, amíg jelentősebb fagyok várhatóak, lehet számítani hasonló esetekre, különösen azért, mert nem a legfelső réteg csúszott meg, így vannak „csüngő”, alátámasztás nélküli tömbök is. Nem jó megoldás, ha bármiféle műtárggyal megtámasztják és az sem, ha az löszfal lábához tesznek betonelmeket. Véleménye szerint a legjobb, ráadásul leggyorsabb és legolcsóbb megoldás, ha biztonságos rézsüt alakítanak ki, azaz alpintechnikai módszerekkel „leművelik” a falat, vagyis az instabil részeket lebontják.
A megfagyott víz feszítette szét a falat
A 6-os út 107-es kilométerénél december 20-án a reggeli órákban omlott le a löszfal és mintegy százméteres szakaszon agyagos lösz borította el az úttestet. Baleset nem történt, a mintegy két kilométer hosszú, 30-40 méter magas szakasz lakóépületet vagy önkormányzati ingatlant nem veszélyeztet. A Magyar Közút az esetet követően úgy tájékoztatott, hogy a terület tulajdonosát felszólították a kárelhárításra. Az érintett szakaszon félpályás forgalomkorlátozást vezettek be, és betonelemeket helyeznek el azért, hogy a később esetleg leguruló löszdarabok ne veszélyeztessék a közlekedőket. Az érintett partfal szakaszt a korábbi vizsgálatok alapján a legomlásveszélyesebbek közé sorolták. Solymos Attila azt mondta, a mostani omlást az okozta, hogy a fák gyökerénél, egyéb repedéseknél leszivárgó víz megfagyott és szétfeszítette a falat, amiből az instabillá vált tömbök némelyike leszakadt.
Megkeresésünkre a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kommunikációs osztálya azt a választ adta, hogy a szükséges beavatkozás meghatározásáig a kiépített korlátozást vélhetően fent tartják a közlekedők biztonságának az érdekében. Azt is hozzátették, hogy a kiépített forgalomkorlátozással biztosítható, hogy egy újabb omlás esetén felszabaduló anyag a forgalomtól elzárható legyen. Az utat betonelemekkel „torlaszolták el” és 40 kilométer per órás sebességkorlátozást is bevezettek a jelzőlámpás mellett. – A korlátozással kialakított gyűjtőtér nagy biztonsággal képes felfogni az esetlegesen bekövetkező újabb omlásból származó anyagot – állt a közútkezelő levelében. Azt is hozzátették, hogy a Baranya Megyei Kormányhivatal MEFF Bányászati Osztálya államigazgatási eljárást kezdeményezett a löszfalomlással érintett terület tulajdonosainak és a közút kezelőjének, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. szakembereinek bevonásával.
A Baranya Megyei Kormányhivatal Bányászati Osztályához intézett kérdéseinkre dr. Horváth Zoltán kormánymegbízott nevében Gyuricza Ágnes sajtófelelős úgy tájékoztatott, hogy 2016. december 20-án érkezett meg a Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályától az áttétel, amely szerint hatásköre és illetékessége alapján a továbbiakban a Bányafelügyelet járjon el. A Bányafelügyelet december 23-án helyszíni bejárást tartott a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Paksi Kirendeltsége és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. képviselői bevonásával. Itt, mint írták, azonosíthatók voltak olyan függő – lazult, megcsúszott, repedezett – állapotú kőzettömegek, amelyek a továbbiakban „mozgásuk esetén a 6-os út szelvényébe lejuthatnak”.
Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!
