Van úgy, hogy választani kell a hirtelen felbukkanó kombájn, vagy a szelídebb ellenfélnek tűnő árok között. Persze ez utóbbi megoldás sem marad nyom nélkül az autón, bár esetünkben viszonylag olcsón megúszta. Sőt, az autó önerőből kijött az árokból, bár néhány alkatrészét a helyszínen hagyta. A kombájnkaraván köszönte a helyzet megmentését, majd elvonult, a tulaj pedig összeszedegette a kihullott lökhárítórácsokat, visszapattintotta a helyére az elmozdult lökhárítót, majd a kocsi lógó haspajzzsal elsántikált. Mindez faluhelyen, nyaralás közben történt.

A gyors szemle megnyugtató volt, és kijelölte a feladatokat. Szerencsére a fényszóró épen maradt, a hűtő sem sérült, a lökhárító a karcoktól eltekintve nem szenvedett maradandó alakváltozást, de a rácsok fülei letörtek. A ködlámpa berepedt, a haspajzs rögzítőinek fele letört, a maradék átszakadt, az egész hátracsúszott a sérülés oldalán jó 12 cm-rel, s a hátsó tartólemez is deformálódott. A dobbetét rögzítései elöl eltörtek, és a betét kiugrott a helyéről. Távol a világtól a józan autós magára számíthat. Pár lemezcsavart sikerült összeszedni a csomagtartó zugaiból, meg a haspajzs megmaradtjaiból, és szerszámnak volt egy csavarhúzó meg egy univerzális „backtool”. Séta a helyi háztartási boltba, ott lemezcsavar helyett facsavar volt, és bekerült a zacskóba még egy csomag kábelkötegelő is. A fáskamrából egy elfűrészelt gerenda lett a „csápos emelő”, a jobb első kerékkel ráállva. A többi kerék kiékelve, a kocsi meglökdösve, hogy stabilan áll-e, majd jöhetett a javítás, amely elsőként a haspajzs helyrerángatásából állt. Ezután már nem volt útban, vissza lehetett pattintani a dobbetétet, a helyére nyomni a lökhárítót – szerencsére annak a rögzítője csak szétugrott, nem tört. Következett a haspajzs rögzítése. Elöl a kötegelők lettek átfűzve a patentfuratok helyén – azok kiszakadtak. Így már nem lógott le, majd jobboldalt – mivel a dobbetétről leszakadt – a haspajzsrögzítő furatok környékén is a facsavarokhoz kellett folyamodni. Óvatosan szabadott buherálni, mert a belső oldalon futnak a légkondicionáló visszatérő csövei. A haspajzs-dobbetét kérdés megoldva, a funkcióját ellátja, nem szép a rögzítés, de senki nem látja. A megmentett fekete fejű lemezcsavarokkal a középső lökhárítórács két helyen (ez deformálódott, a fül mellett elszakadt, de a fül megmaradt), a ködlámpa körüli rács (eltekeredett, a rögzítőfülei letörtek) három helyen lett odacsavarozva, azért így, hogy ne legyen túl feltűnő. A végeredmény kielégítő lett, pár méterről nézve fel sem tűnt a sérülés, közelebbről is inkább csak az autókat ismerők vehették észre.

Persze a kocsi nem maradhat ilyen szedett-vedett. Szerencsére olyan korú és gyakoriságú az autó, hogy nagy az alkatrészkínálat. A haspajzs nem drága, de a rögzítő tartozékok (patentek, lemezek) igen, mert csak gyári kapható. Így egy új haspajzs 10 000 forintját 35 ezerrel kéne megfejelni, hogy hiperkorrekt legyen az eredmény. Minthogy ebből a nézetből csak a szerelő látja az autót, maradt a kötegelős rögzítés, a felcsapó víztől így is véd. A rácsok olcsók: a középső és a bal szélső együtt sem került többe 5000 forintnál, így ezek felkerültek a helyükre. Máris jobb a helyzet. Kell még ködlámpa, bontóból lesz gyári, hogy ne legyen féloldalas a látvány. A lökhárítót bizony le kell majd fényezni, és igazán csereérett a koptató is, de az úgyis gyakorta sérül, amíg csak karcos, maradhat, segít majd rajta a műanyagápoló.

Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!