Az Apollonál igyekeztek fiatal csapatot építeni, két környékbeli villamosmérnök is kihasználta, hogy házhoz jött a nemzetközi vállalat, külföldi képzésben is részt vettek.
2017 elején kezdheti meg a termelést az Apollo gyöngyöshalászi abroncsgyára. Jelenleg az építkezés zajlik az M3-as autópálya melletti területen, de a társaság munkatársai már a helyszínen dolgoznak azon, hogy a gépek megérkezése után minél hamarabb üzembe lehessen helyezni azokat, s minél hatékonyabban tudják azokat működtetni. A cég már több száz munkavállalót, zömében fiatal technikusokat, mérnököket alkalmaz, sokan közülük pályakezdők. Közéjük tartozik Kiss Balázs és Tóth Róbert is, mindketten Heves megyeiek, s mindketten az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki karán szereztek diplomát.
– Tudtam, hogy itt épül a gyár, s úgy gondoltam, számomra ez a legjobb opció, ide szeretnék jönni dolgozni. Ha nem sikerült volna, akkor Budapesten, vagy külföldön szerettem volna elhelyezkedni. Házhoz jött a nemzetközi vállalat, egy teljesen új üzemet épít, itt rengeteget tudok fejlődni, ez vonzó lehetőség volt számomra. Itt ugyanis nem egy meglévő rendszert kell megismernem, hanem látom annak felépítését, részleteit, folyamatait – emelte ki a gyöngyösi Kiss Balázs, aki a gyár villamosenergia-ellátási rendszerének üzemeltetésében kap szerepet. Több projekt-jellegű teendője van, egyre több feladattal. Pályakezdőként olyan pozícióba került, ahol az elejétől kezdve olyan feladatokat kap, amelyek nagyobb felelősséggel járnak.

A két fiatal tíz hetet töltött el Hollandiában, ahol először a gumigyártási folyamat megértésén volt a hangsúly, majd maguktól keresték azokat a dolgokat, amelyeket használni fognak. Igyekeztek elsajátítani a gépek működését, a karbantartásban is részt vettek, alapvető hibákat javítottak, illetve elmélyültek a problémákban, ehhez kaptak segítséget a hollandoktól. – Balázs szerint a hollandok kicsit nyugodtabban végzik a munkájukat, lazábbak, de egyúttal precízebbek is, a cél, hogy ezt a munkamorált itthon is meghonosítsák. Közvetlenek, segítőkészek voltak, s szeretik, amit csinálnak.
A karácsondi Tóth Róbertet általános iskolás kora óta érdekelte az elektromosság, így választotta ezt a pályát, amely sok kihívást, fejlődési lehetőséget kínál. Mivel a mérnöki szakma hiányszakma, egyszerűbb elhelyezkedni vele.
– Budapesten dolgoztam egy tervező cégnél, de érdekelt az üzembe helyezés, üzemeltetés, ekkor bukkantam erre a lehetőségre, s jelentkeztem rá. Vonzó volt az is, hogy helyben van a gyár. Karbantartó villamosmérnök vagyok, jelenleg a gépek karbantartását tervezzük meg egy olyan csapattal, amelynek tagjai már több éves abroncsgyártói tapasztalattal rendelkeznek. Projekt teamnek segítünk apróbb koordinálási feladatokban is. A karbantartás megtervezése abból áll, hogy meghatározzuk a munkaerőigényt, a munkavégzéshez szükséges időt, leírjuk a pontos feladatokat, dokumentációkat készítünk – beszélt az új gyár beindításához kapcsolódó feladatokról Tóth Róbert, aki szintén járt Hollandiában.
– Szívesen visszatérnék az országba, hogy az Apollo Vredestein Enschede városában található gyárában további pár hónapos külföldi munkatapasztalatot szerezzek, nem beszélve azokról a kirándulásokról, hajókázásról a csatornákon, amire például Amszterdamban vittek el minket. Hosszabb távon azonban nem szeretnék odakint dolgozni, az Apollo Tyres gyöngyöshalászi gyárában jól érzem magam, olyan a csapat, mint egy család.

Míg Kissnek már csak a szakdolgozat megírása és az államvizsga volt hátra, mikor az abroncsgyárhoz került (így itteni témából is írta meg a szakdolgozatát, s a holland út utánra csúszott az államvizsga), addig Tóthnak a gyakorlaton túl már volt néhány hónap munkatapasztalata egy fővárosi tervezőcégnél, de úgy gondolta, az üzemeltetés testhezállóbb feladat volna számára. Szerintük van most kereslet a frissen végzett mérnökökre, sok lehetőség van az elhelyezkedésre, csoporttársaik is mindannyian találtak munkát, harmaduknak már a diploma megszerzésekor lehetett munkahelyük, ahol főállásban dolgoztak. Az Apollo Tyres-nél is találkoztak korábbi Heves megyei társaikkal, akik más cégeknél, például az ÉMÁSZ-nál, vagy az MVM Ovit-nál helyezkedtek el, s szakmai kérdésben egyeztettek velük.
– Vannak nálam idősebbek, magyarok és indiaiak is, akiknek rengeteg tapasztalatuk van. Tartom a kapcsolatot a tervezőkkel, kivitelezőkkel, műszaki ellenőrökkel is, így is tanulok. Most a legfontosabb, hogy kitaláljuk a koncepciót, aminek úgy kell megvalósulnia, ahogyan szeretnénk, hogy használható, modern, jól működő legyen – mutatta be a csapat munkáját Kiss Balázs.
– Mindig érdekeltek a nagyobb méretű létesítmények, megfordultam a Mátrai Erőműben is. A gyöngyöshalászi a Közép-Kelet európai térség egyik legmodernebb gyára lesz. Az ilyen automatizált gyárakban a mérnökök jelentősége megnő – mondta Kiss.
Fő feladat, hogy minden simán menjen
Úgy gondolják, a mérnöki pálya előnye, hogy széleskörű területet ölel föl, a villamosmérnöki munka mindent átfog a mikroelektronikától az atomerőműig. Ha valaki reál beállítottságú, nyugodtan választhatja, az egyetemi évek alatt is tud a szakmán belül specializálódni. De a munkakörökben is óriási különbségek vannak, sok lehetőség, beosztás létezik. Azt gondolják sokan, kevésbé emberközpontú munka, s van, amire igaz is, de mindenki megtalálja a számítását. Kell hozzá kreativitás és csapatmunkára való képesség, hiszen az egyik fő feladat, hogy minden problémamentesen működjön.

Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!