Nálunk Moszkvában jó néhány hely akad, ahol beszélgetéseket lehet hallani a magyar Pannonia motorkerékpárról. Ilyen, természetesen a DOSZAAF (az MHS-hez hasonló itteni szervezet) moszkvai Autó-Motor Klubja, melynek nagy motorkerékpár-szakosztálya van; azután a Moszkvai Túristaklub, mely a „szélsebes” utazás sok ezer hívét egyesíti; és végül a sportegyesületek motorkerékpáros szakosztályai. De a leghevesebb viták a Pannonia körül Moszkva központjában, a járdán zajlanak le, a Puskin utca 18. számú ház előtt.
Itt van a motorkerékpár szaküzlet. Az üzlet közelében összeverődő kisebb csoportok a legszakavatottabb módon tárgyalják az üzlet kirakatában kiállított gépek előnyeit és hátrányait. Egy verőfényes őszi napon a budapesti „Autó-Motor” újság szerkesztőségének felkérésére a Puskin utcába utaztam, hogy meghallgassam, hogyan vélekednek a vevők a magyar motorkerékpárokról. Beszédpartnerekben nem volt hiány, de legjobban valamennyiük közt az egyik férfi keltette fel a figyelmemet. Már 3 éve vezet Pannonia motorkerékpárt, és, mint mondotta, „jobban ismeri a motort, mint saját magát”. Szakmáját nézve szerelő, hűtőgépeket és mosógépeket javít az egyik kerületi javító-szerelő szolgáltató műhelyben.
– Első Pannoniámat 1958-ban vettem – mesélte Viktor Csalikov. – Jó motor volt, de nem hibátlan. Először is, félig fekve kellett rajta ülnöm: az ülés és a kormány közötti távolság túl nagy volt számomra. Másodszor pedig igen szeszélyes volt a motor. Egyszer, egy hosszú utazás után, egyszerűen megszorult a dugattyú. Végül pedig gyakran kiégtek a lámpák. Ennek oka szerintem a dinamó rossz szerkesztésében rejlett.
– De volt sok jó tulajdonsága is. Főleg a Pannonia jó útfekvése, a könnyű kormányozhatósága tetszett. Ez a motorkerékpár remekül „tartja az utat”!
Most elbeszélések következtek a hosszú túrákról, a széles körben elterjedt „vadászhistóriák” közismert jellegében. Végül Csalikov büszkén vezetett motorkerékpárjához. „Ez a második Pannoniám, két hónapja vettem, ebben az üzletben…” Ez a gép 1960-as évi típus volt. Tulajdonosa gyöngéden megsimogatta fényes zománcát, és folytatta:
– Kitűnő a gép. Majdnem minden eddigi hibáját kiküszöbölték. Az ülés megváltozott, és az ülésmód most függőlegesebbé vált. – A motorra ült és bemutatta azt. – Nézze, a hátsórész megnagyobbítása révén javult a vezető térdének a helyzete. A fogantyúk és pedálok elhelyezése kényelmes és célszerű.
Nagyon dicsérően nyilatkozott Csalikov a Pannonia kormányszerkezetének geometriájáról. A motor rendkívül biztonságosan kormányozható, még nagyon rossz terepen is. Érdekes módon az új karosszéria nem hatott ki a gép terepjáró képességére és kormányozhatóságára. A burkolat pedig „nagyon előnyös”.
– Én általában legjobban a kétütemű motorokat szeretem – mondotta Csalikov, – ezért vettem Pannoniát. Gépem motorja 14 lóerő teljesítményű, 5000 percenkénti fordulatszám mellett. Szerintem ez elég. Az alkatrészek megmunkálásának technológiája és az új modellek gyártásához felhasznált anyagok szemlátomást javultak, de ami nekem a legjobban tetszik ezeken a gépeken: az új porlasztó indítószerkezete.
Rábeszélt, hogy tekintsem meg közelebből is. Szívesen tettem eleget kérésének. A kormányon levő kis emelőkarral szabályozható a szerkezet. Ha lenyomod a kart, a keverőkamrába áramlok egy pontosan beállított tüzelőanyag-adag. Csalikov elismerően megjegyezte, hogy a Pannonia rugózása nagyon kellemes. Ezután visszatért az indítószerkezetre, mely nyilvánvalóan nagyon tetszik neki. Jóformán soha sem kell azt indításnál használni. Szükség esetén pedig – például, ha meredek hegyre hajt – az indítószerkezetet felhasználhatja a keverék dúsítására is. Ez nagyon kényelmes. Igen jó véleménnyel van beszédpartnerem a motorkerékpár áttételéről is.
– A soktárcsás kuplung könnyen működik, és működtetéséhez nem kell a kezemet megerőltetni – mondotta. – Ugyancsak könnyű a sebesség átkapcsolása is. S a motorkerékpár legnagyobb sebessége eléri az óránkénti 100 kilométert.
– Üzemanyagfogyasztás?
– Hogy is mondjam? – gondolkodik. – Egyenletes 70 kilométeres sebességnél átlagban nem több, mint 4,4 liter 100 kilométerre. De én többnyire ennél gyorsabban megyek. Ezért nagyobb üzemanyagfogyasztásra is számítok. Egy teli tartály, 18 liter, 350 km útra elegendő nekem.
A beszéd az új Pannonia fékjére fordult. „Különösen puha a kézifék – mondta Csalikov. – Egyszer alkalmam volt megmérni a Pannonia féktávolságát, amikor 40 km-es sebességgel ment. Mindkét féket megnyomtam és 9 méter után álltam meg…”
– És nézze, milyen szép műanyag tokban van az akkumulátor! – tette hozzá. Elégedetten még egyszer átnézte motorkerékpárját. És valóban, a gép kitűnően fest. Az új Pannonia-modell kibocsátásával a magyar motorkerékpáripar nagy lépést tett előre. Szeretnénk gratulálni e sikerhez a népi Magyarország motorkerékpár-építőinek, baráti kollektívájának.
J. Kleinermann
mérnök, Moszkva
Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!
