Végre! Annyian várták már, hogy hivatalosan, újra kereskedésből megvásárolható legyen a Mustang Európában. A tavaly nyári bevezetés óta csak a kontinensünkön 17 ezren adtak le megrendelést a hatodik generációs modellre, ami – valljuk be őszintén – nem csak annak szól, hogy vonzó az autó ára – a 317 lóerős, automatikus váltós tesztalany 14,3 millió Ft-tól vihető haza. Lehetne akármilyen árcédula a Mustangon, ha nem lenne eléggé vérpezsdítő látvány, nem is mozgatna meg ennyi autóbolondot. A végeredményről mindenkinek meg lehet a véleménye, viszont tény, hogy a Triple Yellow fényezésű Mustangot sokkal jobban megnézik, mint a kétszer ennyibe kerülő német kabriókat.
A formatervezők munkájában az volt az igazi bravúr, hogy úgy alkottak egy modern külsejű modellt, hogy közben számos részletét tekintve utal a 60-as évek végén piacon lévő kiadásra. Itt van a jellegzetes cápaorr, vagy a három függőleges „csíkból” álló hátsó lámpa, illetve a pingpongasztalnyi gépháztető. A erőt sugárzó hűtőmaszk mögött azonban nem csak öblös V8-as motor lehet, hanem már 2,3 literes, négyhengeres is elérhető. A 422 lóerős 5,0 literessel szemben a turbós egység szinte elvész a motortérben, a műszaki adatokra pillantva viszont világossá válik, hogy kár lenne alábecsülni. Mégiscsak 317 lóerőt és 432 Nm forgatónyomatékot küld a hátsó kerékre, ekkora tartalékokkal pedig nem is okoz csalódást, ahogy nekiiramodik (5,8 másodperc alatt sprintel 100-ra). Mindegy, hogy milyen forgalmi szituációról beszélünk, az EcoBoost blokk rugalmasságára számíthatunk, viszont a V8-as „rotyogásáról” le kell mondanunk, 3000-es fordulat alatt teljesen hangtalan az autó, ha becsuknánk a szemünket, sosem mondanánk meg, hogy ez egy Mustang. Ha a magasabb régiókba kergetjük a motort, akkor sem fog felállni a szőr a hátunkon, ami azért furcsa, mert a szintén 2,3-as turbóssal ellátott Focus RS egészen másképp, sokkal jobban szól. Nem lehet elmenni szó nélkül az EcoBoost erényei mellett, hiszen egyenletesen adja le teljesítményét, és felül sem fogy el az ereje, de egy ilyen autóhoz hangélmény is dukálna, mert ez így olyan, mint egy kigyúrt macsó cincogó hanggal. Ami a fogyasztást illeti, a 10,7 literes tesztátlag pontosan 2,0 literrel alacsonyabb, mint a korábban kupéként tesztelt V8-asé – ha a potenciális vásárlók fejével próbál gondolkodni az ember, nem biztos, hogy a takarékosság a prioritások közé tartozik.
Aki betonkemény sportkocsiként tekint rá, csalódni fog, hiszen 1,7 tonnánál is többet nyom a mérlegen a tesztelt változat, az opciós, hatgangos automatikus váltó pedig komótosan cserélgeti az áttételeket. Van üzemmódkapcsoló, amivel a menetstabilizáló engedékenyebb lesz és a kormányzás is direktebb, de összességében inkább egy erős túraautóként gondoljunk a Mustangra, amely forszírozott tempónál erősen elkezdi tolni az orrát. Az önzáró differenciálmű sokat segít az erő útra vitelében, nedves flaszteren azonban az volt az érzésem, a kipörgésgátló késve avatkozik be, illetve arra is oda kell figyelni, hogy a széles kerekeket nagyon megvezetik a nyomvályús útfelületek. A rugózás a műfajtól elvárható módon kissé feszes, de nem, vagy csak alig megy a komfort rovására.
Egyébként is, a méretes ülések nagyon kényelmesek, sok felső-középkategóriás autó is megirigyelhetné, gyakorlatilag nagy távolságokat is úgy lehet vele megtenni, hogy pihenten szállunk ki az autóból, miközben a hátsó sor teljesen használható, ha átlagos termetűek vagyunk. A külsőhöz hasonlóan a belső is ízig-vérig amerikai életérzést ad, sok-sok érdekes részlettel. A hangulatfokozáshoz jól ért a Mustang, hiszen a tükör aljából kivetíti a földre a vágtató ló képét, a küszöbön jókora típusfeliratot helyeztek el, a kesztyűtartón pedig egy fényes, „Since 1964” plakett utal a legenda születési évére. Nem kell viszont perfekcionistának lenni ahhoz, hogy néhány hanyag megoldás szemet szúrjon, egyes műanyag elemek rögzítése finoman szólva sem ébreszt bizalmat.
S hogy kabrióként milyen a Mustang? Sok nyitott tetejű modellel ellentétben nem annyira lapos a szélvédő, tehát a magasabbak haját sem feltétlenül borzolja a szél, ha fel vannak húzva az ablakok, 100 km/óráig nem lesz huzatos az utastér. Kissé meglepő, hogy az elektromos mozgatású tető esetében a reteszelést kézzel kell elvégezni, illetve amikor becsukjuk a tetőt, az ablakok lehúzva maradnak. A karosszéria egyébként merev, rossz minőségű úton sem nyikorog semmi, szóval ilyen szempontból érzékelhető különbség nincs a kupé változathoz képest.
A Mustang – függetlenül attól, hogy a kupé vagy kabrió modellről van szó – tulajdonképpen egyedülálló ár-érték aránnyal büszkélkedhet. A tesztelt kabrió 14,3 milliója is vonzó, de az automatikus váltós, V8-as változat is alig haladja meg a 16 milliót (16 075 000 Ft). Ennyi pénzért senki sem ad nyolchengeres motort és főleg nem ilyen csomagolásban. Sajnos mifelénk az átlagember számára így is az elérhetetlen kategóriába tartozik.
Tetszett
• stílus/forma
• komfort
• ár-érték arány
Nem tetszett
• minőségi benyomás
• turbómotor hangja
• nagy fordulókör
Összegzés
Ennyi pénzért aligha kapunk máshol ennyire látványosan és stílusosan becsomagolt 317 lóerőt. A Mustang nem kőkemény sportkocsi, inkább vagány GT, ettől függetlenül azonban a V8-as blokkal az igazi.
Ford Mustang Conv. 2.3 EcoBoost Aut.
Összlökettérfogat: 2261 cm3
Hengerek/szelepek: S4/16 turbó
Max. teljesítmény: 233 kW (317 LE) 5500/perc
Max. forgatónyomaték: 432 Nm 3000/perc
Hossz./szél./mag.: 4784/1916/1394 mm
Tengelytáv: 2720 mm
Nyomtáv elöl/hátul: 1582/1655 mm
Fordulókör: 12,2 m
Saját tömeg: 1718 kg
Csomagtér: 332 l
Üzemanyagtank: 59 l
Gyorsulás 0-100 km/h: 5,8 s
Max. sebesség: 234 km/h
Átlagfogyasztás: 9,8 l/100 km
Tesztfogyasztás: 10,7 l/100 km
CO2-kibocsátás: 225 g/km
A modell alapára: 12 375 000 Ft (Fastback, 2.3)
A tesztelt változat ára: 14 325 000 Ft
Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!