Az erdei parkolóban hazai ismerőssel (Ikarus) is találkoztunk Vagy ahogyan azt Koreában mondják, a Nyugati-tengertől a Keleti-tengerig mintegy 230 kilométert lehet autózni a 39. szélességi fok közelében, kitűnő autópályán. 24 alagút – köztük egy 4,3 kilométer -, számos völgyátívelő híd vagy viadukt segít e keskeny földnyelv gyors átszelésén. Közben olyan táblákat látunk, amelyeken keresztben álló pálcikák és kanál hívja fel a figyelmet a korszerű autós pihenőkre, éttermekre és kilátóhelyekre. Az éttermek ananász, banán és egyéb hűsítő italok mellett, ginzen-gyökér és kígyópálinkával állnak az (nem vezető) utasok rendelkezésére. A 20 literes üvegballonban az egyik helyen kb. másfél méteres kígyó volt összetekeredve, csak a feje volt kint a pálinkából – természetesen nem élt -, ebből kaptunk kóstolót. A félliteres palackok pálinkáját kisebb kígyók „őrizték”, ezeket a turisták megvásárolhatták.
Jellegzetes stílusban épült a Mjohjangszan Hotel Az úttest szélén – a padkán -, végestelen végig színpompás virágok teszik kellemesebbé az utazást. Az út közepén záróvonallal ellátott sáv, a megkülönböztetett jelzésű járművek részére biztosít szabad utat, de a gyér járműforgalomban többen nem vesznek tudomást erről és ráhajtanak. Miondenütt Mercedes, Toyota, Volvo kocsikkal találkozunk, ezenkívül koreai és szovjet gyártmányú teherautók róják az utakat. Nem ritka a hagyományos kétkerekű kordé, amelyet rendszerint szarvasmarha húz, ezekkel a járművekkel a magas hegyek lejtőjén teraszosan művelt rizs- és szójaültetvények is könnyen elérhetők. A sík vidéken, amiből igen klevés van, modern mezőgazdasági gépek dolgoznak.
Künganszan Hotel a Gyémánt-hegységben – Volvóval és Mercedessel A közlekedési rendőrök szigorukról ismertek. Vibráló színfolt a világvárosi jellegű fővárosban, Phenjanban, a kivilágított pálcával irányt mutató rendőr. A kijelölt gyalogátkelőhelyeken a járműveknek van előnyük. Az autóbusz- és trolibuszmegállókban az utasok sorban állva várják a járműveket, a kalauz leszáll, így kezeli a jegyeket. A hatalmas és igen tetszetős középületek, üdülőparkok és a széles utcák között megcsodáltuk a szép metróállomásokat. Az egyik megállóban színes, szőlőfürt-utánzatú csillárok ontották a fényt, jelképezve fejlett gyümölcskultúrájukat. A Vidám Parkban izgalmas volt a függőleges irányban körbe rohanó hullámvasút vagy a minden irányban forgó, tekergő acélpolip. A Szampiró-tavon és a tengerpart közelében hasonló vízi járművekkel lehet közlekedni, mint a Balatonon. Mindenütt van csónakkölcsönzés, még a fővárost átszelő Tefon folyón is, ahol szép számmal láttunk horgászokat (engedély nélkül nem lehet horgászni).
Phenjanban impozáns látvány a Sportcsarnok Phenjanhoz közel van Mangende, Kim Ir Szen szülőhelye. A szegény földműves család házát és szerény gazdaságát az eredeti elrendezésben lehet vezetővel megtekinteni. A hegyekben, ahol az Ikarus nem fért el, ott húszszemélyes, japán gyártmányú mikrobuszokkal közlekedtünk. A vasút mindenütt villamosítva (vízi erőművek) van, még még a tehervagonok is forgózsámolyosak. Két és fél hetes látogatásunk alatt olyan sok érdekeset tapasztaltunk, ami itthon a legalaposabb előzetes információ megszerzése után is a meglepetés erejével hatott ránk. Igen barátságos, vendégszerető és országa felvirágoztatásán szorgalmasan dolgozó népet ismertünk meg.
Autós pihenő a Vonszan felé vezető út mellett
Szöveg és kép: Nagy Ervin
Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!
