Az autóbuszok gyártása, tudnunk kell, ma már nem csupán a szó szerint érthető gyártási műveleteket jelenti. Egy korszerű nagyüzem munkájához szorosan kapcsolódnak a különféle laboratóriumok, amelyek tevékenysége az alapanyagok vizsgálatától a sorozatgyártású elemek rendszeres ellenőrzéséig és még ennél is tovább terjed. Különösen nagy szerepet kapnak az olyan mérések, amelyeket a szériagyártás előtti kísérleti járműveken, azok minden egyes alkotóelemén végeznek. A későbbi sorozatgyártás zavartalanságának biztosítása ebből a szempontból is rendkívül fontos. Annak érdekében, hogy az új típus a mindennapos használatban a várható legnagyobb igénybevételekkel szemben is ellenállóképes legyen, a kísérleti modelleken végzett mérések döntő fontosságúak. Az Ikarus Gyártmánykísérleti Osztályán épp a napokban fejezték be a sorozatgyártás előtti 556-os típus autóbusz vázszerkezetének statikus méréseit. Az ilyen különleges vizsgálatok is hozzátartoznak ma már a gyár hétköznapi életéhez.
Az érdekes kísérletek lefolyásáról, az alkalmazott műszerekről Fekete Attila és Oberczán János, az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár mérnökei a következőket mondották:
A kísérleti vázra ható terhelést az acélgerendákból készített himbarendszerek közvetítésével ilyen hidraulikus működtetésű nyomóhengerek segítségével produkálták
Az 556-os típusú autóbusz vázszerkezetének mostani statikus méréseivel kettős célunk volt. A mérési eredmények alapján egyrészt lehetőség nyílik a gyár szerkesztési osztályán elvégzett statikai számítások ellenőrzésére, másrészt egy túlterhelési sorozatnál kapott eredményekből fény derül a vázszerkezet túlzottan igénybe vett kritikus helyeire. A mérések legnagyobb jelentősége abban rejlik, hogy mindezt a szériagyártás előtt, tehát kísérleti stádiumban végeztük, amikor még számtalan lehetőség kínálkozik esetleges konstrukciós változtatásokra is. A mostani mérés jellegét tekintve nyúlás-mérés volt. Ez annyit jelent, hogy a vázszerkezet különböző helyein a vázelemekben a terhelés hatására bekövetkező nyúlásokat regisztrálva, a kiértékelés során egyszerű számítással nyerjük a mechanikai feszültségeket. A fellépő feszültségek ismerete, pontos meghatározása rendkívül fontos jellemzést ad az egyes helyek igénybevételére.
Az 50 mérőhelyes, automatikus műszeregység az íróberendezéssel. A vázszerkezethez mintegy 400 különböző ponton kerül vizsgálat alá. A nagy számú mérőhely átfogó képet nyújt a vázszerkezet kritikus pontjainak feszültségállapotáról, igénybevételéről
Kísérletünknél a vázra ható terhelést acélgerendákból összeállított himbarendszerek közvetítésével hidraulikus működtetésű nyomóhengerek szolgáltatták. A hengerekben uralkodó nyomás változtatásával különböző terhelési állapotokat lehetett beállítani. A fellépő nyúlásokat a vázszerkezet mintegy 400 különböző pontján mértük, nagyobbrészt elektromos nyúlásmérő bélyegekkel, valamint mechanikus tenzométerekkel. Az elektromos tenzométerekben a hosszváltozás hatására elektromos ellenállás-változás következik be, amit az automatikus, 50 mérőhelyen, különleges műszer úgynevezett lépcsős diagramban regisztrál. A mechanikus tenzométerek értékeit egyenként kell leolvasni. A nagy számú mérőhely azonban igen jó, átfogó képet nyújt a vázszerkezet lényeges pontjainak feszültségállapotáról, vagyis igénybevételéről.
Az 556-os kísérleti modell vázszerkezetén a vizsgálatok során ilyen mérőbélyegeket helyeztek el. Az elektromos nyúlásmérő bélyegek a feszültség irányát – a képen nyilakkal jelölve – mutatják
Az Ikarus 556-os típusú modelljének teljes hossza 10 855 mm, tengelytávolsága 5500 mm. A mérések során a mellső alátámasztások egyenkénti eltávolításával aszimmetrikus alátámasztási állapotot hoztunk létre és ebből képet kapunk a kocsi esetleges elcsavarodásának mértékére. A fellépő deformációt a közlekedő edények elvén működő, függőleges csőrendszerben a folyadékszint és a vázszerkezet relatív elmozdulása mutatja. Meg kell említenünk, hogy az ilyen jellegű terhelési próba kizárólag statikus jellegű volt, hiszen a terhelő állvány alkalmazásával a menet közben fellépő dinamikus igénybevétel nem produkálható.
A vázszerkezet statikus méréseihez alkalmazott hidraulikus terhelő berendezés kezelőpadja
Az Ikarus 556-os típussal egyébként már számos más gyakorlati próbát végzett a gyár kísérleti osztálya. Szeretnénk, ha ez az új modell, amely eddigi bemutatkozása során mindenütt jól szerepelt, – többek között tavasszal a Lipcsei Vásáron aranydiplomát is nyert – szériakivitelében a legmesszebbmenőkig elégítené ki mind a belföldi, mind a különleges exportigényeket.
Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!
