Ha a nagy túraendurókról van szó, nem lehet azt mondani, hogy az egyes modellek blokkjai egy kaptafára készülnének. A BMW boxer kéthengeresre, a KTM V2-esre, a Triumph sorhármasra, a Yamaha pedig sorkettesre esküszik, miközben mindegyik 1200 cm3-es. Aztán jött a Honda, amely egy legendás konfigurációt vett elő a kalandmotorhoz: a V4-es, Unicam rendszerű hengerfejjel ellátott egység gyakorlatilag a VFR1200F-ből származik, annyi különbséggel, hogy az új vezérműtengely és eltérő szelepnyitási értékek miatt 173 helyett 130 lóerőt teljesít.

Őszintén szólva így is borzasztóan erős a masina, s bár a nyomatékgörbét valamennyire kisimították, eléggé vad az erőleadás, miközben 3000-es fordulattól úgy megindul, mintha rakétákat gyújtottak volna be a motor alatt. Mindeközben a V4-es hangja kiváló aláfestéssel szolgál, de a túl széles kormány, a kikapcsolhatatlan ABS és a 275 kg-os menetkész tömeg miatt ez a gép is az épített utakat szereti jobban. Arról nem is beszélve, hogy bekapcsolt kipörgésgátlóval laza talajon alig gyorsul, az elektronika gyakorlatilag azonnal közbeszól.

A fordulatszámmérő nehezen olvasható le, a tesztprogram során 6,2 litert fogyasztott a Crosstourer. Fotó: Hilbert Péter

Persze az endurós felépítésnek sok előnye van, például a 43 mm-es fordított teleszkópok valósággal kivasalják az úthibákat, és a nagy szabad hasmagasság miatt (180 mm) nem kell attól tartani, hogy normál körülmények között bármikor is lehasalna. A magaslesen ülő (850 mm) vezető egyébként semmit sem érez a kardánhajtásból, a lengőkarba épített rendszer terhelésváltáskor sem billenti ki egyensúlyából a nagy Hondát. A Crosstourer 4 170 000 forintos ára kifejezetten versenyképes a konkurencia hasonszőrű modelljeihez képest, ráadásul a szegmensben egyedüliként duplakuplungos váltóval (4 420 000 Ft) is konfigurálható.

Lengőkarba integrált kardántengely

Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!