A Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) Heves Megyei Szervezete Közlekedési Klubjának legutóbbi rendezvényén is téma volt az a balesetsorozat, amely az utóbbi két hónapban a 25-ös főút Kerecsend és Eger közötti szakaszán történt. Meggyesfalvi Tamás r. alezredes, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályvezetője elmondta, a rendőrségnek idáig húsz eseményről volt tudomása, ebből egy volt halálos, igaz, ebben hárman is életüket veszítették. E február eleji eset alkalmával az Egerből Kerecsend felé tartó sofőr az enyhe jobb ívben a padkára hajtott, majd 90-100 kilométer/órás sebességnél balra rántotta a kormányt. Nem tudott a sávjában maradni, s frontálisan ütközött a Kerecsend felől érkező gépjárművel.
Ezen kívül egy súlyos, nyolc könnyű sérülésekkel járó baleset történt itt, a többi alkalommal anyagi kárral megúszták az autósok. Tavaly összesen 14 személyi sérüléses baleset történt e szakaszon, halálos nem volt, s csak háromban volt súlyos sérült. (A statisztikák szerint tavalyelőtt 18 személyi sérüléses baleset közül kettő halálos volt, öt alkalommal súlyos sérültet vittek el a helyszínről a mentők.)
A balesetsorozat miatt a szakemberek is összeültek, hogy milyen lépéseket lehet tenni a további tragédiák megelőzéséért. A közútkezelő például beláthatóbbá igyekszik tenni a kanyarokat, ezért bozótirtást végez, halszálkás táblákat tesznek ki a kanyarokba, de lesz traffic control tábla is, s Grooving-vágással (nyolc milliméter mély hornyokat vágnak az aszfaltba) javítani fogják a 8-as kilométernél lévő kanyar vízelvezetését. A baleset-megelőzési bizottság is figyelemfelhívó táblákat helyez ki. A rendőrség egy sebességmérővel – de néha kettővel is – egész napra kitelepül az út mellé. A Közlekedési Klub ülésén egyetértettek a szakemberek, hogy a kis költségű intézkedéseknek kis hatásuk van, a balesetszám drasztikus csökkentéséhez vagy sok pénz, vagy „lórúgás” intézkedések (például a legveszélyesebb helyen a sávok beszűkítése, s 40 kilométeres sebességkorlátozás bevezetése, sávelválasztó kerítés építése) kellenek. A táblázás már nem lesz hatékonyabb.
Tragédiákat jelez a út mentén a kereszt. Sokszor már halálútnak is hívják a 25-ös Kerecsend és Eger közötti szakaszát. Idén hárman vesztették ott életüket. Fotó: Lénárt Márton
A 25-ös út e szakasza néhol három sávos, a burkolata is viszonylag jó minőségű, széles, így gyorsabb haladásra csábít. Száraz időben a kanyarok a megengedett 90 kilométer/óránál nagyobb sebességgel is bevehetők. A vonalvezetés azonban koránt sem ideális, hiszen nem mérnökök által tervezett út. Tartalék már nincs benne. Nem egy megbocsátó út, akár egy hiba is elég, szemben néhány korszerű úttal, amely elbír kettőt, vagy többet is. Hozzányúlni nagyon nem lehet, ha igen, az is éveket és sok pénzt vesz igénybe. Ha valahol ismét új sávot szeretnének kialakítani, nem tehetnék, mert a szabványok miatt teljesen át kellene építeni az egészet.
Amikor az 1970-es években szóba került a korszerűsítése, rájöttek: a 11 kilométeres szakasz átalakítása horribilis összeg, hiszen műszaki jellemzői nem felelnek meg a másodosztályú út követelményeinek. Alig voltak olyan szakaszai, amelyeken magassági, vagy vízszintes korrekcióra, az ívsugarak módosítására ne lett volna szükség. Így a tervezésnél csökkentették a paramétereket, a hosszú, nagy emelkedők mellé kapaszkodósávokat építettek, de építésnél még azokat is leszűkítették – emlékezett vissza Lenhardt László. A kapaszkodósávok a táv harmadát teszik ki. A teljes rekonstrukció gátját a forgalom elterelésében is látták, pedig javasolták a Kerecsend-Egerszalók út ideiglenes főúttá alakítását.
A tervezők alternatív útvonalat is javasoltak a 25-ösnek, ez a kerecsendi temetőnél átment volna a dombokon, majd Maklár és Andornaktálya mellett haladt volna a völgyben. Azóta az erre szánt területet beépítették, betelepültek az olajosok és a vízmű, ezért okozott most nehézséget az M25-ös megtervezése. A 25-ös burkolatát Kerecsend és Eger között az utóbbi évtizedek alatt 1998-ban, majd 2008-ban újították föl. A legutóbbi előtt a korábban használt anyag miatt nagyon rossz állapotú volt az úttest, akár 60 kilométeres sebességnél is dobálta az autókat. Az utóbbi 6 évben jelentek meg ugyan repedések, s vannak nyomai a kátyúk javításának, de a burkolat alapvetően jó, így jelentősen nőtt az elérhető átlagsebesség.
Műszaki hiba nem okozott balesetet a 25-ösön
A rendőrség tapasztalatai szerint a 25-ös főúton történt balesetek oka legfőképpen a relatív gyorshajtás, s persze az emberi hiba. Bár az egyes ügyeket vizsgálni kell, a körülmények jellemzők: általában nem esőben, de nedves burkolatú úton történtek a balesetek, főként napközben, illetve reggel. Az időjárás mostanában nem volt igazán télies, fagyos és havas, de az autókon téli gumiabroncs volt. Ezek azonban a nedves burkolaton 5 Celsius fok feletti hőmérsékleten még nem működnek annyira hatékonyan, mint a nyáriak. A kerekeken lévő gumik mintázata megfelelő volt ugyan, de az abroncsok főképpen olcsóbb árkategóriájúak voltak.
A vezetők nem jól reagálnak a padkára hajtásra
A közlekedési szakemberek úgy vélik, hogy pszichológiai és vezetéstechnikai oka van a baleseteknek. Egyrészt a rendszeresen arra közlekedők rutinból vezetnek, s nem kellően óvatosak. Másrészt pályaelhagyás esetén például sokan nem tudják, hogy nem szabad azonnal visszakormányozni az úttestre az autót, hanem először le kell fékezni 20 kilométer/per órás sebességre, majd úgy visszatérni az aszfaltra. Sok esetben az ösztönszerű cselekvés, s a rossz minőségű padka miatt landol a szemközti árokban, csapódik a környéken lévő egyetlen fának az autó. A padka az út biztonsági területe, annak tömörnek és fűmentesnek kellene lennie…
Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!
