Vannak, akik egyszerű tárgyként, közlekedési eszközként tekintenek rá, de vannak olyanok is, akiket az észérvek mellett némi érzelmi töltet is vezérel, amikor autójuknak mindig mindenből a legjobbat próbálják megadni. A harmadik nagy halmaz azoké, akik a saját négykerekűjüknek vagy a látványát, vagy a teljesítményét, esetleg mindkettőt próbálják egyedibbé tenni. No és hogy legyen ráadás is, léteznek olyanok, akik az autójukat megkisérlik olyan tudással, tulajdonsággal felvértezni, ami eredetileg nem szerepelt a célok között.

Ez utóbbiak, az úgynevezett átépítők csoportjába tartozott megismerkedésünkkor Dr. Schranz Dénes fogszakorvos is. Talán vannak olvasóink között, akik emlékeznek a 2006/18. számunkban bemutatott Schranz-porterre, amely eredetileg egy Caravelle felszereltségű VW Transporterként látta meg a napvilágot, ám a doktor úr pénzt és energiát nem kímélve egy minden igényt kielégítő lakóautót épített belőle. Többnyire saját kezűleg fúrt és faragott, de azon munkafázisok is az ő tervei alapján zajlottak, amelyeknél végül mégis szakember segítségét vette igénybe. Az egyik hajdani kép talán jól érzékelteti, hogy a Schranz-portert bizony minden földi jóval felszerelték: a teljesség igénye nélkül konyhát, zuhanyzót, WC-t és hálószobát – műholdas televízióval – sikerült a Transporterbe varázsolni, s mindezt a gyári karosszéria minimális átalakításával.

Bravúros munka. Hét esztendővel ezelőtt írtunk a Schranz-porterről

Annak idején mi úgy sűrítettük egy mondatba a főorvos úr teljesítményét, hogy egy adott formához teljesen új, remekbe szabott tartalmat rendelt. Ahogy azonban azóta kiderült, megy ez neki fordítva is, hiszen legutóbbi projektjében éppen ellenkezőleg járt el: teljesen új, egyéni, csak rá jellemző formát álmodott mindannyiunk nagy szerelmének, az autónak.

– Valójában három dolog vezérelt, amikor nekifogtam autót tervezni – szolgált magyarázattal a doktor úr. – Egyrészt már kisgyerekként is kacérkodtam a gondolattal, de végül formatervező helyett fogszakorvos lettem, bár e hivatásnak is vannak olyan területei, amelyeknél nem árt, ha az ember jól bánik a formákkal, színekkel, fényekkel, s egyáltalán van jó térlátása és kézügyessége. Másrészt az utóbbi időben a hivatásom gyakorlása közben nagyon beleástam magam néhány számítógépes tervezői programba, s arra gondoltam, pihenésként összekötöm a hasznost a kellemessel, megpróbálom virtuális papírra vetni, milyen lenne az az autó, amit én szívesen látnék az utakon. Harmadrészt pedig annyira megtetszett az Önök által a lakóautómnak adott név – ismételt köszönet a névadónak –, hogy elhatároztam, valahogy a keresztnevemet is megörökítem egy négykerekűvel.

Dr. Schranz Dénes felüdülésként gyakran ragad ceruzát a fúró helyett

E három motívum eredőjeként született meg a Cadini nevű autó. Bár az alkotási folyamat során elsősorban a saját örömét kereste a doktor úr, a kész terveket lesz, ami lesz alapon elküldte a Kia formatervezési központjába is, hiszen a dél-koreai cégnek Kovács Miklós révén bizonyára jó tapasztalatai vannak a magyar tervezőkkel kapcsolatban. Nem mellesleg pedig a Cadini karosszériáján több ponton is felfedezhetők olyan elemek, amelyek talán beleillenek az ázsiai autómárka koncepciójába. Mivel egy-egy formaterv megítélésekor elsősorban a szubjektív elemek játsszák a döntő szerepet, annak megjósolásától ezúttal eltekintenénk, hogy a Cadininek, vagy egyes elemeinek lesz-e sikere a Kiánál. Ugyanezen okból arról is lemondunk, hogy az autó látványtervét mi magunk próbáljuk kommentálni. Tesszük ezt egyrészt azért, mert a hajdani irodalomórákon a hátunk borsódzott „A költő arra gondolt, azt próbálta kifejezni…” kezdetű mondatoktól, másrészt pedig ki más tudná pontosabban megfogalmazni a lényeget, mint maga a szerző. A Cadini mondanivalóját tehát ezúttal személyesen a tervező, Dr. Schranz Dénes foglalja pontokba.

A Cadini 8 pontja

1. „A kerekek körvonalából származó görbék a forgásból eredő dinamikát viszik át a karosszériába, s ezzel erőt sugároznak. Az önmagukba visszatérő görbék pedig kioltják a feszültséget, és így nyugalmat árasztanak. Ha e kettő egyensúlyban van, az eleganciát kölcsönöz a felületeknek. Erő + nyugalom = elegancia!”

2. „A reflektorok a felső hűtőperem vonala fölé kerültek. Ez egy régóta zajló tendencia következő lépése, amit a kisebb átmérőjű világítótestek tesznek lehetővé.”

3. „Az alsó oldalél és a kocsi felső éle nyomatékosan jelzi a macskafélék (ázsiai kistigris) elugrási görbéjét.”

4. „Az erősen kidomborított középső oldalél egy benne körbefutó merevítő cső révén a biztonságot szolgálja, és lehetővé teszi a külső mozgó alkatrész nélküli, ún. indukciós kilincsek kialakítását (ez egy fogászati berendezésekről származó ötlet).”

5. „A külső tükrök kettős felfüggesztése stabilizálja a visszapillantót, s emellett lehetővé teszi a legfontosabb irányban a szabad kilátást, ami az A-oszlop előrevándorlása miatt a sarokban rögzített tükröknél problémássá vált.”

6. „A hátsó féklámpa és irányjelző felfelé is világít, így a közlekedési lámpánál felzárkózó busz- és kamionsofőrök, valamint a szomszédos sávokban közlekedők számára többletinformációt szolgáltat.”

7. „A könnyűfém felnik szakítanak a jelenlegi küllődömpinggel, így az előreforgó tigriskarmok felvillanásai egy karom keresztmetszetű forgástest bevágásai révén válnak láthatóvá (mindkét oldalon használható ugyanaz a felni).”

8. „A motorháztető domborítása a középvonalban a szélvédőn keresztülhaladva a műszerfal középkonzolában folytatódik, mindez tágasabb térérzetet és pontosabb középvonalérzetet biztosít a két első ülésen. (Az Aston Martin már csak egy lépésre volt ettől az ötlettől.)”

Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!