A házaspár privát „veterán-börzét” tartott nekünk.
– Ő az! – néz rá szinte „szerelmesen” egy hollófekete Czetka típusú motorra József. – Ő a kedvencem. Annak idején a szolnoki Könkey Gyula férfiszabóé volt ez a százötven köbcentis motor. Vigyázott rá, mint a szeme világára. Szobájában tartotta, az inasainak pedig meghagyta, hogy rendszeresen törölgessék, fényesítsék.
– Gyönyörűséges volt, eredeti gyári festéssel vettem meg tőle. Most is szép, ugye? – kérdezi tőlünk a férfi. Majd fordul egyet és kihoz még egy motort a garázsából, majd még egyet és még egyet. Tizenegyig meg sem áll. Hamarosan mintha egy veterán motor-kiállításon lennénk, megelevenednek előttünk az ötvenes-hatvanas évek kétkerekű járművei. Feketék, szürkék, színesek. Mindegyik üzemképes, még rendszámuk is van.
– Itt van ez az 1959-es Viktória. Ilyen motorból nincs több Kelet-Magyarországon – állítja József. – Négy sebességes, kézzel váltós! – mondja büszkén, majd óvatosan elkezdi törölgetni róla a port. Közben a feleség, Márta is csatlakozik, szakértő szemmel figyeli férje minden mozdulatát.
– Bennünket a motorok hoztak össze. Annak idején a párom salakmotorozott és bevallom, mivel én is imádtam a kétkerekűeket, szimpatikusak voltak ezek az őrült fickók – teszi hozzá nevetve, majd elmeséli, az első régi motort 1972-ben vásárolták abból a célból, hogy szépen felújítják és jó pénzért eladják.
– Csakhogy nem volt szívünk megválni „tőle”. Aztán a másodiktól és a sokadiktól sem. Megvolt mindkettőnknek a saját motorja. Volt, amelyiket munkába járáshoz használtuk, mást bevásárláshoz, egy kiválasztottal csak motoros találkozókra jártunk. Dolgoztam kéményseprőként is, a kistelepülésekre, tanyákra egy újabbal utaztam ki. Aztán megszülettek a gyermekeink és megvásároltuk ezt – mutat rá egy oldalkocsis Jawa motorra József. Márta elmagyarázza, a két gyerek ült a „földszinten”, József vezetett, ő pedig a férje háta mögött utazott. Az oldalkocsira még egy fülkét is szereltek, kis ablakokkal, hogy még otthonosabb legyen az utazás. Ezzel a járművel aztán az egész országot bejárták, nem kis feltűnést keltve ott, ahol megjelentek.
Ezzel az oldalkocsis Java motorral az egész országot bejárta a házaspár. Fotó: Mészáros János
– Amikor a Szigligeti Színháztól kerestek meg bennünket, hogy adjuk kölcsön Javánkat az egyik darabhoz, már meg sem lepődtünk. Büszkén néztük a Zsákbamacskát és a benne szereplő motorunkat. Nekünk „Ő” volt az igazi primadonna – meséli mosolyogva a házaspár, közben megsimogatják a „tajga rémét”, ahogy nevezték az oroszok annak idején ezt a járművet szívóssága miatt. Márta odamegy egy fura motorhoz, mely az eddig látott járművek egyikéhez sem hasonlít.
– Ez az én öszvér motorom – árulja el Márta. – Mindegyik fődarabja más típusból származik, úgy szereltük össze, hozzám „állítva”. Bár… már nem használom. Mint kiderül, a többit se nagyon. Meg is kérdezzük, akkor mit lehet kezdeni ennyi veterán motorral? – Jóformán semmit – nevet össze József és Márta. – Néha napján elővesszük, leporoljuk, megtakarítjuk ezeket és nosztalgiázunk. Főleg a veterán találkozókon. Ha az internetre feltennénk egy hirdetést, miszerint „Bujdosó-járművek” eladók, biztosan többen megkeresnének, hiszen járműveink híre már messze szállt. De… egyelőre nem gondolkodunk azon, hogy megváljunk motorjainktól, nem bizony!
Korabeli bicajhoz korabeli lakat jár
A Bujdosó-házaspár nem csak a motorok szerelmese, hanem a kerékpároké is. Józsefnek van egy igazi kétkerekű kuriózuma: egy 1936-ban gyártott bicikli. A járgányt Magyarországon készítették, Európa márkanévvel. Dobfékes és még a csengője is különleges.
– Pár tíz éve nyüstölöm már a kerékpárt, mai napig ezzel megyek a boltba. Mivel rendszeresen járok börzékre, így sikerült egy korabeli lakatot is beszereznem a bicajhoz, mégiscsak így teljes a látvány.
Nézze csak, milyen fura alakja van a kulcsának! Ember legyen a talpán, aki képes elvágni ezt a láncot – mutatja a lakatot és a többi alkatrészt, majd felpattan a nagy méretű, „férfi-vázas” kerékpárjára és megmutatja, hogyan megy egy több, mint nyolcvan esztendős bicikli. Közben Márta, a feleség oldalba bök, és fülembe súgja, Józsi nagyon büszke erre a kétkerekűre, olyan még nem fordult elő, hogy bárkinek is kölcsönadta volna. Értünk a megjegyzésből: nem, mi még véletlenül sem szeretnénk nyergébe pattanni az Európának.
Az Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!
