Wartburg. Erről a márkáról kissé félve írunk, mégpedig azért, mert nálunk a Wartburg név olvasásakor, hallásakor sokan mindjárt azt kérdik: mikor hozunk be újból? Már pedig a mondás szerint akasztott ember házában nem illik kötélről beszélni. Különösen fájdalmas ezt a márkanevet azok előtt kiejteni, akik csalis Wartburgot akartak vásárolni és az idei előjegyzések alkalmával éppen ezt a típust nem lehetett nálunk igényelni. Hát még amikor híre ment, hogy végül mégis érkezik néhányszáz Wartburg! Ezek a Wartburgok főként a más gyártmányokra vágyók között kerültek szétosztásra…
No de most már ezen is túlvagyunk, és tény, hogy sokan örülnek nemrég vásárolt új Wartburgjuknak, bár még többen várják, hogy ők is sorra kerüljenek. Az Eisenachi Autógyár kapacitása is korlátozott. Gyártmányukat pedig, a Wartburgot, sok országban keresik. Valóban szép formájú és számos jó tulajdonsággal rendelkezik ez a kocsi, amelynek első darabjai 1955 őszén kerültek az utakra. Azóta sem győznek elég Wartburgot szállítani.
Most, amikor az eisenachiak munkájáról írunk, tudnunk kell azt is, nem az első gyártmány itt a Wartburg. Annak idején – de ez még 1896-ban történt – kerékpárok készültek itt, de három esztendővel később automobilt is gyártottak. Ez a típus szintén a Wartburg nevet viselte. Később, 1902-ben Eisenachban született egy akkor nagyon híres versenyautó, amely 120 km/ó sebességével tucatnyi aranyérmet nyert el a gyorsaságért harcoló többi márka elől. Ezt a különleges modellt követte egy nagy sorozatú, szolíd kisautó, a Dixi, korának híres típusa.
Térjünk rá azonban a mai gyárra, a háború után lassan talpraálló nagyüzemre, amely még mindig messze van a teljes kapacitástól. Nap min nap emelkedik azonban a gyártott darabokat jelző grafikon. Nem ritkaság a kitűzött tervek túlteljesítése. Ennek eredményeként nemegyszer érkezhettek hozzánk előre nem jelzett Wartburg-szállítmányok. Az eisenachiak kollektívája úgy tartja, jobb, ha előre nem ígérnek, de végül mégis csak több kocsit tudnak exportálni…
A Wartburgot már jól ismerjük, sokat szerepelt lapunkban is. Most azt nézzük meg, hogyan készülnek ezek a népszerű autók. A Wartburg-kocsik gyártásáról Kurt Klinger készítette a felvételeket és az NDK „Jugend und Technik” című lapjának szerkesztősége bocsátotta rendelkezésünkre.
Hatalmas présgépek formázzák a karosszéria acéllemezeit, hogy szerelésre kész ajtók, tetőidomok, sárvédők százait, ezreit illesszék, hegesszék össze a modern készülékek, gyakorlott mesterek 
A ponthegesztés nyomait később csiszológéppel simítják el, de ezek még korántsem az utolsó simítások 
Amíg a lemezesek a karosszérián dolgoznak, más hatalmas üzemrészek a kovácsolt, esztergált, köszörült alkatrészekből gyors mozdulatokkal szerelik össze a nagy teljesítményű motort. Most az 1000 kcm-es, 45 lóerős kétüteműt 
A szerelőszalagról egymás után kerülnek fékpadra ezek a háromhengeresek, hogy műszerek segítségével ellenőrizzék működésüket, többek között azt is, hogy valóban 2200 fordulatnál adják a 9,5 mkg nyomatékot 
Újabb munkahelyeket vesz célba a fényképezőgép, bár sok-sok gyártási fázist hagyott ki, amíg ide, az alvázszerelőkhöz érkezett. Itt, éppen egy fiatalember illeszti helyére a hátsótengelyt 
Nem sok idő telik, és az alvázszerkezet, amely már önmagában mozgóképes, megkapja a csinos karosszéria-ruhát. Persze még mindig nincs kész az autó. El kell látni újabb szerelvényekkel, ülésekkel, műszerekkel, lámpákkal, majd a lámpákat is be kell állítani 
Az utolsó felvételhez már nem kell kommentár. Látjuk, kéz autók sorakoznak a szalagon, csupán a dísztárcsák, tükrök, lámpakeretek hiányoznak. Néhány perc múlva azok is a helyükre kerülnek… Autó-Motor ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és a lappal kapcsolatos friss infókért!
