AUTOMOTOR

Elképzelem, amint a zongoraszállító brigád futócipőben és atlétamezben cipekedik – hamarabb felér ettől a Bösendorfer a negyedikre? Aligha. Lehetséges, hogy a sportcuccban feszítő csapat több megbízást kap bakancsos, melósnadrágos vetélytársainál? Talán. A Ford Transit SportVan mindenesetre az autósportból vett jelmezben pompázik: a sötétkék fényezésen virító széles, fehér csíkok teljesen ártalmatlanok, a színre fújt lökhárító és oldalvédő csík már személyautón is feláldoz némi praktikumot a hiúság oltárán, hát még áruszállítón, a dupla kipufogóvég-álca eléggé gyerekes felvágásnak tűnik, a könnyűfém felnire szerelt 235/45 R18-as gumi pedig gyors kanyarodáskor remek, amúgy rázós és sérülékeny, teher- és strapabírása sem az igazi. Viszont mindezért félmillió forintot megközelítő felárat kell fizetni a hasonló felszereltségű (gazdag) normál kivitelhez képest.

Korrekt működés, figyelmes részletek

Mindez eléggé ciki lenne – ha nem menne nagyon jól a Ford Transit SportVan. 140 lóerős motorja és jól kapcsolható, joystick-karos, hatfokozatú váltója segítségével szinte mindenkit megtréfálhatunk a forgalomban, emelkedők nemigen léteznek neki, autópályán szélvészként suhan – vészes hangokkal a fülkében. Futóműve rossz utakon picit keménynek érződik ugyan, de korrektül fogja az aszfaltot, s alapfelszerelés az ESP. Apropó, motor: pompásan húz, de a fordulatszám leesésekor hajlamos arra, hogy előzetes figyelmeztetés nélkül leálljon – nem nagy baj, hamar ki lehet ismerni a viselkedését. Szépen szól a kormányoszlop-szatellitről is kezelhető rádió, van fedélzeti számítógép, sebességrögzítő és bőrkormány, a központi zár külön kezeli a rakteret, kényelmes az ülés (a lábtámasz azért hiányzik), óriásiak az ajtózsebek és különben is bőségesek a rakodóhelyek, továbbá van elektromos csatlakozó a szélvédő közelében, navigátor részére. 

A Ford Transit SportVan célszerűségével kapcsolatban megfogalmazott kételyek persze nem minden potenciális vásárló szemében minősülnek mérvadónak. Van, aki úgysem használja ki a jármű teherbírását, viszont szeretne dinamikus képet mutatni saját magáról, vagy a vállalkozásáról. Hogy kicsit kiforgassak egy elhíresült mondást: nem elég gyorsnak lenni, annak is kell látszani! Nyilván ez magyarázza az ilyen jellegű járművek népszerűségét Amerikában, sőt immár Európában is.