főoldal  |  teszt
	teszt (autó, motor, haszongépjármű)

Bátraké a szerencse? Dodge Caliber 2.0 CRD SXT A kompakt kategóriában merészet, meghökkentőt alkotni igen kockázatos, a bátorság azonban meghozhatja az eredményt. A sikerhez ráadásul nem is szerencse, hanem jó ajánlólevél szükséges, például amilyennel a Dodge Caliber rendelkezik.

H i r d e t é s

képgaléria Az alsó-középkategóriában nem hódítanak szélsőségek, a Ford például "lebutította" a Focus eredeti New Edge Design stílusát, a Honda ugyanakkor felvállalta a high-tech formatervezés mögött rejlő bizonytalanságot. Mit tesz erre a kontinensünkre betörni igyekvő Dodge a misszionárius Caliberrel? Szinte terepjárósan magas, robusztus kasztniba öltözteti, kiirtja a báj minden csíráját, csak határozott élekkel és szögletes elemekkel operál, 140 lóerő alatt pedig szóba sem áll a vásárlókkal. Bátor húzás, de ha bejön, nagyot szól! Amerikai recept Az óceán túlpartján mindenesetre tudnak valamit, a leendő Caliber-vásárlóknak ugyanis legalább fél évet várni kell, olyan kapós a portéka. Európában persze minden más, az autók és a vásárlói szokások is. Ha körkérdést tennénk fel, legtöbben bizonyára a helykínálatot, a képgaléria variálhatóságot és az alacsony belépőárat említenék a kompaktok közötti perdöntő tényezőnek, a design és a teljesítménypotenciál csak ezután következik. Nos, a Dodge épp erről az oldalról közelíti meg a kérdést, vagyis szemben úszik az árral. A Caliber mozdonyszerű frontja, vaskos oszlopai, kitüremkedő kerékjárati ívei szinte erőszakkal nyomulnak, a közel 20 centis hasmagasság pedig már-már terepjárós géneket feltételez. Az egyedi arcot a márka védjegyeként ismert hatalmas, célkeresztként álló hűtőpajzs és a nagy felületű világítótestek keretezik, s a legkisebb felni is 17 colos. A sajátos hangulat az utastérben is folytatódik. A vezető munkahelyét körülölelik a műszerfal elemei, ami fizikailag közvetlen, de nem passzentos érzést kelt. A három főműszert magában foglaló középrész kitölti a látómező alsó részét, a széles központi pultról pedig szinte az ember kezébe kúszik a sebességváltó kar. Felette a fűtés-szellőzés kapcsolói és az hifiegység található, más konszernmodellekből ismerős elrendezéssel és működési menüvel. Nem várt meglepetés Elsőre azt hinnénk, hogy a Dodge formatervezői csupán vizuális hókuszpókuszokkal akarják elvakítani az európai vásárlóközönséget, ám miután szép lassan feltérképezzük az utasteret, kiderül, hogy az amerikaiakat sem ejtették a fejükre. Az anyósülés előtti kesztyűtartó képgaléria például két ajtó alatt három szeparált rekeszt tár fel, középen négy félliteres italospalacknak rezervált hellyel, a könyöklőből telefontartó hajtogatható ki, a csomagtérajtó belső pereméről hangszóródobozt fordíthatunk ki, a hátsó utastérvilágítás betétje pedig újratöltődő zseblámpaként is funkcionálhat. A világítógyűrűs dupla pohártartó és a mosható csomagtértálca már csak hab a tortán. A figyelemfelkeltő design mellett tehát a praktikus részletek dolgában sem áll rosszul a Caliber, s ugyanígy a kényelemre sem panaszkodhatunk. Bár az ülések oldaltartása gyenge, a körülöttük adódó térkínálat szokatlanul bőséges, öt felnőtt biztosan talál magának helyet – persze a hátsó-középső egy idő után ugyanúgy fészkelődni kezd majd, mind a kategória többi modelljében. Hiába, csodák azért nincsenek... Szívátültetés Az általunk tesztelt verzió különlegessége a motortérben bujkált, nevezetesen a Golf révén kemény ellenfelet delegáló VW-konszerntől származó 2,0 literes dízelmotor. A 140 lóerős, de itt 10 newtonméterrel szerényebb nyomatékú gázolajos az egyelőre kéttagú hazai motorkínálat gyengébb, de drágább képviselője. A négyhengeres egység képességeit képgaléria Audi, Seat, Skoda és VW modellekből már ismerhetjük, csalódnunk ezúttal sem kell, kérdés azonban, hogy például miért nem a rokon Mercedestől vették át a 200-as vagy a 220-as CDI-t? A 140 lovas turbódízel a kategóriában átlagosnak számító teljesítményszintet hozza, érces hang kíséretében, az átlagfogyasztás 7 liter körül alakul, de nálunk a teszt során 8,3-ra szökött fel az érték. Igaz, a légkondicionáló szinte szünet nélkül üzemelt, s az autó futóművét és fékrendszerét is alaposan megdolgoztató tempóban közlekedtünk. Apropó, futómű! Az amerikai kompakt rugózásának hangolása az egyes designelemek és a reklámszlogen által sugallt rosszfiús beállítottság dacára inkább komfortos, mintsem sportos, e téren például hűen tükröződik az anyaország komótos-utazós kultúrája. Kanyargós úton, terheletlenül erőteljes oldaldőléssel követi a kijelölt ívet, a fék erős, a hiedelmekkel ellentétben nem fáradékony. A gazdagabb, SXT felszereltséggel 5 950 000 forint a dízelmotoros Caliber vételára, szinte pontosan annyi, mint az azonos motorral felszerelt, ám a Dodge úttörő újdonságánál kisebb ötajtós VW Golfé. Elgondolkodtató ajánlat, amelyben talán éppen a dízelség dobja meg az árat, hiszen az alapmodellnek tekinthető 150 lóerős, 1,8-as benzines több mint egymillióval olcsóbban ajánlja magát. Szabó Róbert Fotó: Hilbert Péter

	boyka07 2009-01-18 15:10:02	Hát irkalhatok gyerekek amit akartok ha majd benne ültök és hasznalni fogjatok a kicsikét , megértitek amit én.Egész europát bejártam vele több mint 1 éve használom de problémám nem volt még CALIBEREL.Csak ajánlani tudom mindenkinek.Aki teheti probálja ki.Csak ennyi.

	fulu 2008-10-14 20:35:26	Nekem van egy CRD mindegy ki mit mond, tuti a verda volt már full belsős kocsim de az egész fos volt.

	Bela 2008-08-22 12:20:39	Amerikai autókról csak annyit, hogy egy Chlysler-rel már 240 E km mentem, jelentős gond nélkül...(Ezt csinálja utánam egy Peugeot..) Most próbáltam ki egy CRD SXT-t a motor-váltó-fékek nagyon jók. A beltér igénytelenségéről csak ennyit, hogy van egy CR-V-is, nem sok a különbség közöttük, maximum a Dodge so...

főoldal  |  teszt   |  hozzászólások