|
A Ford sajtóanyaga nem beszél mellé, tapasztalatom szerint a Fusion valóban a nagyvárosokban élő, fiatal családok ideális négykerekű partnere. A Fiestánál minden irányban nagyobb a járgány, tehát az utastér szellősebb, míg a csomagtartóban könnyebben elfér a gyerekkocsi. Persze a kocsi stílusát is robusztusabbra, mondhatni egyterűsebbre vették - de lássuk végre, mit találunk odabent!
Ötletmentes övezet
A Fusion belső terének kialakításánál mintha elvesztették volna lelkesedésüket, motivációjukat a tervezők. A mini egyterű mindössze a középkonzol tetejére biggyesztett fedeles rakodórekesszel, valamint - Trend és Elegance kiviteleknél - az anyósülés előrebuktatható háttámlájával (ami így a vezető munkaasztalaként szolgálhat) nyújt többet a Fiestánál. Akár a Ford, akár más autómárka részéről annyi remekbe szabott ötlet született már az egyterűek kategóriájában… Nem szégyen azt lemásolni!
Számomra hiányoznak az ötletes részletmegoldások, a hatalmas fejtér kihasználatlanul árválkodik, és a poggyászteret is csupán a 70/30 arányban osztott támlák ledöntésével tudjuk bővíteni. A vezetési környezet amúgy ismerős, a műszerfal például alig különbözik a Fiestáétól. A nagyszerű ergonómián kívül mindez persze azt is jelenti, hogy a belső hangulata kissé “lapos”, és a felhasznált anyagok minősége is lehetne jobb.
A helykínálatot tekintve a fejtér bővült számottevően, továbbá a csomagtartó befogadóképessége nőtt 53 literrel. A Fusion széltében is tágasabb valamelyest a kisautónál, s a hátsó utasok lábának is több hely jut.
Városi vagány
A nagyvárosi forgalomban az autó nagyobb méretei nem jelentenek hátrányt. Sőt, a magasabb üléspozíció magabiztosságot adhat a pilótának, a két centivel megemelt szabadmagasságnak köszönhetően pedig bátrabban állhatunk fel a hazánkban szabvány nélkül méretezett járdaszigetekre. Amúgy a nagy üvegfelületek jó körkörös kilátást eredményeznek, a kocsi fordulékony, s a kormányzás is közvetlen. Persze nemcsak a metropoliszok aszfaltcsíkjain, hanem országúton és autópályán is kiválóan teljesít a Fusion.
A 68 lóerős, 1.4 TDCi turbódízel motornak szinte meg sem kottyan a nagyobb kasztni és a súlytöbblet, kényelmesen viszi az egyterűt. A menetteljesítményekben azért mutatkozik némi különbség, de mindez a gyakorlatban nem igazán érezhető, no meg a Fusion amúgy sem a lámpától lámpáig tartó gyorsulásra született. Sokkal inkább a racionalitás vezette a tervezők kezét, e szempontból a turbódízel motorral felszerelt változat verhetetlen, tesztünk során 5,3 literes átlagfogyasztást produkált a kocsi. Továbbra is érdemes azonban vigyázni arra, hogy emelkedőn ne hagyjuk túl alacsonyra esni a fordulatszámot, mert olyankor lefulladásra hajlamos az erőforrás.
Menet közben azért feltűnt a Fiestában tapasztaltnál nagyobb motor- és szélzaj, az ötfokozatú, kézi kapcsolású sebességváltó viszont precíz szerkezet, az enyhén feszesre hangolt futómű kiszámítható viselkedéssel ruházza fel az autót, a Fusion lassulása pedig a hátsó dobfékek ellenére is határozott, noha a blokkolásgátló csak az Elegance modelleknél alaptétel.
Csekély felár
Azonos motor és hasonló felszereltség esetén a Fusion és a Fiesta vételára között mintegy 10-15 százalékos különbség mutatkozik. Akik tágasabb és valamivel praktikusabb “kisautóra” vágynak, azoknak érdemes a mini egyterűre voksolniuk. Az 1,4 literes TDCi egység kizárólag a Trend kivitelhez választható, amely egyebek mellett öt darab fejtámlát és hárompontos biztonsági övet, két légzsákot, központi zárat, szervokormányt, elektromos ablakemelőket és tükröket, valamint bőrkormányt tartalmaz. Ugyanakkor a 100 lóerős, 1,6 literes motorral felszerelt Elegance változat “mindössze” 150 ezer forinttal drágább, s cserében blokkolásgátlót, csomagtérhálót, manuális légkondicionálót, 15 colos könnyűfém felniket és bőr váltókart is kapunk. A még több praktikumot és variálhatóságot előnyben részesítő Ford-hívek pedig bírják ki áprilisig, ugyanis ekkorra ígérik a Fusion + modellt.
Tóth Zoltán Zsolt
|