A 2140-es Moszkvics, és ami még kell hozzá…

Ne legyen félreértés, nem olyan dolgokat akarunk reklamálni, amelyek mint gyári szerelvények hiányolhatóak egy kocsinál. Ez az újabb típusú 1500-as Moszkvics igazán megkapott majdnem mindent, amit más, hasonló jellegű autónál sokszor hiába keresünk. Állítható fejtámla a fektethető első ülésekhez, több fokozatú ablaktörlő elektromos működtetésű mosóval, ugyancsak gyárilag beépített elakadásjelző vészvillogó, cigarettagyújtó, elöl-hátul hamutartók, szinte mindenre választ adó, jól elhelyezett műszerek, kontrolljelzők, jó fényű tolatólámpa és hasonlók. A fűtési rendszer, az utastér szellőzési megoldása is korszerű, az ülések konstrukciója, formája sem kifogásolható. A mutatós műbőrre persze nem árt valamilyen textilbevonatot húzni, bár úgy tudjuk, készen ilyen nem kapható. (Tekintse ezt válasznak P.J. Soproni olvasónk, aki mint egy 2140-es tulajdonosa, még azt is kérdezte, van-e egyáltalán Moszkvics-bolt, és ha igen, mi a címe, mert ő bizony ilyen hirdetésre még nem bukkant rá.)

Nos, máris témánál vagyunk, hiszen nemcsak üléshuzat, hanem sokféle alkatrész, tartozék kellhet minden forgalomba jövő autóhoz. Természetesen a korábbi és az új típusú Moszkvicsokhoz is. Reméljük, többeknek segítünk, ha ide írjuk az AUTÓKER Moszkvics-szaküzletének címét: 1061. Budapest, Paulay Ede u. 29., telefon: 420-355. Továbbá azt is, hogy elvileg az ország valamennyi vidéki autósboltjában találhatnának Moszkvics-alkatrészeket, de azt senki sem mondja, hogy van is, találunk is. Magunk sem állítjuk, hogy például az Észak-pesti ÁRÉSZ budapesti 3-as számú autósboltjában (IV: Fóti út 71. telefon: 691-018) – bár hirdetik is, hogy árusítanak Moszkvics-alkatrészeket, valóban van minden. Tény, hogy máshol hiába keresett alkatrészt, karosszéria-elemet gyakran találtak náluk, akik hozzájuk fordultak.

Egyáltalán nem tudunk rózsás képet festeni a Moszkvics-alkatrészellátásról, mert sem az AFIT kijelölt szervizétől, sem az AUTÓKER osztályvezetőjétől nem kaptunk megnyugtató válaszokat. A hivatalos nyilatkozat sem titkolja, hogy évek óta feszültséget okoz többek között a fékdobok és más fékszerelvények, valamint a motorhoz, az erőátviteli fődarabokhoz való fontos elemek akadozó szállítása, megszokott hiánya. Azt mondják, hogy főként a szállítási ütemezéssel vannak gondjaik, amit jól érzékeltet, ha feltárjuk, miszerint az idei évre várt, visszaigazolt alkatrészek csupán 9 százaléka érkezett meg március 31-ig…

Általános nézet és gyakori hivatkozás, hogy viszonylag kevés új Moszkvics fut még nálunk, emiatt kerül hátrányba az ellátásuk. Ez talán elfogadható magyarázat, de nem megnyugtató érvelés. Azok, akiknek ilyen kocsijuk van, joggal várják el, hogy zavartalanul használhassák egyetlen autójukat. Ennek érdekében persze gondosabb átadást, jó raktérkészlettel ellátott, a gyáriak segítségét semmiben sem nélkülöző márkaszervizt, javítóműhelyeket, de legalábbis egy mindenre felkészült központi üzemet kell adni ezekhez a kocsikhoz is.

A régi híres mondás, amelyet nehéz megcáfolni, így hangzik: minden autó olyan jó, amilyen jó a vevőszolgálata. És ezt az elvet nagyon komolyan vette a jó gyártmányként elismert Volkswagen egykori igazgatója, és ilyen irányú fáradozásaikat minden kontinensen siker koronázta. Arra pedig, hogy még kevés új Moszkvics van nálunk forgalomban, mit lehet válaszolni? Tény, hogy 1977 óta hozzuk be a 2140-es típust, illetve annak 2137-es kombi változatát, de legalább hét és fél ezer fut már ezekből. De futnak a korábbiak is, így például a 412-es modell, amelynek motorja ugyanolyan mint a mostanié. A 412-es állomány legjobb tudomásunk szerint mintegy 18 ezer autó, így hát ugyanannyi Moszkvics-tulajdonost jelent.

Igaz, hogy az NDK-ban csak a legutóbbi évek során is több mint 240 ezer, Bulgáriában több mint 250 ezer, Csehszlovákiában pedig legalább 140-150 ezer Moszkvicsot vásároltak. Finnország, Olaszország ugyancsak nagy mennyiségben importál ezekből, mint ahogy a világ más tájain is jó bizonyítványt érdemelt ki a mi fogalmazásunk szerint strapabíró munkatársnak, hűséges, megbízható, gazdaságosan használható kocsinak nevezhető Moszkvics. Az említett nagy számok tükrében a mi importunk valóban kevésnek tűnik. A kevés és a sok fogalmának viszonyítása persze mindig megítélés dolga. Ez vonatkozik a következő számokra is. Most ugyanis, amikor mi az új típussal ismerkedtünk, kikerestük a régi okmányokat, amelyek azt igazolják, hogy az AM munkatársai több mint 266 ezer kilométert tettek meg a korábbi 400-as sorozat különböző típusaival. Ebből 98 380 km jutott a 412-es változatra, amely tőlünk egy másik szerkesztőséghez kerülve rótta tovább a kilométereket.

Amikor pedig behozták a 2140-es származású új 1500-as típust, annak első jellemzését úgy foglaltuk össze, hogy a korábbi 412-es utódjának tekintjük. Megírtuk, hogy tervezésénél előtérbe helyezték a biztonság és az utazási kényelem fokozását szolgáló konstrukciós megoldások alkalmazását. No meg azt, hogy szembetűnő változás a kocsi elejének módosítása, a sötét színű rácsozatba ágyazott fényszórókkal. Most pedig néhány ezer kilométeren át ismerkedve az egyik ilyen próbakocsival, magunk is megállapíthattuk, hogy a modernizálás hasznos volt. A zavartalan autózáshoz kell azonban egy olyan vevőszolgálati hálózat, amely a nyers kocsikon elengedhetetlen finomításokat, mit például az ajtózárak beállításait, néhány csavar rögzítését, meg más, hol apróbb, hol jelentősebb munkákat sem hagy ki az első tennivalók közül. És kell, hogy mind a garanciális időn belül, majd pedig azon túl mindig és lehetőleg mind több helyen segítőkész karbantartó-javító bázisra, megfelelő, mindenre kiterjedő ellátásra számíthassanak az autósok. Természetesen nemcsak a Moszkvics, hanem a más típusok gazdái egyaránt.

Ez az autózás egyik legfontosabb alaptétele. A másik, hogy legyen elég autó. Reméljük, valamennyi kívánság teljesíthető, bár most ott tartunk, hogy erre a Moszkvicsra csak jövő évi szállítást ígér a Merkur. Pedig jól emlékszünk rá, egy korábbi cikkünkben meg is említettük, nemrég szinte még kínálták és várakozás nélkül ki is tudták adni a 2140-es típust.